mi a kotta? - Károly és Mária

  • .
  • 2009. március 12.

Trafik

Megtörve a szokott rendet, ezen a héten elöljáróban egy kiállítást kommendálunk az olvasó kitüntető figyelmébe, hiszen a Vörösmarty utcai Liszt Ferenc Emlékmúzeumban március 18-án öt órakor nyílik meg - egyébiránt egy kisebb forma zongorakoncert kíséretében - a Liszt és Weber című időszaki tárlat. A két zeneszerző kapcsolatát ugyan bízvást egyoldalúnak ítélhetjük (lévén, hogy nemzeti büszkeségünk mindössze 14 éves volt, midőn Weber 1826-ban eltávozott e sártekéről), ám Liszt valóban sokat tett elhalt pályatársa emlékezetéért: zongorázta virtuóz koncertdarabjait, vezényelte nyitányait, s nemcsak átirataival népszerűsítette Weber operáit, de még zongoraműveinek kritikai kottakiadását (ha úgy tetszik, Cotta-kiadását) is maga gondozta.
Mindennek áttekintésével kecsegtet e kiállítás, s mi most legszívesebben ennek ürügyén, sőt örve alatt Carl Maria von Weber népszerűsítésébe fognánk. A rokonszenves német romantikus ugyanis (kit rajzunk épp dirigálás közben mutat) hamisítatlan zseni volt, s hozzá kalandos és kanyargós pályafutásának is méltán kijár az érdeklődés. Akárcsak Lisztnek, úgy neki is megszállott apa jutott, aki törik-szakad csodagyereket kívánt faragni önhatalmúlag nemesített fiacskájából. Ám amíg Liszt Ádám nyomasztó önfeláldozással látta el apa-impresszáriói küldetését, addig Weber-papa rengeteg bajt kevert, s még egy kínos, kitoloncolással végződő sikkasztási ügybe is belerántotta gyermekét.

Weber apja sokat járt Joseph Haydn nyakára is, hogy vállalja Carl Mariát tanítványának, azonban az idős mester - alighanem bokros teendőit említvén - elhárította e jelentkezést. Haydn egyéb elfoglaltságaiból e héten a Fischer Annie-ösztöndíjas Borbély László ad hangversenyt a Haydn billentyűs muzsikája nevezetű rádiós sorozat keretében (a Magyar Rádió Márványterme, március 16., hat óra). A Weber munkásságáért lelkesen rajongó Mendelssohn Első Walpurgis-éj című kantátája az MR zenei együtteseinek pénteki koncertjén szólal majd meg, a Bűvös vadász szerzőjét vélhetőleg ugyancsak, legalább hallgatólagosan nagyrabecsülő Szentpáli Roland és Vajda János műveinek társaságában (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). A Webert a legnémetebb zeneszerzőnek nevező, s egyszersmind saját előfutáraként számon tartó Richard Wagner Tannhäuser-nyitánya a Savaria Szimfonikus Zenekar pesti vendégjátékát indítja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc).

Immár elszakadva a Giacomo Meyerbeerrel véd- és dacszövetségre lépő, s E. T. A. Hoffmannt ugyancsak szívbéli barátjának fogadó komponistától, a másik Budapesten koncertező "nem fővárosi" együttes, a Pannon Filharmonikusok a múlt héten emlegetett Ginastera Hárfaversenyét vezetik elénk, méghozzá nagyszerű vendégük, a villámkezű virtuóz, Xavier de Maistre szólójával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc).

S ha már a Régi Zeneakadémiával indítottunk, hát jöjjön végezetül az "új" Zeneakadémia, hiszen az Alma Mater koncertek két kiemelkedő eseménnyel gyarapítja hangversenyéletünket az elkövetkező napokban. Előbb Kocsis Zoltán és a tehetséges Banda Ádám ad Mozart-Beethoven-koncertet A-dúrban (Zeneakadémia, március 14., fél nyolc), míg szerdán Várjon Dénes és társai az ártatlan szerelem kinyilvánítására is oly igen alkalmas A-dúrról az Esz-dúr hangnemre váltva fognak majd a kamarazenéléshez látni (Zeneakadémia, március 18., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.