Kultúra

Két kategória díjazott alkotásai automatikusan jogosulttá válnak az Oscar-nevezésre.

A tavasszal megjelent Nem című regényéért.

Megérkezett az A Complete Unknown előzetese.

Költői és kísérletező stílusával megújította a kortárs prózát – szól az indoklás. 

Átlagos család a hetvenes évek elején: a hétéves Josse, két bátyja, öreg kutyájuk és szüleik. Házuk egy északnémet kisváros ifjúsági pszichiátriáján, a park közepén áll, a papa az intézet igazgatója.

Erich „Rickerl” Bohacek (Voodoo Jürgens) szerethető, de megbízhatatlan udvari bolondként járja Bécs legragacsosabb kocsmáit.

„A tehetséged olyan, mint a szalonna. Nem elég fellógatni a kéménynél. Először jól be kell dörzsölni sóval, majd mindennap ellenőrizni kell!” – tanácsolják Elsie-nek, akinek a szalonnához illő tehetsége konkrétan az éneklés.

Bár a film nem tragikus hangoltságú, néhol finom iróniát is tapasztalhatunk, azért a térdünket nem fogjuk csapkodni két öregember (a férj alzheimeres, a feleség rákos) agóniája, meg egy az életét kudarcként megélő zeneszerző öngyilkossága láttán.

Ráfoghatjuk akármire, hogy lelki táplálék, fajunk szellemi öröksége, a művészet (egyik) elsődleges célja akkor is a nőszerzés. Eszmei fajfenntartás, ha úgy tetszik.

Azt túlzás lenne állítani, hogy David Gil­mour végigdolgozta volna az elmúlt 35 évet. A Pink Floyd énekes-gitárosa a kilencvenes évek elején ismerkedett meg Polly Samsonnal, akivel családot alapított, és aki lényegében a fő alkotótársa lett. Gilmour rengeteg időt töltött, illetve tölt még mindig a szeretteivel, és elsősorban emiatt ad ki csupán évtizedenként egy lemezt. 

Tényleg szükség volt Christian Tafdrup horror-szatírájának amerikai remake-jére?

Három pár, háromféle társadalmi státusz, háromféle dinamika, három kudarcos viszony – megvan a harmadik darabja is Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Ebben a különös interjúkötetben, amelynek több fejezetében egy-egy harmadik fél is bekapcsolódik a beszélgetésbe, Gyárfás Dorka többnyire afféle narrátorként kíséri Kulka Jánost, csupán alkalmanként lendítve tovább a témát egy-egy új irányba.