Kultúra

Ha a rokonszakmákat bemutató filmművészeti törekvések piramidális halmazában egy kicsit elturkálunk, még véletlenül is a kezünkbe akadhat a Butch Cassidy és a Sundance kölyök életét és munkásságát tárgyazó kompozíció. Miért az, miért az? Tán Baaderéktól oly idegen volt a bankrablás? Szóval George Roy Hill a szemtanú hitelességével távolról sem vádolható 1969-es (Andreas és Gudrun épp a szárnyaikat bontogatják) filmművének perdöntőn vissza-visszatérő kérdése, hogy: "Kik ezek, és mit akarnak?" Mondhatnánk, hogy ez ott az üldözőkre vonatkozik, nem pedig az üldözöttekre - de ez mindegy; most például sokkal beljebb lennénk, ha megtudnánk valamit mondjuk a korabeli NSZK-ról. A fene tudja, hogy mitől nőtt a Bundesliga-frizura. Odáig már nem is ragadtatnánk magunkat, hogy mi lenne, ha kiderülne valami a végül egészen a golyóig elmenő fiatalok mozgatórugóiról. Nekem ne tessék avval jönni, hogy nácik voltak a szüleik, illetve rosszallották a vietnami háborút - mert ahhoz nem kell rögtön filmművészt kihívni, megtette már a magáét a híradós kolléga és a Spektrum tévé vagy a Rubicon magazin, satöbbi. - ts -

Tudjuk, a Leonardo-mítosz több pillérének egyike Mona Lisa mosolyából szökkent föl (elnézést...!), legendáriumának másik tartóeleme az innovatív gépimádatból épült, mely az anatómiai megfigyelések rögzítésével együtt a mestert a reneszánsz művészfigurák szimbólumává, kvintesszenciájává, valamint az első pictor doctusszá tette; s nem kevésbé játszott-játszik fontos szerepet az életére és művészetére rárakódó pára-füst-homály (sfumato), vagyis a feltevés-értelmezés-félreértés hármasságából összevegyülő különös fluidum, mely valami univerzális titokzatosság gyanánt mélyen átitatta magát az életművet, de még az európai kultúra történetét is, jó néhány évszázadon keresztül. Hajdu István

"Remélem, nem tetszik" - fordult a szünetben a kaposvári színház női vécéjének szűkös előterében tanítványaihoz egy (született) pedagógus; "tudjátok, tartalom és forma", emelte föl intőn az ujját, nyilván a nyomaték kedvéért. "Nekem tetszik" - mondta tétován a két megszeppent diáklány közül az egyik. Hüvelykujjammal fölfelé böktem, és igyekeztem bátorítóan mosolyogni. Oktatás ide, közhangulat oda, nem reménytelen a jövő színházi közönsége. Csáki Judit

A hungarikumokat akkor értékeli igazán az ember, amikor hosszabb ideig külföldön él. Számos ételünk, alapanyagunk az itthoni hétköznapokban annyira természetes, hogy hiányuk csak akkor tűnik fel igazán, amikor nem elérhetők.

Sztupa állig begombolt ingben járt, Troché kigombolta a hasáig - ez volt tán a legszembeszökőbb különbözőség kettejük közt. Felületes szemlélők ebből messzemenő következtetéseket vontak le, olyanféléket, hogy Sztupa a karót nyelt, Troché a világfi.

Ellentétben a torkos nagyival, a pocakos lakatossal vagy a szomjas tűzoltóval, e névadót nem a fantázia szülte. Wang mester nemcsak létező személy, de egyenesen sztárszakács - legalábbis ezt állítják róla, ami persze gyanús.

Megtörve a szokott rendet, ezen a héten elöljáróban egy kiállítást kommendálunk az olvasó kitüntető figyelmébe, hiszen a Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban március 18-án öt órakor nyílik meg - egyébiránt egy kisebb forma zongorakoncert kíséretében - a Liszt és Weber című időszaki tárlat. A két zeneszerző kapcsolatát ugyan bízvást egyoldalúnak ítélhetjük (lévén, hogy nemzeti büszkeségünk mindössze 14 éves volt, midőn Weber 1826-ban eltávozott e sártekéről), ám Liszt valóban sokat tett elhalt pályatársa emlékezetéért: zongorázta virtuóz koncertdarabjait, vezényelte nyitányait, s nemcsak átirataival népszerűsítette Weber operáit, de még zongoraműveinek kritikai kottakiadását (ha úgy tetszik, Cotta-kiadását) is maga gondozta.

rés a présen: A Trafóban idén is lesz Mini-A-Túra előadás (március 12-13-14.). Milyen projekttel vesztek benne részt? Bársony Júlia: Az egész estés program lényege, hogy négy rövid darab látható egy este, más-más alkotótól.

CAPA HAZATÉRÉSE A Magyar Nemzeti Múzeumban Élő/Kép címmel megnyílt Robert Capa fotóinak kiállítása. A magyar származású művész életművét reprezentáló, közel ezerdarabos gyűjtemény megvásárlására tavaly 300 millió forint támogatást nyújtott a kormány.

Így kezdődött: "Dr. Egely György hadat üzen a Szkeptikusok Társaságának". Mi ez? Csak nem a múlt heti műegyetemi ülés (Hiteles cáfolatok, Magyar Narancs, 2009. március 5.) ellenrendezvénye?

Újabb képregényfit köszönthetünk; a belga-francia iskola éltanulóját, a saját nyelvterületén kiemelt (pop)kulturális javnak számító Largo Winchet.

Zakatoló szótöredékek, hosszan úszó, mélyen zengő hangok, az esztétikum határáig feszített expresszivitás. Napjaink egyik legeredetibb, experimentális projektekben gyakran részt vevő dzsesszénekesnője, a Bugge Wesseltoft nevével fémjelzett norvég Jazzland "istállójának" tagja, Sidsel Endresen február 21-én lépett föl a Trafó Live Remix estjén (a koncertről kritikánkat lásd a múlt heti lapszámban - a szerk.). A koncert első felében hallott izlandi Hildur Gudnadóttir csellójátékát és a svéd BJNilsen mixét, valamint Szalóki Ági énekét az est második részében a norvég Jan Bang és Erik Honoré keverték és értelmezték újra, megspékelve Endresen helyben improvizált énekével. Az ötvenhat éves énekesnővel a koncert után beszélgettünk. Eklics Krisztián, Győri Miklós, Kovács Orsolya

Új filmje, a San Franciscó-i politikus és melegjogi aktivista működéséről szóló Milk nyolc Oscar-jelölést szerzett; a főszereplő, Sean Penn és a forgatókönyv meg is kapta a díjat. Az Otthonom, Idaho, a Gerry, az Elefánt, a Good Will Hunting, a Majd' megdöglik érte, a Drugstore Cowboy vagy a Néha a csajok is úgy vannak vele 56 éves rendezőjével Cannes-ban és a Berlinalén is beszéltünk. Kriston László