Koen Lenaerts, az EU luxemburgi bíróságának elnöke október 11-12-re tűzte ki a tárgyalást abban a két, egymással szorosan összefüggő perben, amelyeket a magyar és a lengyel kormány indított az uniós jogállamisági mechanizmus megsemmisítéséért. Lenaerts egyúttal mindkét ügyben elrendelte a gyorsított eljárás alkalmazását.
A jogállamisági mechanizmust, hivatalos nevén "az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről" szóló rendeletet decemberben fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, a magyar és a lengyel kormány pedig márciusban nyújtott be keresetet a jogszabállyal szemben a EU bíróságára. A rendelet lehetővé teszi az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztését egy tagállamban, ha ott "a jogállamiság elveinek megsértése" a pénzek szabályszerű felhasználását veszélyezteti.
A közelgő bírósági ítéletnek hatalmas a jelentősége.
Ha a luxemburgi testület Orbánéknak ad igazat, az azt jelentené, hogy az EU-nak továbbra sincs igazán hatékony elrettentő eszköze az uniós értékeket semmibe vevő kormányok ellen.
Ha viszont a bíróság fenntartja a rendelet hatályát, akkor az Európai Bizottság és a tagállamok minősített többsége bármikor nagyon komoly pénzügyi megvonásokkal fenyegetheti az EU-n belüli korrupt rezsimeket.
Az ítélethozatal időzítése sem mellékes, a Bizottság ugyanis tavaly decemberben Orbán és Jaroslaw Kaczynski költségvetési vétófenyegetése miatt kénytelen volt megígérni, hogy addig nem javasol szankciókat a jogállamisági mechanizmus alapján, amíg a bíróság nem dönt a jogszabály jogszerűségéről. A közelmúltban több bizottsági forrás is azt közölte, hogy
formálisan kora ősszel indíhatják el az első eljárásokat, de a tényleges büntetési szakaszhoz meg kell várni a bíróság ítéletét.
Ha az ítélet gyorsan megjön, akkor elvben elképzelhető, hogy még a jövő évi magyar országgyűlési választás előtt döntés születhet a Magyarországnak járó források felfüggesztéséről. De még ha idáig nem is jutna el egy majdani eljárás, az uniós támogatások elvesztésének lehetősége önmagában is fontos téma lehet a választási kampányban.
A bíróság honlapjára már felkerült a magyar és a lengyel kereset összefoglalója, így látható, milyen jogi érveket hoz fel a két kormány a jogállamisági mechanizmus ellen.
- A magyar kormány első érve szerint a jogállamisági rendelet jogalapja nem megfelelő, a megjelölt jogalap ugyanis a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadására hatalmazza fel az EU-t, a rendelet pedig nem ilyen szabályokat tartalmaz, hanem egy jogállamisági szankciórendszert.
- Másodsorban azt kifogásolja a kormány, hogy a rendelet egy, a 7-es cikk szerinti eljárással párhuzamos eljárást hoz létre, ezzel sérti és megkerüli a 7-es cikket. A magyar és a lengyel kormány ellen egyébként folyamatban lévő 7-es cikk szerinti eljárás is az uniós alapértékek sérelme esetén irányoz elő szankciókat, csakhogy azok elfogadásához teljes egyhangúság kell a Tanácsban (a jogállamisági mechanizmus élesítéséhez ellenben csak minősített többség).
- A kormány harmadik érve azt a sokat hangoztatott véleményt hozza fel újra, hogy a jogállamiságnak nincs egységesen elfogadott meghatározása, emiatt a jogállamisági rendelet sérti a jogbiztonság és a normavilágosság elvét.
Míg az első három érvvel a rendelet egészét támadja a kormány, a további hat érvük csak a jogszabály egy-egy pontját töröltetné el. A kormány szerint ugyanis jogszerűtlen:
- hogy a rendelet akkor is lehetővé teszi a kifizetések felfüggesztését, ha fennáll a kockázata annak, hogy a jogállamisági problémák veszélyeztetik az unió pénzügyi érdekeit;
- hogy a lehetséges jogállamisági problémák felsorolása nyitott, azaz van egy egyéb pont a rendeletben;
- hogy a rendelet szerint hiába függesztenék fel a Magyarországnak járó pénzeket, a kormánynak a hazai költségvetésből kötelező lenne kifizetnie az uniós támogatások végfelhasználóit;
- hogy az elfogadandó intézkedések a jogállamiság elvei megsértésének jellegét, időtartamát, súlyosságát, hatókörét is figyelembe veszik, nem csak az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatásukat;
- hogy nincs megfelelően meghatározva az intézkedések és a megállapított jogállamisági problémák közötti kapcsolat;
- és hogy a Bizottság a tagállamok értékelésekor külső forrásból - például nemzetközi szervezetektől - származó információkat is felhasználhat.
Ezek fontos részletkérdések, de a döntő valószínűleg mégiscsak a 7-es cikkre alapozott érv lesz. A lengyel kormány keresetében is ez a leghangsúlyosabb elem, ők keményebben fogalmaznak a magyaroknál, amikor azt állítják, hogy "hatáskörrel való visszaéléssel fogadtak el egy olyan mechanizmust, amelynek valódi célja nem az Európai Unió költségvetésének védelme, hanem az alapszerződés 7. cikkében az eljárás megindítására előírt formai követelmények és a 258. cikkben az eljárás megindítására előírt anyagi jogi követelmények megkerülése."
A luxemburgi bíróság előtt lévő legfőbb kérdést így lehetne összefoglalni: ha egyszer a 7-es cikk szerint a jogállamiságot sértő kormányokat csak teljes egyhangúsággal lehet büntetni, akkor jogszerű-e az a rendelet, amelyik néhány specifikus, költségvetési hatást kiváltó jogállamisági probléma (például a bírói függetlenség sérelme, az ügyészség nem megfelelő működése) esetén minősített többséggel is lehetővé teszi a szankcionálást?
Ezzel a kérdéssel 2018-ban a Tanács jogi szolgálata is foglalkozott, és nyilvánosságra került belső véleményükben látszólag az Orbánnak kedvező álláspontra helyezkedtek, amikor azt mondták, hogy a jogállamisági mechanizmus "nem tekinthető függetlennek a 7-es cikk szerinti eljárástól”, ezért az alapszerződésbe ütközik.
Azért csak látszólag, mert a jogi szolgálat ezt nem a végül elfogadott jogállamisági rendeletről állapította meg, hanem a Bizottság eredeti javaslatáról, amin azóta számos módosítást eszközöltek, belekerült például, hogy a szankciók alkalmazásához a jogállamisági problémáknak "kellően közvetlenül" kell érinteniük az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
Hogy ezek a módosítások meggyőzik-e a luxemburgi bírákat, az az év vége felé derülhet ki, és ez az első ránézésre végtelenül technikai kérdés valószínűleg nem csak Magyarország, hanem az egész EU jövőjét befolyásolni fogja.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
