Ukrán külügyminiszter: Európa öngyilkossága lenne, ha nem veszik fel Ukrajnát a NATO-ba a háború után

Külpol

Szerinte Orbán Viktor hivatalában és a Kremlben "nagyon hasonló a politikai felfogás".

Európa öngyilkosságával lenne egyenlő, ha Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz az Oroszországgal vívott háború után

– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Az ukrán diplomácia vezetője arra a felvetésre, hogy ismét megjelentek Nyugaton az ukrán győzelemben kételkedő hangok, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az idő Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszik, mert több katonája van, mint Ukrajnának, kijelentette: megelégelte már, hogy ellentmondjon az ilyen "értelmetlen érveknek".

Kifejtette, hogy már a hazája elleni orosz támadás elején is voltak, akik azt mondták, hogy Ukrajna vesztésre ítéltetett, és amikor sikereket arattak a csatatéren, ezek a hangok elhalkultak, de mindig újra felerősödtek.

Mint mondta,

ez az egész csak blabla, ezek az emberek azért beszélnek, hogy beszéljenek, hogy a saját narratívájukat erőltessék, miközben mi a győzelemhez vezető úton járunk".

Dmitro Kuleba nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin szövetségesének tekinti-e Orbán Viktort, és hozzátette: reméli, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is az EU és a NATO szövetségese marad.

Ugyanakkor

Orbán Viktor hivatalában és a Kremlben "nagyon hasonló a politikai felfogás"

– jegyezte meg.

A közelgő vilniusi NATO-csúcsról és az ukrán csatlakozás ügye körüli vitákról elmondta:

"hiba", hogy a NATO-tagországok vezetői azt gondolják, hogy Ukrajna felvétele a szövetségbe újabb háborúhoz vezet.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy "Oroszország soha többé nem mer majd megtámadni minket, ha egyszer a NATO tagja leszünk", és Ukrajna a szövetség részeként kiveszi majd a részét az orosz fenyegetéstől tartó tagállamok védelmének megerősítéséből is. Ezekben az országokban nem német, hanem ukrán csapatok állomásoznak majd – jelentette ki Dmitro Kuleba.

Hozzátette, nem arról van szó, hogy Ukrajnát "most azonnal" fel kell venni a NATO-ba, de "öngyilkosság" lenne Európa számára, ha Ukrajna nem csatlakozhatna a szövetséghez, mert csak így lehet "bezárni az ajtót az Európát és az euroatlanti térséget fenyegető orosz agresszió előtt".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.