Úgy tűnik, elmarad a republikánus előretörés a félidős választáson

  • narancs.hu
  • 2022. november 9.

Külpol

Bár még nagyban számolják a szavazatokat, jelen állás és a trendek alapján a demokraták talán még a minimális többségüket is megtarthatják a szenátusban.

A félidős választás hagyományosan az elnöki ciklus félidejében tartott szavazás, ahol a teljes képviselőházat, valamint a szenátorok harmadát választják újra. 

Joe Biden nem különösebben népszerű elnök.  Népszerűsége az elmúlt hónapokban érte el a 42 százalékot, amit hagyományosan az újraválaszthatóság küszöbének tekintenek. Ráadásul különösen nehéz a gazdasági helyzet a világon, így az USA-ban isévtizedek óta nem tapasztalt mértéket ölt az infláció.

Ezen körülmények között inkább volt várható nagy republikánus előretörés a félidős választás során, mint szoros verseny. Persze a republikánusoknak is megvan a hátterük például a bukott elnök, Donald Trump személyében.

A szavazatok feldolgozásának jelen állasa szerint még kilenc szenátusi választás eredménye nem ismert, a mostani állás szerint a republikánusoknak és a demokratáknak is 46 szenátori helyük van biztosan, a trendek és a részeredmények alapján a végén még az is lehet, hogy ugyanúgy 50-50 szenátora lesz mindkét pártnak, mint ahogy Biden ciklusának első két évében is volt.  A döntetlen eredmény pedig az alkotmányos szabályok szerint lényegében demokrata többséget jelent majd, mert a szenátusban döntetlen állásnál az alelnök – jelen esetben a nyilván demokrata Kamala Harris – szavazata dönt. A CNN és a FiveThirtyEight a jelen állás szerint 46-46, a Fox News 47-47 szenátori helyet tart biztosítottnak a felsőházban a két pártnak, ahol az egyszerű többséghez 51 mandátum kell.

A képviselőházban még körülbelül 148 körzet eredménye nem ismert, de ahogy az már hónapokkal ezelőtt tudható volt, az alsó házban a republikánusok kerülnek majd többségbe. A CNN szerint a 435 képviselőházi helyből eddig 186-ot nyertek meg jobboldali jelöltek, míg a demokrata párti indulók 161 képviselője jutott be eddig az alsóházba. A 435 fős ház minden képviselőjét most választják meg, a többséghez 218 mandátumra van szükség. A Fox News 175 republikánus párti győzelemmel számol jelenleg, míg a demokraták 136 képviselőt juttathatnak a házba, miközben 124 versengés eredménye még kérdéses. A FiveThirtyEight elemző portál becslései szerint 207 republikánus és 184 demokrata képviselő jutott be az alsóházba.

A törvényhozási választásokkal párhuzamosan állami szavazásokat is tartanak, és a demokraták egyelőre a kormányzóválasztásokon is tartják magukat.

A szavazatokat folyamatosan számolják, a választási verseny állását az amerikai sajtóban, például a The New York Times vagy a Washington Post választási mellékleteiben érdemes követni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.