Kultúra

Gustav Klimt híres festményéről, amelyen az élveteg tekintetű Judit kezében tartja Holofernész kéjes arckifejezésű levágott fejét, a legtöbb embernek valószínűleg a szecesszió és az 1900-as évek közép-európai világvárosa, Bécs jut az eszébe. A címlap tehát kissé megtévesztő (amin valamennyit segített volna, ha a férfifej nem marad le róla), mert a történész szerző éppen azt kívánta bemutatni, hogy a modernizáció problémáival küzdő, nemzetiségi ellentétektől feszülő Osztrák-Magyar Monarchiában ekkoriban a "termékeny válságból" született magaskultúra mellett "létezett egy olyan karakteres diskurzus, amely a rasszizmust és a nőellenességet-nőgyűlöletet emelte a valóságértelmezés eszmei rangjára". A "Habsburg történeti kismonográfiák" sorozat első kötete tehát nem a "boldog békeidőkről" szól, amire a fedél alapján következtetni lehetne, hanem arról az intellektuális miliőről, ahol a tradicionális életformák felbomlásából fakadó szorongás következtében két régi, a zsidók és a nők alsóbbrendűségét valló előítélet a fajelméletben összefonódott, és a közbeszédben minden korábbinál nagyobb teret nyert.

Az izraeli Etgar Keret neve nagyjából ismeretlen a magyar irodalomkedvelők körében, a Szombat hasábjain jelent meg pár írása és a pilpul.net zsidó internetes oldalon. Most megjelent könyve válogatás első két novelláskötetéből. Az írások amolyan "pár percesek", ahogy a borítón olvassuk, nyilván Örkény-utalásként, azonban a rövid szövegeknek hangsúlyozottan nincs csattanójuk, nyelvi és szemléleti klisék építik fel őket, illetve a szleng, de még sokkal inkább egyfajta redundáns semmitmondás; az írások elbeszélői, akik zavarba ejtően hasonlítanak egymásra, redukált tudatú és felette redukált nyelvi kompetenciájú figurák.

Beethoven Lajos híres Hang szerkeztetőnek mind eddig bizonytalan születését Haslinger Tobiás Bétsi muzsikai és egyéb művészeti szerekkel kereskedő, a muzsikát kedvelőknek és Van Beethoven Lajos muzsikai darabjait betsülni értőknek kedvekért nagy üggyel bajjal kifürkészte. Az illető városi Tisztségtől nyert hiteles bizonyítvány szerént 1770-dik esztendő Decembernek 17-én született légyen..." 1827-ben, Beethoven halálának évében jelent meg ez a merőben informatív, a komponista megkeresztelésének dátumát köztudomásúvá avató cikkecske a Hasznos mulatságok hasábjain, s a mester zenéjét "betsülni értők" azóta sem szűnnek lankadatlan érdeklődéssel övezni a Beethoven-tüneményt. S bár az idei év más zeneszerzők számára kínál számszaki alapokon nyugvó megemlékezéseket, azért Beethoven - cáfolhatatlan kijelentés következik! - mégis Beethoven marad.

Ezen a gyönyörű májusi reggelen Popota Athina nyugalmazott pedagógus, a hetvenéves Athina néni átvágott a Szent Imre téren - bár magában még ennyi év után is Tanácsház térnek nevezte. A posta felől közeledett, konkrétan a Sallai Imre utcából, aminek valamilyen csoda folytán nem változtatták meg a nevét az új rezsim emberei.

Szentendrére indultunk, mint ihletért az amatőr festő, de már a HÉV-en éreztük - úgy Budakalász, Lenfonógyár után - hogy ejtve a vízparti romantikát beérjük az első utunkba eső étteremmel. Pomázon majdnem leszálltunk, Pannóniatelepen meg úgy rángatott vissza a kalauz, hogy ne rontsunk be a megálló melletti presszóba, de becsületünkre legyen mondva, a szentendrei végállomás lacis-lángosos bádogvárosát a szirénhangok ellenére is nagy ívben kerültük el, bár nem volt könnyű. A belvárosig, a Duna-partig azonban nem jutottunk el.

rés a présen: A Magyar Narancs újságírójából librettista lettél, az Átváltozások című opera egyik szerzője. Mi történt a kettő között? Kovács Kristóf: Színházzal foglalkoztam, dramaturg voltam, darabokat írtam, rendeztem és szerepeltem, sőt, egy ízben néptáncoltam is egy népszínműben, ám ez később ön- és közkívánatra abbamaradt.

Ódivatú, nem trendi és nem is túl egészséges. Mégis: különleges alkalmakkor nyugodtan meglephetjük a vendégeket egy hűsítő pohár bodzaszörppel (netán pezsgővel együtt) - értékelni fogják.

WOODY ALLEN OPERÁJA A Los Angeles-i operaház megbízásából Woody Allen megrendezte Puccini vígoperáját, a Gianni Schicchit: június 26-án ez nyitja meg az idei zenei és színházi fesztivált az olaszországi Spoletóban. Robert Wilson rendezése is szerepel a programban, ő Samuel Beckett Krapp's Last Tape című darabját viszi színre. CARRERAS VISSZAVONUL, FÉLIG A londoni Timesnak adott interjújában a 62 éves spanyol tenor bejelentette: visszavonul az operától, nem tudja tovább vállalni az operai főszerepekkel járó nehézségeket, a hangerősítés nélküli előadásokat.

Finom "kusturicás" zenével kezdődik a Katona József Színházban bemutatott Shaw-darab. Aztán tompul a "Kusturica", de marad a Balkán - elvégre Bulgáriában vagyunk, a szerb-bolgár háborúban.

Idén ő a Cannes-i Filmfesztivál (május 13-24.) zsűrijének elnöke, ám előtte és utána folyamatosan dolgozik, az egyik filmet készíti a másik után - csak épp Magyarországra nem jutnak el a filmjei. Párizsban találkoztunk vele.

Utolsó méréseink szerint mélységes mély a múltnak kútja: például a mutánsok történetében is sokat kell visszafelé haladni, hogy elérjünk a kezdőpontig. Farkas és testvérei történetét három mozifilm taglalta korábban, a Bryan Singer-féle első kettőt ráadásul a képregényfilmek jól sikerült kirakatdarabjai között szokás emlegetni.

Stasiuk a kortárs lengyel irodalom méltán világhírű fenegyereke. De most megbotlott.

A sokáig rendezetlen sorsú és az évek során folyamatosan pusztuló Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga pár éve újra látogatható. Az 1872-ben, Otto Wagner tervei szerint épült romantikus-orientalizáló stílusú, de az akkoriban modernnek számító karcsú vasoszlopokkal tagolt épület az ortodox-neológ viszályban középutasnak számító "status quo" irányzat központja volt.

Horváth Csaba koreográfus-rendező és színész-táncos csapata, a Fortedanse pár éve a fizikai színház meghonosításával kísérletezik. Lloyd Newson, a DV8 Company alapítója szerint minden fizikai színház, ami nem passzítható bele az irodalmi-dramatikus és a kortárs tánc kategóriákba.