mi a kotta? - Károly és Mária

Megtörve a szokott rendet, ezen a héten elöljáróban egy kiállítást kommendálunk az olvasó kitüntető figyelmébe, hiszen a Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban március 18-án öt órakor nyílik meg - egyébiránt egy kisebb forma zongorakoncert kíséretében - a Liszt és Weber című időszaki tárlat. A két zeneszerző kapcsolatát ugyan bízvást egyoldalúnak ítélhetjük (lévén, hogy nemzeti büszkeségünk mindössze 14 éves volt, midőn Weber 1826-ban eltávozott e sártekéről), ám Liszt valóban sokat tett elhalt pályatársa emlékezetéért: zongorázta virtuóz koncertdarabjait, vezényelte nyitányait, s nemcsak átirataival népszerűsítette Weber operáit, de még zongoraműveinek kritikai kottakiadását (ha úgy tetszik, Cotta-kiadását) is maga gondozta.

Mindennek áttekintésével kecsegtet e kiállítás, s mi most legszívesebben ennek ürügyén, sőt örve alatt Carl Maria von Weber népszerűsítésébe fognánk. A rokonszenves német romantikus ugyanis (kit rajzunk épp dirigálás közben mutat) hamisítatlan zseni volt, s hozzá kalandos és kanyargós pályafutásának is méltán kijár az érdeklődés. Akárcsak Lisztnek, úgy neki is megszállott apa jutott, aki törik-szakad csodagyereket kívánt faragni önhatalmúlag nemesített fiacskájából. Ám amíg Liszt Ádám nyomasztó önfeláldozással látta el apa-impresszáriói küldetését, addig Weber-papa rengeteg bajt kevert, s még egy kínos, kitoloncolással végződő sikkasztási ügybe is belerántotta gyermekét.

Weber apja sokat járt Joseph Haydn nyakára is, hogy vállalja Carl Mariát tanítványának, azonban az idős mester - alighanem bokros teendőit említvén - elhárította e jelentkezést. Haydn egyéb elfoglaltságaiból e héten a Fischer Annie-ösztöndíjas Borbély László ad hangversenyt a Haydn billentyűs muzsikája nevezetű rádiós sorozat keretében (a Magyar Rádió Márványterme, március 16., hat óra). A Weber munkásságáért lelkesen rajongó Mendelssohn Első Walpurgis-éj című kantátája az MR zenei együtteseinek pénteki koncertjén szólal majd meg, a Bűvös vadász szerzőjét vélhetőleg ugyancsak, legalább hallgatólagosan nagyrabecsülő Szentpáli Roland és Vajda János műveinek társaságában (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). A Webert a legnémetebb zeneszerzőnek nevező, s egyszersmind saját előfutáraként számon tartó Richard Wagner Tannhäuser-nyitánya a Savaria Szimfonikus Zenekar pesti vendégjátékát indítja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc).

Immár elszakadva a Giacomo Meyerbeerrel véd- és dacszövetségre lépő, s E. T. A. Hoffmannt ugyancsak szívbéli barátjának fogadó komponistától, a másik Budapesten koncertező "nem fővárosi" együttes, a Pannon Filharmonikusok a múlt héten emlegetett Ginastera Hárfaversenyét vezetik elénk, méghozzá nagyszerű vendégük, a villámkezű virtuóz, Xavier de Maistre szólójával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc).

S ha már a Régi Zeneakadémiával indítottunk, hát jöjjön végezetül az "új" Zeneakadémia, hiszen az Alma Mater koncertek két kiemelkedő eseménnyel gyarapítja hangversenyéletünket az elkövetkező napokban. Előbb Kocsis Zoltán és a tehetséges Banda Ádám ad Mozart-Beethoven-koncertet A-dúrban (Zeneakadémia, március 14., fél nyolc), míg szerdán Várjon Dénes és társai az ártatlan szerelem kinyilvánítására is oly igen alkalmas A-dúrról az Esz-dúr hangnemre váltva fognak majd a kamarazenéléshez látni (Zeneakadémia, március 18., fél nyolc).