Trumpnak nem sikerült leugatnia Clintont a történelmi tévévitában

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 27.

Külpol

Itt vannak az első értékelések és a legjobb videók.

Hillary Clinton és Donald Trump elnökjelöltek első tévés vitája nem csak az Egyesült Államok - és vele az egész világ - sorsát befolyásolja érdemben, hanem azt is megmutatta, van-e esélye a hagyományos politikának az igazságon túli politikával szemben. Az első értékelések azt mutatják, hogy van.

Ez a nap is eljött

Ez a nap is eljött

Fotó: MTI/AP

Az MTI lapszemléje szerint az amerikai médiában a következő erős állítások jelentek meg leginkább: Clinton védekezésre kényszerítette a Trumpot, Trump védekezésre kényszerítette Clintont, Trump unottan válaszolgatott, de nemegyszer agresszív lett, Clinton válasz nélkül hagyott lényeges kérdéseket, Trump a saját híveit megerősítette, de az ingadozó szavazókat valószínűleg eltántorította.

A CNN hírtelevízió és az ORC nevű közvélemény-kutató első felmérése szerint a vitán a nézők 62 százaléka szerint Clinton szerepelt jobban, és csak 27 százalék látta úgy, hogy Donald Trump nyerte az első vitát.

Általában az a vélemény alakult ki a kommentátorokban és az elemzőkben, hogy Hillary Clinton jobban állta a sarat, mint Donald Trump, bár mind a Fox televízióban, mind a CNN hírtelevízióban megszólaló kommentátorok úgy látták, hogy a gazdaságpolitikai kérdésekben és az afroamerikaiakkal kapcsolatos problémák megítélésében Donald Trump volt a jobb és a meggyőzőbb, míg a külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyek megvitatásában Hillary Clinton csillogtatta jobban a felkészültségét.

A The Washington Post szerint Trump agresszívan Clintont tette felelőssé az ország bajaiért, ám nemegyszer mégis ő kényszerült védekezésre, amikor Clinton rasszizmussal vádolta meg őt, vagy a vállalatbirodalma miatti potenciális összeférhetetlenségre utalt. "Hillary Clinton óvatosból epés lett" - írja a The New York Times, amely 18 fős csapatot állított fel a vitában elhangzó tények ellenőrzésére. Hozzáteszik, hogy a demokraták elnökjelöltje - némi műsorvezetői segítséggel - a vita második felében megerősödött. A lap tényeket ellenőrző csapata egyébként úgy találta, hogy Trump gyakrabban "bánt nagyvonalúan" a tényekkel, mint Clinton. A Times szerint a vita első félóráját - amely a gazdaságról szólt - egyértelműen Trump nyerte meg, mert Clinton védekezésre kényszerült, és Trumpnak sikerült úgy beállítania őt, mint akit az eddigi politikai tapasztalatai inkább sérülékennyé tesznek, mint erőssé. "Trump szenvedélyesnek látszott, Clinton modorosnak" - írja a lap. Hozzáteszi viszont, hogy Trump a vita második felében már nem tartotta ezt a lendületet, és ezzel átadta a terepet Clintonnak. A Times szerint mindazonáltal a nemzetbiztonságról szóló vitát egyértelműen Hillary Clinton uralta.

A The Wall Street Journal című lap szerint teljesítményével Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának.

Közhely, hogy ezekben a vitákban az érveknél és a terveknél sokkal fontosabb, hogy milyen a jelölt megjelenése, kisugárzása, kommunikációja, vitastílusa. Úgyhogy lássuk a videós összefoglalókat.

A Euronews kissé papírízű, de legalább magyar nyelvű anyaga:

Hevesen csapott össze Clinton és Trump az amerikai elnökjelöltek első tévévitáján

A Washington Post három perces sűrítése:

A Fox News másfél percben megoldotta:

Külön az egyik legerősebb rész:

És a teljes vita:

The Presidential Debate - LIVE Monday, September 26, 2016 9PM EST

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.