könyv - ANDRZEJ STASIUK: KILENC

  • Kiss Noémi
  • 2009. május 7.

Zene

Stasiuk a kortárs lengyel irodalom méltán világhírű fenegyereke. De most megbotlott.
Stasiuk a kortárs lengyel irodalom méltán világhírû fenegyereke. De most megbotlott. Gyalogosként ismerhettük, aki szabadon jár-kel a világban, lényeges dolgokat vesz észre posztszoci betegségeinkrõl, és remek könyvekben tálalja ezeket. Persze olyan, mint egy ügyeletes. Menti, ami szerethetõ még a régi Európából - e szerepet nyugati kiadói is elõszeretettel játszatják vele, de jól van így.

A Kilenc valószínûleg nem lesz fõmû, bár sajnos elég átlátszó módon annak készült. A regény "alkatrészei" (szereplõ, narrátor, a halmozott jelzõk és a sztori is) gyengélkednek. Már a hõs sem túl érdekes figura, Pawel nõzik, melltartót, bugyit fogdos (van olyan oldal, ahol háromszor szerepel a szó!), lóg és keresi a kapaszkodókat. Csupa közhely, a szex unalmas macsóláz. A pia temeti a magányt. Varsóban vagyunk, a rendszerváltás után. Néhány frappáns dialógus erejéig az átmenet éveinek extrémül bizonytalan nyelvén beszélnek a szereplõk, de ennek sincs semmi lényeges következménye. Pawel minden lapon sodródik, és elég hamar kifullad a mondanivalója, belsõ monológjai önismétlések. Az elbeszélõ is rakoncátlan, madzagon rángatja a jeleneteket, egyiket a másik után, néha egészen összefüggéstelenül, nincs különbség, az egyik éppen olyan (gyenge), mint a másik.

Stasiuk ennek ellenére szimpatikus arc. Korábban megjelent könyveinek egyéni hangja feledtetni fogja ezt a mostani kuszát. Globalizált népi íróról van szó, aki elvonulva él a világtól a szlovák határ közelében. Miután bejárta Európa keleti felét és a Balkánt, izgalmasan vetette papírra gondolatait a peremen élõ emberek várakozásáról, reménytelenségérõl és semmittevésérõl, a kelet-európai cigány álmokról. (Kedvenc magyar kocsmája állítólag az "olasz nevû" italbolt.) Regénye helyett ezért is inkább úti esszéit ajánljuk: a Dukla (2004) és az Útban Babadagba (2006) történeteit, Körner Gábor kiváló fordításában.

Fordította: Körner Gábor. Magvetõ, 2009, 328 oldal, 2990 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.