Trump: Nem jellemzi faji megosztottság Amerikát

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 16.

Külpol

Az amerikai elnök szerint a „fojtófogást” alkalmazó rendőrökkel van a probléma.

Az amerikai elnök kedden este Philadelphiában az ABC televízió által szervezett másfélórás közönségtalálkozón fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú. „A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van” – fogalmazott.

Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában „nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember”, s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Brionna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát.

Kínos hangfelvételek

A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében.

Az előzményekhez tartozik, hogy nemrégiben Bob Woodward, a The Washington Post című napilap főmunkatársa nyilvánosságra hozta azoknak a hangfelvételeknek egy részét, amelyeket újabb, Trumpról szóló könyve készítéséhez rögzített az elnökkel folytatott interjúi során.

Az interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy már februárban tisztában volt a járvány komolyságával, de nem akart pánikot kelteni. Ezt az álláspontját kedden este is megismételte. „A cselekedeteimmel éppenséggel egy fokozott problémára reagáltam. Az intézkedéseim nagyon is erőteljesek voltak” –szögezte le.

Elmondta a többi között, hogy a Kínából és az Európából érkező beutazások megtiltásával sok amerikai életét sikerült megmenteni. „Ha nem hoztam volna meg ezt a döntést, akkor több ezernyi, vagy még annál is több életet veszítettünk volna el” – mondta.

George Stephanopoulos műsorvezető kérdésére Trump kifejtette: a koronavírus elleni vakcina akár hetek múlva is készen lehet. „Nagyon közel állunk hozzá” – mondta, és három-négy hétre becsülte, mire meglesz az oltóanyag.

Biden Floridában, Harris Kaliforniában

Miközben Donald Trump Philadelphiában találkozott a választókkal, kihívója, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje Floridában kampányolt, elsősorban annak érdekében, hogy megszerezze a spanyolajkúak támogatását. Floridában a lakosság 27 százaléka spanyolajkú, és voksuk döntő lehet az elnökválasztáson.

Biden Tampában és Kissimme-ben tagállami státust ígért Puerto Ricónak, amely jelenleg társult állama az Egyesült Államoknak. Kilátásba helyezte azt is, hogy „a Biden-Harris kormányzat”kesztyűsebb kézzel kíván bánni a latin-amerikai országok problémáival, mint fogalmazott: nem lesz olyan konfrontatív, mint a Trump-adminisztráció.

Közben a demokrata párti alelnökjelölt, Kamala Harris Kaliforniában járt, és ott – elemzők szerint elszólva magát – a leendő „Harris-kormányzatról” beszélt. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.