mi a kotta? - Károly és Mária

  • .
  • 2009. március 12.

Trafik

Megtörve a szokott rendet, ezen a héten elöljáróban egy kiállítást kommendálunk az olvasó kitüntető figyelmébe, hiszen a Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban március 18-án öt órakor nyílik meg - egyébiránt egy kisebb forma zongorakoncert kíséretében - a Liszt és Weber című időszaki tárlat. A két zeneszerző kapcsolatát ugyan bízvást egyoldalúnak ítélhetjük (lévén, hogy nemzeti büszkeségünk mindössze 14 éves volt, midőn Weber 1826-ban eltávozott e sártekéről), ám Liszt valóban sokat tett elhalt pályatársa emlékezetéért: zongorázta virtuóz koncertdarabjait, vezényelte nyitányait, s nemcsak átirataival népszerűsítette Weber operáit, de még zongoraműveinek kritikai kottakiadását (ha úgy tetszik, Cotta-kiadását) is maga gondozta.
Mindennek áttekintésével kecsegtet e kiállítás, s mi most legszívesebben ennek ürügyén, sőt örve alatt Carl Maria von Weber népszerűsítésébe fognánk. A rokonszenves német romantikus ugyanis (kit rajzunk épp dirigálás közben mutat) hamisítatlan zseni volt, s hozzá kalandos és kanyargós pályafutásának is méltán kijár az érdeklődés. Akárcsak Lisztnek, úgy neki is megszállott apa jutott, aki törik-szakad csodagyereket kívánt faragni önhatalmúlag nemesített fiacskájából. Ám amíg Liszt Ádám nyomasztó önfeláldozással látta el apa-impresszáriói küldetését, addig Weber-papa rengeteg bajt kevert, s még egy kínos, kitoloncolással végződő sikkasztási ügybe is belerántotta gyermekét.

Weber apja sokat járt Joseph Haydn nyakára is, hogy vállalja Carl Mariát tanítványának, azonban az idős mester - alighanem bokros teendőit említvén - elhárította e jelentkezést. Haydn egyéb elfoglaltságaiból e héten a Fischer Annie-ösztöndíjas Borbély László ad hangversenyt a Haydn billentyűs muzsikája nevezetű rádiós sorozat keretében (a Magyar Rádió Márványterme, március 16., hat óra). A Weber munkásságáért lelkesen rajongó Mendelssohn Első Walpurgis-éj című kantátája az MR zenei együtteseinek pénteki koncertjén szólal majd meg, a Bűvös vadász szerzőjét vélhetőleg ugyancsak, legalább hallgatólagosan nagyrabecsülő Szentpáli Roland és Vajda János műveinek társaságában (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). A Webert a legnémetebb zeneszerzőnek nevező, s egyszersmind saját előfutáraként számon tartó Richard Wagner Tannhäuser-nyitánya a Savaria Szimfonikus Zenekar pesti vendégjátékát indítja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc).

Immár elszakadva a Giacomo Meyerbeerrel véd- és dacszövetségre lépő, s E. T. A. Hoffmannt ugyancsak szívbéli barátjának fogadó komponistától, a másik Budapesten koncertező "nem fővárosi" együttes, a Pannon Filharmonikusok a múlt héten emlegetett Ginastera Hárfaversenyét vezetik elénk, méghozzá nagyszerű vendégük, a villámkezű virtuóz, Xavier de Maistre szólójával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc).

S ha már a Régi Zeneakadémiával indítottunk, hát jöjjön végezetül az "új" Zeneakadémia, hiszen az Alma Mater koncertek két kiemelkedő eseménnyel gyarapítja hangversenyéletünket az elkövetkező napokban. Előbb Kocsis Zoltán és a tehetséges Banda Ádám ad Mozart-Beethoven-koncertet A-dúrban (Zeneakadémia, március 14., fél nyolc), míg szerdán Várjon Dénes és társai az ártatlan szerelem kinyilvánítására is oly igen alkalmas A-dúrról az Esz-dúr hangnemre váltva fognak majd a kamarazenéléshez látni (Zeneakadémia, március 18., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.