Trump: Nem jellemzi faji megosztottság Amerikát

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 16.

Külpol

Az amerikai elnök szerint a „fojtófogást” alkalmazó rendőrökkel van a probléma.

Az amerikai elnök kedden este Philadelphiában az ABC televízió által szervezett másfélórás közönségtalálkozón fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú. „A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van” – fogalmazott.

Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában „nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember”, s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Brionna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát.

Kínos hangfelvételek

A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében.

Az előzményekhez tartozik, hogy nemrégiben Bob Woodward, a The Washington Post című napilap főmunkatársa nyilvánosságra hozta azoknak a hangfelvételeknek egy részét, amelyeket újabb, Trumpról szóló könyve készítéséhez rögzített az elnökkel folytatott interjúi során.

Az interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy már februárban tisztában volt a járvány komolyságával, de nem akart pánikot kelteni. Ezt az álláspontját kedden este is megismételte. „A cselekedeteimmel éppenséggel egy fokozott problémára reagáltam. Az intézkedéseim nagyon is erőteljesek voltak” –szögezte le.

Elmondta a többi között, hogy a Kínából és az Európából érkező beutazások megtiltásával sok amerikai életét sikerült megmenteni. „Ha nem hoztam volna meg ezt a döntést, akkor több ezernyi, vagy még annál is több életet veszítettünk volna el” – mondta.

George Stephanopoulos műsorvezető kérdésére Trump kifejtette: a koronavírus elleni vakcina akár hetek múlva is készen lehet. „Nagyon közel állunk hozzá” – mondta, és három-négy hétre becsülte, mire meglesz az oltóanyag.

Biden Floridában, Harris Kaliforniában

Miközben Donald Trump Philadelphiában találkozott a választókkal, kihívója, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje Floridában kampányolt, elsősorban annak érdekében, hogy megszerezze a spanyolajkúak támogatását. Floridában a lakosság 27 százaléka spanyolajkú, és voksuk döntő lehet az elnökválasztáson.

Biden Tampában és Kissimme-ben tagállami státust ígért Puerto Ricónak, amely jelenleg társult állama az Egyesült Államoknak. Kilátásba helyezte azt is, hogy „a Biden-Harris kormányzat”kesztyűsebb kézzel kíván bánni a latin-amerikai országok problémáival, mint fogalmazott: nem lesz olyan konfrontatív, mint a Trump-adminisztráció.

Közben a demokrata párti alelnökjelölt, Kamala Harris Kaliforniában járt, és ott – elemzők szerint elszólva magát – a leendő „Harris-kormányzatról” beszélt. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.