Trumpnak nem sikerült leugatnia Clintont a történelmi tévévitában

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 27.

Külpol

Itt vannak az első értékelések és a legjobb videók.

Hillary Clinton és Donald Trump elnökjelöltek első tévés vitája nem csak az Egyesült Államok - és vele az egész világ - sorsát befolyásolja érdemben, hanem azt is megmutatta, van-e esélye a hagyományos politikának az igazságon túli politikával szemben. Az első értékelések azt mutatják, hogy van.

Ez a nap is eljött

Ez a nap is eljött

Fotó: MTI/AP

Az MTI lapszemléje szerint az amerikai médiában a következő erős állítások jelentek meg leginkább: Clinton védekezésre kényszerítette a Trumpot, Trump védekezésre kényszerítette Clintont, Trump unottan válaszolgatott, de nemegyszer agresszív lett, Clinton válasz nélkül hagyott lényeges kérdéseket, Trump a saját híveit megerősítette, de az ingadozó szavazókat valószínűleg eltántorította.

A CNN hírtelevízió és az ORC nevű közvélemény-kutató első felmérése szerint a vitán a nézők 62 százaléka szerint Clinton szerepelt jobban, és csak 27 százalék látta úgy, hogy Donald Trump nyerte az első vitát.

Általában az a vélemény alakult ki a kommentátorokban és az elemzőkben, hogy Hillary Clinton jobban állta a sarat, mint Donald Trump, bár mind a Fox televízióban, mind a CNN hírtelevízióban megszólaló kommentátorok úgy látták, hogy a gazdaságpolitikai kérdésekben és az afroamerikaiakkal kapcsolatos problémák megítélésében Donald Trump volt a jobb és a meggyőzőbb, míg a külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyek megvitatásában Hillary Clinton csillogtatta jobban a felkészültségét.

A The Washington Post szerint Trump agresszívan Clintont tette felelőssé az ország bajaiért, ám nemegyszer mégis ő kényszerült védekezésre, amikor Clinton rasszizmussal vádolta meg őt, vagy a vállalatbirodalma miatti potenciális összeférhetetlenségre utalt. "Hillary Clinton óvatosból epés lett" - írja a The New York Times, amely 18 fős csapatot állított fel a vitában elhangzó tények ellenőrzésére. Hozzáteszik, hogy a demokraták elnökjelöltje - némi műsorvezetői segítséggel - a vita második felében megerősödött. A lap tényeket ellenőrző csapata egyébként úgy találta, hogy Trump gyakrabban "bánt nagyvonalúan" a tényekkel, mint Clinton. A Times szerint a vita első félóráját - amely a gazdaságról szólt - egyértelműen Trump nyerte meg, mert Clinton védekezésre kényszerült, és Trumpnak sikerült úgy beállítania őt, mint akit az eddigi politikai tapasztalatai inkább sérülékennyé tesznek, mint erőssé. "Trump szenvedélyesnek látszott, Clinton modorosnak" - írja a lap. Hozzáteszi viszont, hogy Trump a vita második felében már nem tartotta ezt a lendületet, és ezzel átadta a terepet Clintonnak. A Times szerint mindazonáltal a nemzetbiztonságról szóló vitát egyértelműen Hillary Clinton uralta.

A The Wall Street Journal című lap szerint teljesítményével Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának.

Közhely, hogy ezekben a vitákban az érveknél és a terveknél sokkal fontosabb, hogy milyen a jelölt megjelenése, kisugárzása, kommunikációja, vitastílusa. Úgyhogy lássuk a videós összefoglalókat.

A Euronews kissé papírízű, de legalább magyar nyelvű anyaga:

Hevesen csapott össze Clinton és Trump az amerikai elnökjelöltek első tévévitáján

A Washington Post három perces sűrítése:

A Fox News másfél percben megoldotta:

Külön az egyik legerősebb rész:

És a teljes vita:

The Presidential Debate - LIVE Monday, September 26, 2016 9PM EST

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”