Nemcsak a magyar kormány és az Egyesült Államok kapcsolatában ígérkezik áttörésnek, de a magyar haderő szempontjából is jelentős változásokat hozhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök május 13-i washingtoni találkozója – értesült a Direkt36 több amerikai és magyar diplomáciai forrásból. Információik szerint az elmúlt hónapokban nagyértékű, fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről folytak tárgyalások a magyar és az amerikai kormány között, melyek egy része már a hétfői találkozó után nyilvánossá válhat.
Ezekről az üzletekről David Cornstein budapesti nagykövet árult el részleteket egy pár héttel ezelőtti szűk körű előadáson, amelyet az amerikai republikánus képviselők Magyarországon tartózkodó munkatársainak tartott. A beszélgetés tartalmát több forrás is megerősítette a lapnak.
Cornstein két fontosabb megállapodást említett. Magyarország hamarosan jelentősen csökkentheti függését az orosz gázbehozataltól. A nagykövet szerint jól haladnak a tárgyalások arról, hogy Magyarország gázt vásároljon az amerikai ExxonMobil nevű cég romániai tengeri gázmezőiről, másrészt állítása szerint a horvátországi krki tengeri terminálból is venni fogunk amerikai cseppfolyósított palagázt.
Cornstein a gázüzleteken felül arról is beszélt, hogy a magyar kormány csillagászati árú fegyverüzletekre készül. Hamarosan egy egymilliárd dolláros (közel 290 milliárd forint) nagyságrendű üzletet jelentenek be, amelyet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin nevű céggel kötne Magyarországgal. Bár egyelőre egy másik céggel is tárgyalások folynak egy szintén egymilliárd dollár körüli védelmi beszerzésről. A nagykövet nem nevezte meg a másik céget, de más forrásokból a portál úgy értesült, hogy a rakétagyártó Raytheonra utalhatott.
A fegyver- és gázbeszerzésekről szóló megállapodás is fordulatot jelentene a magyar-amerikai együttműködésben. A nagykövet által említett fegyverüzlet jóval nagyobb értékűnek tűnik annál, mint amit Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor bejelentettek.
Cornstein ezenfelül azt fejtegette, hogy Orbán ugyan „a markában tartja a kormányzatot, a parlamentet és a bírákat” is, de egy „nagyszerű pasas”, sőt, „nem is miniszterelnök, hanem államférfi”.
A tárgyaláson a magyar fél azt szeretné elérni, ha a Norvég Alap által Magyarországnak adott 70 milliárd forintos támogatás teljes egészének elköltésébe beleszólhasson, jelenleg ugyanis annak 10 százalékát egy, az alap által választott független intézményen keresztül utalnák a magyar civil szervezeteknek.
A magyar kormány kitart a Huawei telekomcég mellett, míg az Egyesült Államok arról próbálja meggyőzi szövetségeseit, hogy hosszú távon kockázatos a Huaweit választani annak - szerintük - nemzetgazdasági és gazdasági következményei miatt. Így a mai tárgyaláson ez is téma lehet.
