Washington Post: Titokban vádat emeltek az USA-ban Julian Assange ellen

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. november 16.

Külpol

A virginiai ügyészség tagadja a vádemelést, azt állítják, az erről szóló iratban elírtak egy nevet.

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítója, Julian Assange ellen - adta hírül honlapján péntekre virradóra a The Washington Post.

A lap információi szerint egy virginiai szövetségi bíróságon emeltek vádat még augusztusban, de ezt a tényt az amerikai illetékesek nem hozták nyilvánosságra, az ügyet titkosítottként kezelték.

A The Washington Post úgy tudja: a vádemelés véletlenül derült ki. Napvilágra került Kellen Dwyer virginiai helyettes államügyész egyik átirata, amelyben a konkrét ügy említése nélkül arra sürgetett egy bírót, hogy "a vádlott hamis érvelései és az ügyet körülvevő hírverés miatt kezelje bizalmasan az Assange elleni vádemelés ügyét". A vádemelés tényének mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják a még mindig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-t.

Assange melletti szimpátiatüntetés Melbourne-ben

Assange melletti szimpátiatüntetés Melbourne-ben

Fotó: Luis Ascui / MTI/EPA

A Post meg nem nevezett forrásai szerint a nyilvánosságra került információk megfelelnek a valóságnak. Joshua Stueve, a szóban forgó virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is "téves volt".

Twitter-fiókján a WikiLeaks péntekre virradóra szintén azt állította: az ügyészi átirat tévedés, a név pedig elírás volt.

A virginiai szövetségi államügyészi hivatal régóta nyomozott Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is. Azokról az e-mailekről van szó, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.