Újraválasztották Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnökét

  • narancs.hu
  • 2021. július 3.

Külpol

Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője, a szejm alelnöke sajtóértekezletén közölte, hogy 1245 küldött támogatta a pártelnök újraválasztását, 18-an szavaztak ellene, és öten tartózkodtak.

Jaroslaw Kaczynski egykori kormányfő, jelenlegi kormányfőhelyettes 2003 januárja óta tölti be megszakítás nélkül a nemzeti konzervatív párt elnöki tisztét. Ikertestvérét, a későbbi államfőt, Lech Kaczynskit váltotta a tisztségben, aki 2001-2003 között volt a PiS elnöke. A pártelnöki megbízatás 4 évre szól.

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal. Ezt az újraválasztását követő beszédében is megerősítette.

Aláhúzta: a lengyelországi életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni Nyugat-Európáét, és esély van arra, hogy a különbséget a következő években, a PiS vezette koalíció kormányzása alatt véglegesen ledolgozzák.

A tisztújító kongresszust megnyitó délelőtti beszédében Kaczynski összefoglalta a PiS sikereit, de beszélt azokról a hibákról is, amelyek kiküszöbölése nélkül nincs esély a következő választási győzelemre. Ebben az összefüggésben említette a párton belüli ellentéteket, valamint a nepotizmust, mely szerinte nem túl széles körű, de "az ellenzék malmára hajtja a vizet".

Utalva a nemrég meghirdetett országfejlesztő kormányprogramra, a Lengyel Megállapodásra, aláhúzta: ennek köszönhetően a jelenlegi évtized végén, a következő elején Lengyelország életszívonal tekintetében elérheti az Európai Unió átlagát, néhány évvel később pedig a gazdagabb uniós országok szintjére is kerülhet.

Bejelentette a vidék, a mezőgazdaság fejlesztését célzó új program kidolgozását is.

Megemlítette a média szerepét is a kormányprogramok népszerűsítésében, úgy ítélve meg, hogy a túlsúlyban lévő kormányellenes irányultságú lengyel sajtó álhíreket terjeszt, és hatással van a párt népszerűségére, amely csökkent a legutóbbi választási eredményekhez képest.

Kijelentette, hogy elszántan törekszik a pártot gyengítő "kis válságok" leküzdésére, a választási győzelemre. A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes Lengyelországban.

A legutóbbi, 2019-es választásokon a PiS a voksok 43,6 százalékát szerezte meg. Júniusi felmérésekben átlagosan 36,5 százalékos támogatottsága volt, vagyis 15 százalékkal több, mint a jelenleg második legkedveltebb tömörülésnek, a Polska 2050 pártnak. (MTI)

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.