mi a kotta? - Hasznos mulatságok - "Beethoven híres Hang-szerkesztőnek születéséről

  • .
  • 2009. május 14.

Trafik

Beethoven Lajos híres Hang szerkeztetőnek mind eddig bizonytalan születését Haslinger Tobiás Bétsi muzsikai és egyéb művészeti szerekkel kereskedő, a muzsikát kedvelőknek és Van Beethoven Lajos muzsikai darabjait betsülni értőknek kedvekért nagy üggyel bajjal kifürkészte. Az illető városi Tisztségtől nyert hiteles bizonyítvány szerént 1770-dik esztendő Decembernek 17-én született légyen..." 1827-ben, Beethoven halálának évében jelent meg ez a merőben informatív, a komponista megkeresztelésének dátumát köztudomásúvá avató cikkecske a Hasznos mulatságok hasábjain, s a mester zenéjét "betsülni értők" azóta sem szűnnek lankadatlan érdeklődéssel övezni a Beethoven-tüneményt. S bár az idei év más zeneszerzők számára kínál számszaki alapokon nyugvó megemlékezéseket, azért Beethoven - cáfolhatatlan kijelentés következik! - mégis Beethoven marad.
Így az előttünk álló hét egyik kiemelkedő koncertélményének éppenséggel a Kovács János által dirigált "budai Danubia Zenekar és Frankl Péter közös Beethoven-estje ígérkezik: a Nemzeti Hangversenyteremben május 15-én, fél nyolckor. Frankl Péter a Rudolf főhercegnek dedikált G-dúr zongoraverseny előadója lesz (Beethoven e darabjának nyilvános bemutatóján szerepelt utoljára versenymű szólistájaként), míg a koncert második részében a II. szimfónia hangzik majd fel, mely mű ajánlása viszont Lichnowsky hercegnek szól, a patrónusnak, akivel utóbb oly csúnyán elmérgesedett Beethoven viszonya. Az iménti Rudolf főherceg neve alatt természetesen nem a mi Rezső királyfink értendő, hanem Beethoven tanítványa és barátja, akiből - mint képünk mutatja - idővel jeles bíboros vált.

Ám most forduljunk az évfordulós komponisták felé, hiszen Vashegyi György együttesei folytatják grandiózus Haydn-sorozatukat, mely az egészen közeli napokban az 1796-os Heiligmessét keríti sorra (Nemzeti Hangversenyterem, május 14., fél nyolc). Ez önmagában is elegendő lenne fokozott érdeklődésünk felkeltésére, ám a koncert első felét ráadásul egy legújabb kori világpremier, Michael Haydn A bűnbánat és a megtérés harca című oratóriuma alkotja majd. Alighanem itt kell megemlítenünk, hogy a Haydn-öcs leárnyékolt művészetéhez e napokban a Művészetek Palotájában fellépő Pannon Filharmonikusok révén is közelebb kerülhetünk, lévén a Szőllősy 3. concertójával induló és a Tavaszi áldozattal bevégezendő koncerten Michael fagottszólóra komponált concertinója is szerephez jut majd (május 16., fél nyolc). Ugyancsak az emlegetett szent művek apropóján kell hírlelnünk a Máté passió ünneprenden kívüli előadását, mely a Dohnányi Szimfonikus Zenekar és az Akadémiai Kórustársaság együttes erőfeszítéseinek gyümölcse lészen (Zeneakadémia, május 16., fél nyolc).

Händel és Mendelssohn kerek évfordulóiról e héten a Liszt Ferenc Kamarazenekar emlékezik meg, és soros bérleti hangversenyükön két nagyszerű hazai vendégművész is fellép majd: Jandó Jenő és Szabadi Vilmos (Zeneakadémia, május 20., fél nyolc). Szabadi egyébiránt két nappal korábban a Magyar Rádió Világjáró művészek felcímű sorozatának márványtermi koncertjén is kamarazenélni fog, többek mellett Gulyás Márta társaságában (május 18., hat óra). S végezetül szintén rádiós rendezvény lesz az a program is (6-os stúdió, május 20., fél nyolc), amelyen a Rondino Együttes, valamint Kelemen Barnabás, Kokas Katalin és más muzsikusok kortárs művekkel kívánják barátkoztatni nyitott szellemű hallgatóikat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.