Kultúra

A tél kíméletlenségét csakis gonoszabbnál gonoszabb metállemezekkel enyhíthettük, de azért tavaszra is maradt épp elég (amerikai, japán és norvég) csemege.

Boldog indonéz tömeggyilkosok, gengszterből lett halálosztagosok, az 1965-ös, kommunisták elleni tömegmészárlások elkövetői szerepelnek Oppenheimer The Act of Killing című filmjében. A rendezővel telefonon beszélgettünk.

Nick Cave és az internet

Visszavonulók kérték – hat sztár, aki otthagyta Hollywoodot.

A Krétakör feloszlása után rengeteg független előadásban játszott, két éve pedig leszerződött a Nemzeti Színházba. Vidnyánszky Attila nem látja a helyét a társulatban. A távozásról, szobaszínházi előadásokról, nagyszínpadi bukásról beszélgettünk vele.

Gondolkodását a polgárjogi mozgalom, a fekete művészeti mozgalom és a feminizmus formálta. Közéleti költőként témái a dél-amerikai diktatúráktól a legújabb spanyol gazdasági megszorításokig terjednek. A washingtoni Howard Egyetem Afroamerikai Kutatóközpontjának igazgatója, az Institute for Policy Studies politikai agytröszt igazgatósági tagja. Az amerikai nagykövetség meghívására érkezett hazánkba, több egyetemen, középiskolában és irodalmi pódiumon tartott előadást, felolvasást.

A neves és széles érdeklődési körű francia rendező most egy középiskola tantermeiből jelentkezik - thrillerrel.

Jelen politikai környezetben, amikor a szegénység kriminalizálása homofóbiával, idegengyűlölettel, a kisebbségek megvetésével találkozik össze, és amikor a politika ellenzéki művelői is abban a tévhitben ringatják magukat, hogy tevékenységük karakteresen depolitizált, ebben a környezetben tehát minden, kisebbségi kultúrát érintő gesztus politikai jellegű.

A Bessenyei Ferenc nevét viselő, 2012 végére teljesen felújított kulturális központ nem csupán Hódmezővásárhely kiglancolt utcájának legszexibb jelensége, de zsebtükre a magyar architektúra elmúlt hetven évének, és egy kimagaslóan tehetséges építészcsalád több generációjának emlékét is őrzi.

Vannak azok a szombat (és tán vasárnap) délutánok, mikor annyira előkelőek vagyunk, hogy ágyban maradunk. Elrongyolt, unott, nyomorult celebidő, évértékelőket és listákat kopogtat a késő februári eső, előfordul, hogy megviseli az embert a szűkös alattvalói lét, így hát ablakot be, redőnyt le, nem akarunk embert látni.

Ha a kodályi álom - az egyszerűség kedvéért nevezzük így az idealizált polgári zenekultúra széles néptömegekben való meghonosítását - megvalósult volna, akkor a recenzens most nem tipródna azon, hogy ajánlható-e jó szívvel a Magyar Narancs olvasójának egy olyan könyv, melynek legnagyobb része kottapélda.

"Ha egy kicsit jobb lett volna a POSZT, nem kellett volna létrehozni" - mondja a Színházi Kritikusok Céhének elnöke a Hungarian Showcase-ről, amelynek keretében március 2. és 9. között húsz budapesti, független és kőszínházi előadást mutatnak be a világ harminc országából érkező, százhúsznál több színházi szakembernek.

Két alkalommal játszották Szemző Tibor és Forgách András besorolhatatlan műfajú darabját a Művészetek Palotájában. A második előadás után ültünk le beszélgetni Szemző Tibor zeneszerzővel, filmessel, az előadás rendezőjével.