Ukrajna: 60 napos hadiállapot bevezetését javasolja az államfő

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. november 26.

Külpol

Ez még nem hadüzenet.

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő is támogatásáról biztosított - derül ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Porosenko kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent "hadüzenetet" - hangsúlyozta az ukrajnai lap szerint Porosenko. - Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be - szögezte le. Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Az első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Az ukrán-orosz viszony 2014-ben vált igazán feszültté, amikor Putyin vezette birodalom elfoglalta a Krímet. A Magyar Narancsban közölt elemzés szerint azzal, hogy az oroszok visszaszereztek egy rendkívül elmaradott, többségében oroszok által lakott, a térségben stratégiai pozícióval rendelkező, de a Dunántúlnál lényegesen kisebb földdarabot, elveszítették a világ bizalmát. Moszkvának elemi érdeke lett volna, hogy a globális térben politikai-gazdasági együttműködő fél legyen, a Krím megszállásával viszont eljátszotta az esélyt.

Ezzel egy időben a Nyugat ölébe hullott Ukrajna, amelynek lakossága előtt Moszkva lezárt mindenféle alternatívát. Nem kétséges, hogy az ukránok többsége ezt követően minden lehetőséget megragad, ami Oroszországgal szembeni, azzal ellentétes érdekeit szolgálhatja.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősséggel összeül hétfőn, hogy megtárgyalja az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus fejleményeit.

Az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva hétfőre virradóra jelentette, hogy a testület ülését mind orosz, mind ukrán kérésre hívták össze délutánra.

Figyelmébe ajánljuk