Zelenszkij meghívná Oroszországot a novemberi békekonferenciára

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 1.

Külpol

A cél a területi integritás helyreállítása, nem feltétlenül fegyverek által. 

Ha az orosz küldöttek nem vesznek részt a második békecsúcson, akkor nem lesz jelentős előrelépés, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a LeMonde-nak adott interjúban. Mivel Oroszország részvételét a második békecsúcson a nemzetek többsége támogatja, Ukrajna nem lehet ellene ennek a kezdeményezésnek: „Nem ellenezhetjük, hogy ott legyenek, hiszen a világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál”.

Ez azonban biztosan nem lesz könnyű menet, hiszen Zelenszkij szerint a területi integritás teljes helyreállítása szükséges lesz Ukrajna igazságos békéjéhez. Ez azonban nem kizárólag fegyverekkel fogják elérni, tette hozzá. „Ha Oroszország úgy akarja, diplomáciai úton rendezhetjük ezeket a vitákat”– mondta Zelenszkij.

A második békekonferencia terve már júliusban felmerült, az elnök szerint ez jelentősebb és hatékonyabb lesz, mint az első, de ehhez szükség van az Egyesült Államok támogatására is. A napokban a finn elnök, Alexander Stubb arról beszélt, hogy előfeltételek nélküli béketárgyalásokra van szükség Ukrajna és Oroszország között. Elsősorban Kijevnek intézte szavait, hogy az oroszokat bevonva próbáljanak tárgyalni anélkül, hogy ehhez előzetesen az orosz csapatok kivonását követelnék a megszállt területekről, ám azzal, hogy a cél mégis ez. Az orosz fél nevetségesnek titulálta az ötletet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.