Trumpnak nem sikerült leugatnia Clintont a történelmi tévévitában

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 27.

Külpol

Itt vannak az első értékelések és a legjobb videók.

Hillary Clinton és Donald Trump elnökjelöltek első tévés vitája nem csak az Egyesült Államok - és vele az egész világ - sorsát befolyásolja érdemben, hanem azt is megmutatta, van-e esélye a hagyományos politikának az igazságon túli politikával szemben. Az első értékelések azt mutatják, hogy van.

Ez a nap is eljött

Ez a nap is eljött

Fotó: MTI/AP

Az MTI lapszemléje szerint az amerikai médiában a következő erős állítások jelentek meg leginkább: Clinton védekezésre kényszerítette a Trumpot, Trump védekezésre kényszerítette Clintont, Trump unottan válaszolgatott, de nemegyszer agresszív lett, Clinton válasz nélkül hagyott lényeges kérdéseket, Trump a saját híveit megerősítette, de az ingadozó szavazókat valószínűleg eltántorította.

A CNN hírtelevízió és az ORC nevű közvélemény-kutató első felmérése szerint a vitán a nézők 62 százaléka szerint Clinton szerepelt jobban, és csak 27 százalék látta úgy, hogy Donald Trump nyerte az első vitát.

Általában az a vélemény alakult ki a kommentátorokban és az elemzőkben, hogy Hillary Clinton jobban állta a sarat, mint Donald Trump, bár mind a Fox televízióban, mind a CNN hírtelevízióban megszólaló kommentátorok úgy látták, hogy a gazdaságpolitikai kérdésekben és az afroamerikaiakkal kapcsolatos problémák megítélésében Donald Trump volt a jobb és a meggyőzőbb, míg a külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyek megvitatásában Hillary Clinton csillogtatta jobban a felkészültségét.

A The Washington Post szerint Trump agresszívan Clintont tette felelőssé az ország bajaiért, ám nemegyszer mégis ő kényszerült védekezésre, amikor Clinton rasszizmussal vádolta meg őt, vagy a vállalatbirodalma miatti potenciális összeférhetetlenségre utalt. "Hillary Clinton óvatosból epés lett" - írja a The New York Times, amely 18 fős csapatot állított fel a vitában elhangzó tények ellenőrzésére. Hozzáteszik, hogy a demokraták elnökjelöltje - némi műsorvezetői segítséggel - a vita második felében megerősödött. A lap tényeket ellenőrző csapata egyébként úgy találta, hogy Trump gyakrabban "bánt nagyvonalúan" a tényekkel, mint Clinton. A Times szerint a vita első félóráját - amely a gazdaságról szólt - egyértelműen Trump nyerte meg, mert Clinton védekezésre kényszerült, és Trumpnak sikerült úgy beállítania őt, mint akit az eddigi politikai tapasztalatai inkább sérülékennyé tesznek, mint erőssé. "Trump szenvedélyesnek látszott, Clinton modorosnak" - írja a lap. Hozzáteszi viszont, hogy Trump a vita második felében már nem tartotta ezt a lendületet, és ezzel átadta a terepet Clintonnak. A Times szerint mindazonáltal a nemzetbiztonságról szóló vitát egyértelműen Hillary Clinton uralta.

A The Wall Street Journal című lap szerint teljesítményével Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának.

Közhely, hogy ezekben a vitákban az érveknél és a terveknél sokkal fontosabb, hogy milyen a jelölt megjelenése, kisugárzása, kommunikációja, vitastílusa. Úgyhogy lássuk a videós összefoglalókat.

A Euronews kissé papírízű, de legalább magyar nyelvű anyaga:

Hevesen csapott össze Clinton és Trump az amerikai elnökjelöltek első tévévitáján

A Washington Post három perces sűrítése:

A Fox News másfél percben megoldotta:

Külön az egyik legerősebb rész:

És a teljes vita:

The Presidential Debate - LIVE Monday, September 26, 2016 9PM EST

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.