mi a kotta? - Károly és Mária

  • .
  • 2009. március 12.

Trafik

Megtörve a szokott rendet, ezen a héten elöljáróban egy kiállítást kommendálunk az olvasó kitüntető figyelmébe, hiszen a Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban március 18-án öt órakor nyílik meg - egyébiránt egy kisebb forma zongorakoncert kíséretében - a Liszt és Weber című időszaki tárlat. A két zeneszerző kapcsolatát ugyan bízvást egyoldalúnak ítélhetjük (lévén, hogy nemzeti büszkeségünk mindössze 14 éves volt, midőn Weber 1826-ban eltávozott e sártekéről), ám Liszt valóban sokat tett elhalt pályatársa emlékezetéért: zongorázta virtuóz koncertdarabjait, vezényelte nyitányait, s nemcsak átirataival népszerűsítette Weber operáit, de még zongoraműveinek kritikai kottakiadását (ha úgy tetszik, Cotta-kiadását) is maga gondozta.
Mindennek áttekintésével kecsegtet e kiállítás, s mi most legszívesebben ennek ürügyén, sőt örve alatt Carl Maria von Weber népszerűsítésébe fognánk. A rokonszenves német romantikus ugyanis (kit rajzunk épp dirigálás közben mutat) hamisítatlan zseni volt, s hozzá kalandos és kanyargós pályafutásának is méltán kijár az érdeklődés. Akárcsak Lisztnek, úgy neki is megszállott apa jutott, aki törik-szakad csodagyereket kívánt faragni önhatalmúlag nemesített fiacskájából. Ám amíg Liszt Ádám nyomasztó önfeláldozással látta el apa-impresszáriói küldetését, addig Weber-papa rengeteg bajt kevert, s még egy kínos, kitoloncolással végződő sikkasztási ügybe is belerántotta gyermekét.

Weber apja sokat járt Joseph Haydn nyakára is, hogy vállalja Carl Mariát tanítványának, azonban az idős mester - alighanem bokros teendőit említvén - elhárította e jelentkezést. Haydn egyéb elfoglaltságaiból e héten a Fischer Annie-ösztöndíjas Borbély László ad hangversenyt a Haydn billentyűs muzsikája nevezetű rádiós sorozat keretében (a Magyar Rádió Márványterme, március 16., hat óra). A Weber munkásságáért lelkesen rajongó Mendelssohn Első Walpurgis-éj című kantátája az MR zenei együtteseinek pénteki koncertjén szólal majd meg, a Bűvös vadász szerzőjét vélhetőleg ugyancsak, legalább hallgatólagosan nagyrabecsülő Szentpáli Roland és Vajda János műveinek társaságában (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). A Webert a legnémetebb zeneszerzőnek nevező, s egyszersmind saját előfutáraként számon tartó Richard Wagner Tannhäuser-nyitánya a Savaria Szimfonikus Zenekar pesti vendégjátékát indítja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc).

Immár elszakadva a Giacomo Meyerbeerrel véd- és dacszövetségre lépő, s E. T. A. Hoffmannt ugyancsak szívbéli barátjának fogadó komponistától, a másik Budapesten koncertező "nem fővárosi" együttes, a Pannon Filharmonikusok a múlt héten emlegetett Ginastera Hárfaversenyét vezetik elénk, méghozzá nagyszerű vendégük, a villámkezű virtuóz, Xavier de Maistre szólójával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc).

S ha már a Régi Zeneakadémiával indítottunk, hát jöjjön végezetül az "új" Zeneakadémia, hiszen az Alma Mater koncertek két kiemelkedő eseménnyel gyarapítja hangversenyéletünket az elkövetkező napokban. Előbb Kocsis Zoltán és a tehetséges Banda Ádám ad Mozart-Beethoven-koncertet A-dúrban (Zeneakadémia, március 14., fél nyolc), míg szerdán Várjon Dénes és társai az ártatlan szerelem kinyilvánítására is oly igen alkalmas A-dúrról az Esz-dúr hangnemre váltva fognak majd a kamarazenéléshez látni (Zeneakadémia, március 18., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.