Aggodalmat keltőek az intézményi és személyi átalakítások a műemlékvédelem területén – most már a szakma szerint is

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 30.

Kultúra

Szakmai szervezetek szerint a megoldást egy műemlékvédelemmel foglalkozó, önálló hivatal (újra)szervezése jelenthetné.

A műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok – áll a MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) és az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites, azaz a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) állásfoglalásában.

A közlemény szerint „január elején megszűnt a Forster Központ, a több mint 140 éves múltú magyar műemlékvédelmi szervezet utolsó maradványa. Bár elvben a Miniszterelnökség utódintézményként átvette a feladatait, valójában – úgy tűnik – sok feladat végleg áldozatul esik az átalakulásnak. A Forster Központ szakvéleményekkel segítette a műemlék-felügyelők munkáját. A szakvélemények elkészítéséhez nagy tapasztalattal rendelkező művészettörténész és építész munkatársak mellett régész, kertépítész, statikus, gépész, restaurátor kollégák is rendelkezésre álltak. Ez a feladatkör megszűnt, sok szakembert áthelyeztek, holott a jelenlegi helyzetben nagy szükség lenne a szakértelmükre. Egykor a műemlék-felügyelők komoly szervezetre – a műemlékvédelmi hivatalra – támaszkodhattak, így tudták segíteni a tervezők munkáját is. Ma a kormányhivatalokba került munkatársak, felügyelők képzettsége általában gyengült – műemlékvédelmi szakmérnök pl. csak elvétve akad köztük –, szakmai vezetőjük szinte sehol nincs, és egymástól is elszigeteltek. Munkájukat a folyamatosan változó jogszabályi és szervezeti környezet is nehezíti.

A januárban a Miniszterelnökséghez került tudományos szakemberek közül – talán fiatalítás miatt – most több idősebb kolléga kikerül a szervezetből, holott tudásukra, tapasztalatukra nagy szükség volna. Műemlékes szakembert ugyanis nem képeznek, a szakma egyes részei csak a gyakorlatban tanulhatók meg; ehhez az egykori szervezet igen jó műhelyt biztosított. Ismereteink szerint a megmaradó szakemberek egy része a Minisztériumba, mások a Budavár Kft.-hez, vagy az MMA-ba tagozódó Építészeti Múzeumba kerülnek.

A műemlékvédelmi hivatal másfél évszázadra visszatekintő gyűjteményei jelenleg hozzáférhetetlenek, sorsuk megnyugtató rendezéséről nincs hír. Így a jogszabály szerinti dokumentációk elkészítéséhez és a szakszerű műemlék-helyreállításokhoz szükséges legfontosabb alapadatok – régi rajzok, fényképek, korábbi kutatások, beavatkozások dokumentumai – nem ismerhetők meg. Bizonytalanná vált a műemléki kutatás, falkutatás intézményi feladatainak megfelelő ellátása is.

A műemléki tanácsadó testület végzi a dolgát, de a jogszabályi bizonytalanságok miatt kétséges eredményességgel. Jelenleg nem egyértelmű, milyen terveket kell megvitatnia a testületnek, és figyelembe kell-e venni a szakvéleményt. Ugyanakkor az ott bemutatott tervek más szerv tervtanácsa elé bocsáthatók, és ilyenkor a véleményeltérések bizonytalanságot okoznak a megbízóban, hatóságban és tervezőben egyaránt. A testület opponenseket nem tud alkalmazni, holott az elmúlt években ezt a funkciót a Forster Központ szakemberei is be tudták tölteni.

Továbbra sem megoldott a műemlékek helyreállításának pénzügyi segítése pályázatok, adókedvezmények formájában, így műemlék-tulajdonosnak lenni változatlanul nyűg, és ez a műemlékeket veszélyezteti. A műemlékeket is érintő pályázatok jó részét sok esetben a műemlékekre káros módon használják fel (utólagos hőszigetelés, ablakcsere, idegenforgalmi célú fejlesztések). A társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárság újabban közös miniszterhelyettes alá tartozik ugyan az építészetért felelős helyettes államtitkársággal (amelynek nem feladata a műemlékvédelem), előbbinek azonban nincsenek építész szakemberei.
Az egész problémakörre megoldás lehetne egy műemlékvédelemmel foglalkozó, önálló hivatal (újra)szervezése. Ilyen intézmény tudomásunk szerint minden európai országban működik a múlt értékeinek valóban hiteles megőrzése érdekében.”

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.