Rendőrök a Tokaji Írótáborban – Kukorelly megbocsátott?

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 15.

Kultúra

A Tokaji Írótáborban Szentmártoni János, a kuratórium elnöke tartott tájékoztatót Kukorelly Endre leütéséről és annak utóéletéről.

A tábor péntek reggeli, utolsó plenáris ülésének végén Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke méltatta az eltelt három napot, és végül kitért az elhíresült ütésre is. Idézzük:

A tábor hivatalos programjai után, a kötetlen beszélgetés és borozgatás közben Csender Levente énekelt, Kukorelly Endre rászólt, hogy hamisan énekel. Csender Levente hirtelen felindulásból odament hozzá, és megütötte az arcát. Másnap reggel szembesült azzal, hogy milyen súlyos következményei voltak annak az ütésnek, hiszen ő abban az állapotban ezt föl sem mérte. Kukorelly Endréhez mentőt hívtunk, amely a nyíregyházi kórházba szállította. Kivizsgálták, és mivel sérülései nyolc napon túl gyógyulnak, automatikusan megtörtént a feljelentés. A rendőrség másnap reggel meg is látogatott minket. Mi Sáray László titkár úrral és Jánosi Zoltán kurátortársunkkal (mármint az írótábor titkára és kurátora – a szerk.) feljegyzést készítettünk az esetről. Másnap reggel Csender Leventét behívtuk az irodába, és azonnali távozásra szólítottuk fel. Mindent bevallott, a vallomását jegyzőkönyveztük, és ezt abban a pillanatban át is adtuk a rendőrségnek. Levente azért nem tudta azonnal elhagyni a tábort, mert a rendőrség több felvonásban kihallgatta, és így csak este tudott távozni Tokajról. Természetesen bánja tettét, Kukorelly Endrétől telefonon bocsánatot kért, aki ezt el is fogadta. Amint lehet, Levente személyesen is meglátogatja, de Endre arra kérte, hogy ez a személyes találkozás egyelőre ne történjen meg. (Derültség a közönség soraiban.) Az sem titok, hogy Endre érthető okokból szintén elhagyta a tábort, és amikor telefonon megkérdeztem, hogy van, a válasza azt is tartalmazta, hogy ha lehet, erről az esetről ne beszéljünk a nyilvánosság előtt. De tőlünk függetlenül a történet kiszivárgott, a sajtó felkapta, és azóta 68 változata kering a történetnek. Információink szerint hamarosan megérkezik az ATV, Csender Levente a Tényeknek fog nyilatkozni, és már rajzfilmfigurák is születtek róluk. Ezt lehet még két-három hétig folytatni, de mi itt zárjuk le nyugodt lelkiismerettel a dolgot. Nem ez volt a Tokaji Írótábor legfőbb üzenete, és ez a történet is el fog felejtődni – fejezte be a tábor kuratóriumának elnöke.

false

 

Fotó: MTI

Az eset részletes leírását lásd helyszíni beszámolónkban. A táborról részletes tudósítást közlünk a Magyar Narancs jövő heti számában.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.