Újraindította hétfőn a svéd főügyészség a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt – adta hírül a BBC.
A Wikileaks-alapítót még 2010-ben vádolta meg egy 26 éves enköpingi és egy 31 éves stockholmi nő azzal, hogy nemi erőszakot követett el rajtuk.
A svéd vádhatóság 2017 májusában szüntette meg a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén.
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de idén április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange és az ecuadori követség kapcsolata megromlott, mióta Ecuador megvádolta, hogy az ország elnökének, Lenin Morenónak a magánéletéről is szivárogtatott ki információkat.
Szerdán egy londoni bíróság ötven hét börtönre ítélte az ausztrál hacker-programozó-aktivistát, mert hét évvel ezelőtt nem jelent meg a bíróságon. Jelenleg a londoni Belmarsh fegyházban van.
A svéd ügyészek két éve azért ejtették a meni erőszak vádját, mivel Assange kiadatása reménytelennek látszott. Most viszont az egyik áldozat kérésére újranyitják az aktát, már be is jelentették, hogy kérik Assange kiadását, amint letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban.
Assange kiadatását korábban már Washington is kérte, az ügyben pedig a végső döntés Sajid Javid brit belügyminisztert illeti meg. Eva-Marie Persson svéd államügyészhelyettes ezzel kapcsolatban ma azt mondta, hogy a svéd vádhatóság tud a másik kiadatási kérelemről, és hozzátette, elképzelhető, hogy végül az Egyesült Államoknak adják ki.
A brit ügyészségi hivatal korábbi vezetője, Nick Vamos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy vélhetően a svéd kiadatási kérelem előnyt élvez majd a washingtonival szemben.
Julian Assange vélhetőleg attól tart jobban, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. Washington ugyanis az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja Assange-ot, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.
