Túl keveset és azt is lassan

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. december 3.

Külpol

Az ENSZ felelős a globális klímakáosz elhárításáért.

A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.

"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért.

Mint mondta: az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint 2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.

Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki. Éppen ezért ki kell iktatni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, ezzel szemben be kell fektetni a "száz százalékosan tiszta" energiaforrásokba. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma".

A klímacsúcs megnyitóján Andrzej Duda lengyel elnök szorgalmazta: az ENSZ tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy készen állnak a párizsi klímaegyezmény megvalósítására, ami esélyt adna a világ kiegyensúlyozott fejlődésére. A párizsi egyezmény egy politikai dokumentum volt (...), Katowicében sokkal bonyolultabbra kell vállalkozni, ki kell dolgozni bizonyos "használati útmutatót" - jelentette ki, utalva ezzel arra, hogy a katowicei csúcstalálkozó célja a párizsi megállapodás részletes szabályrendszerének kidolgozása.

A lengyel elnök hangsúlyozta: a klímaváltozás negatív következményei mindenhol a világon érezhetőek, a probléma kezelése csak globális szinten lehetséges. Lengyelország mindenesetre a maga részéről kész vállalni a felelősséget a nemzetközi biztonságért, a klímapolitika terén is. Így folyamatosan csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, miközben a lengyel gazdaság dinamikusan fejlődik. Szerinte a lengyel klímapolitikai koncepció egyensúlyt teremt a természet és a technológia között, egyúttal az emberi méltóságot tartja felsőbbrendű értéknek.

A katowicei csúcstalálkozó december 14-ig tart. Az itt részletezendő párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, illetve megkötésére és környezetbarát felhasználására.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.