tévésmaci - A sül mindig sérül

  • .
  • 2009. március 12.

Trafik

Sztupa állig begombolt ingben járt, Troché kigombolta a hasáig - ez volt tán a legszembeszökőbb különbözőség kettejük közt. Felületes szemlélők ebből messzemenő következtetéseket vontak le, olyanféléket, hogy Sztupa a karót nyelt, Troché a világfi.
Sztupa a mérnök, Troché a művész. Csak ilyen egy rugóra járó marhaságokat, miszerint Sztupa nem szereti a vicceket, Troché pedig hajlamos örökké játszani a turistát. A felületes szemlélők rendszerint később nagyon megbánták ezeket az elhamarkodott következtetéseket. Pedig nem is voltak ezek annyira alaptalanok, hiszen Troché például fél napig röhögött tele szájjal, amikor megtudta, hogy Schaffhausenben egy tizenhatodik században épült, erkélyes, tornyos, festett homlokzatú ház előtt lesz a találkozójuk dr. Ingeborg Johanssonnal. Na, bátyám - mondotta Sztupának -, te szépen kiválasztod a kismillió ilyen házból azt, amelyik előtt Ingeborg silbakol, addig én meg kimegyek, megnézem a Rajna vízesését, aztán megcsöngetsz, ha megvan. Ne aggódj, kinyomlak, s menten indulok, míg odaérek, csak elboldogulsz a nővel. Az a lényeg, hogy az ásványokról ne beszélj, mert az a szakterülete, és nyilván megeszik tégedet abból reggelire. Kérdezzél inkább valamit az Oslói Királyi Egyetemről, a tudósok imádják szidni a főnökeiket. Hátha megtudsz valamit Haraldról is (V., a király, a Glücksburg-házból - a szerk.), ami fontos lehet.

Ugyan már, ami fontos, az benne van a tévében. Nézzék csak!

Pénteken (13-án) magasan kezdünk, aki be meri kapcsolni a készüléket, ráfizet (ez egyéb napokon sem ritka).

Szombaton felnóbeldíjazom a vombatom. S először csak este háromnegyed tízkor nyerek rátekintést az ekránra, mert a Duna az Aranykapu c. fr.-ol. filmet nyomja 2006-ból kis szerelmemmel, Charlotte Gainsbourg-ral; ilyenformán mindegy is, hogy miről szól (a századforduló tömeges olasz emigrációjáról Ámerikába). Aki nincs oda Charlotte-ért, 22.10-kor válassza Sopsits Árpádot vagy Nagy Ferót, fene a gusztusát! A Céllövöldét az m1 adja. Ám az igazán perverzek, mint öreganyám (akit akkoriban képeztek át taxisofőrnek) az m2-re lépnek 23.10-kor, mert a világért ki nem hagynák az 1947-es svéd, fekete-fehér Hajó Indiába c. filmet. Ilyenek ezek a vikingek, hajóval intézkednek. A jó nagyit is akkor csípem a legjobban, amikor üveges szemmel karon ragad, s úgy mondogatja: viking vagyok, viking vagyok.

Vasárnap, a nemzet ünnepén nyilván merő formabontásból a bátor m1 leadja A Hídembert 21.20-kor. A tv2 23.10-kor a Fehér tenyérrel ünnepel (ja, ezt én is tanultam: "az új tenyér ünnepe"). Mér', Harry Ford és Tommy Lee a filmplűn este hétkor tán kokárdában kergetőzik (A szökevény)? Éjfél után tíz perccel az m2-n heti leghülyébb címünk, a Tiszta (fr.-kan.-ang.; 2004).

Hétfőn majom vagyok. Ti meg megnézitek nekem délben (13.00) a Mackenna aranyát. Már hogy megvan-e még? Szerintem nem kell a kutyának se, mert nem Omar a sheriff benne, hanem Gregory. De akkor kicsoda Omar, ha nem is Peckory? Örök titok.

Kedden minden rendben: pulóvert, kucsmát, hócipőt széttestált rabtársai közt, arcszíne, mint a falé, ment hólepte bitófa felé. Nos, nem biztos, hogy egész pontosan idéztem a Fókusz mai műsorának tartalmát, de jobb, ha utána se néznek. Helyette a nyilván ingyen adott Menzel-csomag egyik tagadhatatlan éke, a Pacsirták cérnaszálon 23.35-kor az m1-en. Déli kettőkor Hannibál tanár úr volt a Filmmúzón.

Szerdán egy még jobb Menzel-film, a Szeszélyes nyár a tegnapi időpontban, a tegnapi csatornán. Én persze a Vörös ló c. macedón filmet nézem, hogy a családban megint Nagy Sándornak szólítson mindenki (m2; 23.20). A Dunán este kilenckor volt A kedves lány (franszia, 2006-ból), s arról szólt, hogy a csaj a pszichiátrián belezúg egyik betegébe, vagy valami másról.

Csütörtökön masnit kötnék a tévémre, és nekiajándékoznám a komámnak. De végül az MGM-en 20.30-kor ráakadok a Szombat este, vasárnap reggelre, amit voltaképpen egyedül érdemes megnézni ezen héten. Vágják? Karel Reisz filmjében Albert Finney!

Ne tévézzenek, ha halakat adnak, a macskám is azt csinálja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.