Elege lett a múzeum töketlenkedéséből, Aba-Novák unokája inkább stikában megnyitotta a nagyapja művészetét bemutató tárlatot

  • narancs.hu
  • 2017. június 17.

Kultúra

Az alternatív megnyitóra aztán elment a múzeumigazgató is.

Székesfehérváron pénteken nyílt volna átfogó kiállítás Aba-Novák Vilmos művészetéről, de a megnyitó előtt nem sokkal a rendező Szent István Király Múzeum technikai okokra hivatkozva lemondta az eseményt úgy, hogy a meghívók már kimentek, a rendezvényt bejelentették.

Ez volt a hivatalos meghívó

Ez volt a hivatalos meghívó

 

A Magyar Nemzet idézi a székesfehérvári civilek és művészetpártolók közleményét, amelyben azt írják, „legjobb tudomásunk szerint a tárlat megnyitását semmilyen valós körülmény nem akadályozza”. A lap információi szerint a megnyitó váratlan és nem túl etikus elhalasztása a múzeum belső konfliktusainak köszönhető, miközben a kiállítás már teljesen készen áll. Végül Aba-Novák unokája és örököse úgy döntött, saját magának megnyitja a tárlatot.

Kováts Kristóf Facebook-oldalán ezt írta: „Kérek mindenkit, aki már az eredeti dátumra tette szabaddá magát, vagy most értetlenül áll az érthetetlen lépés előtt, tiszteljen meg engem, és főleg Aba-Novák Vilmost, a barbár zsenit. Legyen velem ott Székesfehérváron, a Csók István Képtárban, nézzük meg együtt, járjuk végig a kiállítást. Nyissuk meg polgári, civil és normális módon.”

Kovátsék tényleg elmentek a fehérvári Csók István Képtárba, ahová be is jutottak, és pénteken maguknak megnyitották a kiállítást. Ott a művész unokája elmondta: ilyen megnyitóban még nem volt része, és reméli, nem is lesz. Az pedig már egészen komikus részlet, hogy az alternatív megnyitón ott volt a múzeum igazgatója is.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.