Váratlan fordulat a verespataki aranybányászat ügyében - 200 ezer tonna cián

  • Parászka Boróka
  • 2011. szeptember 1.

Külpol

Az elmúlt évek legjobban szervezett civil ellenállása bukhat meg Romániában. A tét 300 tonna arany, 1600 tonna ezüst, az Albumus Maior római kori vár körüli felbecsülhetetlen értékű épített örökség, és nem utolsósorban a Magyarországot is közvetlenül érintő környezeti biztonság. Mégis zöld utat kaphat az évek óta keményen lobbizó kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC).
Az elmúlt évek legjobban szervezett civil ellenállása bukhat meg Romániában. A tét 300 tonna arany, 1600 tonna ezüst, az Albumus Maior római kori vár körüli felbecsülhetetlen értékű épített örökség, és nem utolsósorban a Magyarországot is közvetlenül érintő környezeti biztonság. Mégis zöld utat kaphat az évek óta keményen lobbizó kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC).

Mivel a tervek szerint Verespatakon Európa legnagyobb külszíni, ciántechnológiát alkalmazó bányája nyílik, a tiszai ciánszennyezés után sokan attól tartanak, hogy a román kormány az engedély kiadásával egy újabb katasztrófát készít elő. A beruházáshoz két RMDSZ-es szaktárca - Kelemen Hunor kulturális és Borbély László környezetvédelmi minisztériuma - adhat zöld utat. Az RMDSZ sokáig határozottan ellenezte a beruházást, ám július 12-én Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter aláírta a verespataki Kirnyik-hegy régészeti mentesítési bizonylatát. Ez azt jelenti, hogy itt megkezdődhetnek a beruházások, továbbá azt is, hogy a környezet- és műemlékvédők legfontosabb körzete "esik el".

A pénz beszól

A román műemlékvédelmi bizottság épp a Kirnyik-hegy körzete miatt javasolta, hogy kerüljön fel a térség az UNESCO műemlékvédelmi listájára. Csakhogy a kulturális tárca szerint ennek előkészítéséhez nincs elegendő forrás. Sok pénzt hozhat azonban a bányavállalattal kötött új megállapodás. A minisztérium engedélyének az ára a környezetvédők szerint 43 millió dollár volt - ennyivel egészítette ki az RMGC az eredetileg kialkudott 25 milliót. Az összeg elvileg a kulturális örökségvédelmet célozza, de csak akkor fizetik ki, ha a bányászati beruházás előre meghatározott ütemterv szerint halad előre. Azaz - állítják a kritikusok, többek között a Zöld Erdély Egyesület - a megállapodás révén az RMGC megvásárolta a kitermeléshez szükséges további engedélyeket. Kelemen Hunor szerint azért volt szükség a mentesítési bizonylat kibocsátására, mert így az épített örökség 80 százaléka megmenthető. A miniszter ráadásul a helyi műemlékvédelem biztosítása mellett abban reménykedik, hogy újabb 70 millió dollárt kap majd a kormány az RMGC-től az ország más területein található épületek rehabilitációjához, állagmegőrzéséhez. Összesen tehát a verespataki beruházás "ára" - műemlékvédelmi szempontból - tulajdonképpen nem 70, hanem majd' 140 millió dollár. Hogy ez mennyire vonzó összeg, azt jól szemlélteti az a tény, hogy a kulturális tárca országos programjainak költségvetési kerete nem haladja meg a 15 millió dollárt.

Önmagában a kulturális minisztérium és Kelemen Hunor támogatása a verespataki beruházáshoz nem lenne elég, de úgy tűnik, új RMDSZ-es konszenzus született Verespatakról.

Borbély László környezetvédelmi miniszter néhány nappal a kulturális tárca engedélyének kibocsátása után azt nyilatkozta, hogy a kitermelés engedélyeztetéséhez megvárják a magyar kormány állásfoglalását, s az év végéig dönt a kormány. A várt magyar állásfoglalás augusztus elején megérkezett, s - hasonlóan az eddigiekhez - elutasító volt. Magyarország felvetésére az Európai Parlament tavaly felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az unióban. A bizottság viszont elzárkózott, mondván: a ciántechnológiának egyelőre nincs alternatívája. Az augusztus eleji átirat ennek ellenére is elfogadhatatlannak tartja a Romániában alkalmazni kívánt eljárást, mert - fogalmazott Illés Zoltán környezeti ügyekért felelős államtitkár Borbély Lászlónak írt levelében - a zagytározó potenciális veszélyt jelent Magyarországra. A magyar szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyón, majd a Maroson át újra a Tiszáig jut. Ám ettől az állásfoglalástól az engedélyeztetés nem torpant meg. Borbély László közölte, hogy a bányanyitás a román kormány hatáskörébe tartozik, Magyarország csak szakmai kifogásokat fogalmazhatna meg, de eddig ilyet nem tett.

Bajban Borbély

Bár az engedélyeztetés elvileg az RMDSZ szakpolitikusain (illetve a Boc-kabinet hozzájárulásán) áll vagy bukik, mégsem elsősorban az erdélyi magyar érdekképviselet ügye. Az utóbbi hónapokban a nagyobbik kormánypárt és Traian Basescu államfő is többször úgy nyilatkozott: rendkívül fontos a kitermelés. Hétfői verespataki munkalátogatásán úgy fogalmazott: "nem szívügye" a kitermelés, de a bányát meg kell nyitni. Az ellenzéki kritikusok szerint azért tört ki az "aranyláz", mert a jövő évi választások előtt a kormány jelentős bevételeket remél azt üzlettől. Traian Basescu nyilatkozataiban jelezte, hogy a kitermelés az Európai Bizottság ellenjegyzése nélkül is megindulhat, a jelenlegi aranyárak mellett pedig Románia "nem engedheti meg magának", hogy a nemesfém a föld alatt maradjon. Bár a Boc-kabinet készül kiegyezni az RMGC-vel, várható, hogy újratárgyalják a termelés feltételeiről szóló szerződést, ami eredetileg 19 százalékos részesedést biztosított Romániának.

Az RMDSZ pálfordulásának pedig az lehet a magyarázata a civil szervezetek szerint, hogy a demokrata-liberális párt megzsarolta őket. A kulturális és a környezetvédelmi tárca állásfoglalásával ugyanis szinte egy időben robbant ki egy Borbélyt is érintő korrupciós botrány. A Korrupcióellenes Ügynökség július 12-én befolyással való üzérkedés gyanújával indított eljárást: a feltételezések szerint egy építkezési vállalat közbeszerzési megbízás reményében húszezer euró értékben újított fel egy, Borbély tulajdonában lévő ingatlant. A vádakat az érintett cáfolta. Ráadásul nyáron az is műsoron volt, hogy a környezetvédelmi tárca úgymond nem él az uniótól megszerezhető támogatásokkal. A legutóbbi, a hétvégén kirobbant botrány pedig arról szól, hogy a tárca mulasztásai miatt Románia nem vehet részt a kiotói kvótaüzletben, és ez legalább hárommilliárd eurónyi kiesést jelent az országnak. A vádak sokfélék, a célkeresztben mindig ugyanaz az ember áll: Borbély László.

Zöldülő pártütők

Az egyre határozottabb kormányzati bányakampány egyre határozottabb ellenállást váltott ki a politikai és a civil szférában is. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa, az RMDSZ liberális politikusa augusztus második felében csatlakozott a Zöld Erdély Egyesület kitermelést ellenző petíciójához, melyben az aláírók arra kérik Kelemen Hunor kulturális minisztert, hogy vonja vissza a régészeti mentesítésre kibocsátott engedélyt. Kelemen élesen reagált: "Nem foglalkozom a papírokkal, amelyeket Eckstein úr aláír. Eckstein úrnak el kellene döntenie, hogy tagja-e az RMDSZ-nek, vagy elhatárolódik az elnöktől. Ha elhatárolódik, akkor szabad az út, nyugodtan mehet, ahova akar" - fogalmazott Markó Béla utóda. Kelemen higgadtsággal aligha vádolható reakcióját némileg magyarázza, hogy az utóbbi hetekben jelentős lépéshátrányba került Tőkés körüli mozgalmak (a bejegyzésre hónapok óta hiába váró Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) a tiltakozó civilek mellé álltak. Tőkés László pedig segítséget ígért az "agresszív és megtévesztő" RMGC-vel szemben. Az is felmerült, hogy a kettős állampolgársági kérelmek ügyintézését végző Demokrácia Központok együttműködnek az eddigi tiltakozásokat szervező Zöld Erdély Egyesülettel.

A verespataki ügy - amely körül éveken át megbonthatatlannak tűnt az erdélyi magyarok konszenzusa - környezetvédelmi kérdésből napok alatt éles politikai nézeteltéréssé érett; úgy tűnik, akár az RMDSZ szakadásához is elvezethet, de legalábbis elhúzódó, a szervezet egészét gyengítő belső konfliktussá válhat. Jelenleg intenzív kampány folyik mindkét oldalon, s beleszóltak a szövetséget támogató civil szervezetek is. Az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület a térségben élők képviselőjeként kötelezte el magát a bányanyitás mellett. Az egyesület tagjai úgy vélik: a régóta várt bánya az egyetlen esély arra, hogy a valaha virágzó, mára elszegényedett bányavidék újra élhető térséggé váljon. Verespatak környékén ugyanis évtizedek óta haldoklik az ipar, elértéktelenedtek az ingatlanok, leküzdhetetlen a munkanélküliség. A kitermelés igenlői szerint a jelenlegi nihilnél a ciántechnológia is jobb, a környezetvédők pedig a környezetvédelem ellenségei, hiszen befektetők nélkül arra sincsen pénz.

Az ellenzők szerint viszont illúzió, hogy bármi pozitív hozadéka lehet a beruházásnak. A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék - állítják a környezetvédők -, így 200 hektárnyi, kráterek borította "holdtájjá" válhat a bányavidék. A teljes kitermelés várhatóan 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdőt is felemészt. Ha a jelenlegi ütemterv érvényesül, az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznak fel, közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Az arányokat jól jelzi, hogy Európában évente ezer tonna nátrium-cianidot használnak fel. Riasztó tény az is, hogy a kitermelés során keletkező 215 millió tonna hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el. A zagytározó 360 hektárt borít majd be.

Azt, hogy mi lesz, ha beindul a termelés, és mi lesz, ha bezár a bánya, még senki sem tudja biztosan. Nem tudni, hogy a bányavállalat valóban betartja-e az ígéreteit, és a most meglévő vagy megkötésre váró szerződések alapján behajthatók lesznek-e a vállalások. Nem tudni, hogy a környezetvédelmi óvintézkedések elegendőek lesznek-e a környezeti katasztrófa kivédéséhez. De az biztos, hogy jövőre választások lesznek Romániában, és a mérleg egyik serpenyőjébe több tonna arany kerülhet.

Neked ajánljuk

Hol lehet ma tankolni?

  • narancs.hu

Listát készített egy autós portál arról, hogy az országban hol lehet és hol nem lehet 95-ös benzint tankolni.