Újabb kereszteket helyeznek ki a románok az úzvölgyi katonatemetőben

Külpol

A Nemzet Útja szervezet hívei. A román csendőrség és rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen, de nem avatkozik közbe.

Elkezdték az újabb román keresztek kihelyezését szombaton az úzvölgyi katonatemetőben

a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet hívei – közölte a Székelyhon hírportál. Mihai Tirnoveanu és társai helyi idő szerint 14 óra körül buszokkal érkeztek meg a Hargita és Bákó megye határán található úzvölgyi katonatemetőhöz – írta helyszíni beszámolójában a székelyföldi hírportál.

A 100-150 résztvevő 150 fakeresztet hozott magával, és a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyére állítják fel ezeket. Először kimérték a "román parcellát", majd nagyteljesítményű fúróval és ásókkal elkezdték kiásni a gödröket.

A román csendőrség és rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen, de nem avatkozik közbe – írta a hírportál. Marian Stan csendőrkapitány, a Hargita megyei csendőrség szóvivője a Maszolnak elmondta: a csendőrök azért vannak a helyszínen, hogy biztosítsák "a rendet" és a részvevők testi épségét. "Ha történik valami törvényellenes, akkor azt utólag kivizsgáljuk és a felelősöket megbüntetjük" – jelentette ki. Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hírportálnak azt mondta: a rendőrök csupán a csendőrök munkáját segítik, az események az utóbbiak hatáskörébe tartoznak.

A Székelyhon szerint a Nemzet Útja aktivistáival egy ortodox pap is van, aki a helyet és a meglévő, Csíkszentmárton község által állított kereszteket is megáldotta. A résztvevők három román zászlót is kifüggesztettek a temető kapujára. Később egy nagyobb, 5-6 méteres fakeresztet is a helyszínre vittek, azt is fel akarják állítani.

A kapura a helyszíni felvételek szerint kifüggesztették a székelyföldi község pénteki önkormányzati döntését a területén található temetők szabályzatáról és a megszegéséért kiróható bírságokról, de a román aktivistákat ez nem gátolta az akcióban. A Hargita megyei önkormányzat közlése szerint a bírság felső határa 2500 lej (194 ezer forint).

Borboly Csaba tanácselnök közölte, hogy ügyészségi feljelentést tett Mihai Tirnoveanu ellen uszítás, rongálás és birtokháborítás miatt. A csíkszeredai bírósági ügyészséghez címzett feljelentést közösségi oldalán is megosztotta, ebben Tirnoveanu pénteki Facebookos bejelentésére hivatkozik, melyben a keresztállításon való részvételre, az akció finanszírozására szólította híveit.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek pénteken elmondta: a község lakói nem mennek szombaton Úzvölgyébe, nem reagálnak a provokációra. "Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát" – jelentette ki.

A helyi és megyei vezetés korábban nyomatékosította, hogy csak azokat a rendezvényeket támogatják Úzvölgyében, amelyeken a hősök emléke előtt tisztelegnek, és tiszteletben tartják áldozatukat.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a korábban törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

A moldvai város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította a temetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. A sírkertben nagy számban az osztrák-magyar hadsereg itt elesett katonái, de német és orosz bakák is nyugszanak.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.