A Hanoiban tartott csúcstalálkozó után egyik kedvenc műsorvezetőjének, Sean Hannitynek nyilatkozott, miután megszakította a tárgyalásokat az észak-koreai diktátorral. A Fox televíziónak adott interjújában az amerikai elnök úgy fogalmazott: "Néhányan azt mondják, hogy nem kellene kedvelnem őt? De miért is nem?" – az amerikai elnök arra utalt, hogy nagyon jól megértik egymást az észak-koreai vezetővel, akit "nagyon változékony hangulatú" emberként jellemzett.
Donald Trumpot dicsérték azért, hogy megállapodás nélkül állt fel Hanoiban a tárgyalóasztaltól, miközben bírálták is, amiért pozitív véleményeket fogalmazott meg Kim Dzsong Unról.
Az elnök még Hanoiban az őt kísérő újságírók előtt védelmébe vette az észak-koreai vezetőt, amikor Otto Warmbier ügyéről kérdezték őt. Otto Warmbier az az ohiói fiatalember volt, akit 2016-ban Phenjanban letartóztattak, mert állítólag ellopott egy észak-koreai zászlót a szállodából, kényszermunkára ítélték, majd 2017 júniusában szabadon engedték és kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy héten belül elhunyt. Trump szerint Kim Dzsong Un nem tudott arról, mi történhetett az amerikai diákkal a munkatáborban.
Otto Warmbier családja már akkor közleményt adott ki, amelyben elítélte az elnököt Kim Dzsong Un dicséretéért, Trump pedig republikánus és demokrata párti politikusok össztüzébe került. Különösen élesen bírálta őt a volt ENSZ-nagykövet, Nikki Haley, akit lehetséges republikánus elnökjelöltként emlegetnek az amerikai sajtóban.
Donald Trump egyébként a Fox televízióban azt mondta: a csúcstalálkozó azért ért véget, mert ő Észak-Korea teljes atomfegyver-mentesítését szorgalmazta, míg Kim Dzsong Un "csak egyes vidékeken" akarta volna ezt végrehajtani.
"Nem akartam feladni a szankciókat mindaddig, amíg nincs egy valódi programunk és ők nem állnak készen erre" – mondta az elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy "teljes mértékben megérti" az észak-koreai álláspontot is.
A The Wall Street Journal című lap pénteken az amerikai külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézte, aki szerint Észak-Korea Hanoiban azt kérte, hogy az ENSZ törölje el valamennyi büntető intézkedést, kivéve a fegyvervásárlásra vonatkozó szankciókat. Ezzel lényegében az Egyesült Államok megfinanszírozta volna az észak-koreai fegyverzet fejlesztését.
