Azt nevezték ki az Operettszínház élére, akit a társulat tizede sem támogatott

  • narancs.hu
  • 2018. október 19.

Kultúra

De nem a társulat dönt, hanem Kásler Miklós!

Az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjút, amelyben – szinte mellékesen – megemlítette, hogy az Operettszínház élére Kiss B. Atillát nevezte ki. A döntéshez mindössze annyit fűzött: „A pályázatokat a szakmai zsűri elbírálta, az ő szakmai javaslatukat elfogadtuk.”

Az eljárást a Szinház.hu portál részletezte. Mint írják, négyen pályáztak a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára: Kerényi Miklós Gábor rendező, korábbi főigazgató, majd művészeti vezető, Lőrinczy György, az intézmény jelenlegi vezetője, Szente Vajk színész, rendező és Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, de a társulati meghallgatáson Kerényi Miklós Gábor bejelentette, hogy visszalép. Ezután szavazott a társulat, a jelenlegi vezető Lőrinczy György 53,4 százalékot kapott, Szente Vajk 34,9 százalékot, Kiss B. pedig 9,2 százalékot. (2,3 százalék érvénytelen volt.)

Mindez láthatóan nem érdekelte azt a szakmai bizottságot, melynek döntése alapján nevezte ki Kásler Mikós az új igazgatót; Rost Andrea operaénekes, Vincze Balázs koreográfus, Balázs Péter, a szolnoki és Kirják Róbert, a nyíregyházi teátrum igazgatója, Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója, Dubrovay László zeneszerző, Eperjes Károly színész, rendező, Rónai Pál karmester és Peller Károly színész elsöprő többséggel, 7:2 arányban Kiss B. Atilla javára döntött.



Kiss B. Atilla pályázata nem volt nyilvános, a pályázatról írt cikkünket itt olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.