könyv - ANDRZEJ STASIUK: KILENC

  • Kiss Noémi
  • 2009. május 7.

Zene

Stasiuk a kortárs lengyel irodalom méltán világhírű fenegyereke. De most megbotlott.
Stasiuk a kortárs lengyel irodalom méltán világhírû fenegyereke. De most megbotlott. Gyalogosként ismerhettük, aki szabadon jár-kel a világban, lényeges dolgokat vesz észre posztszoci betegségeinkrõl, és remek könyvekben tálalja ezeket. Persze olyan, mint egy ügyeletes. Menti, ami szerethetõ még a régi Európából - e szerepet nyugati kiadói is elõszeretettel játszatják vele, de jól van így.

A Kilenc valószínûleg nem lesz fõmû, bár sajnos elég átlátszó módon annak készült. A regény "alkatrészei" (szereplõ, narrátor, a halmozott jelzõk és a sztori is) gyengélkednek. Már a hõs sem túl érdekes figura, Pawel nõzik, melltartót, bugyit fogdos (van olyan oldal, ahol háromszor szerepel a szó!), lóg és keresi a kapaszkodókat. Csupa közhely, a szex unalmas macsóláz. A pia temeti a magányt. Varsóban vagyunk, a rendszerváltás után. Néhány frappáns dialógus erejéig az átmenet éveinek extrémül bizonytalan nyelvén beszélnek a szereplõk, de ennek sincs semmi lényeges következménye. Pawel minden lapon sodródik, és elég hamar kifullad a mondanivalója, belsõ monológjai önismétlések. Az elbeszélõ is rakoncátlan, madzagon rángatja a jeleneteket, egyiket a másik után, néha egészen összefüggéstelenül, nincs különbség, az egyik éppen olyan (gyenge), mint a másik.

Stasiuk ennek ellenére szimpatikus arc. Korábban megjelent könyveinek egyéni hangja feledtetni fogja ezt a mostani kuszát. Globalizált népi íróról van szó, aki elvonulva él a világtól a szlovák határ közelében. Miután bejárta Európa keleti felét és a Balkánt, izgalmasan vetette papírra gondolatait a peremen élõ emberek várakozásáról, reménytelenségérõl és semmittevésérõl, a kelet-európai cigány álmokról. (Kedvenc magyar kocsmája állítólag az "olasz nevû" italbolt.) Regénye helyett ezért is inkább úti esszéit ajánljuk: a Dukla (2004) és az Útban Babadagba (2006) történeteit, Körner Gábor kiváló fordításában.

Fordította: Körner Gábor. Magvetõ, 2009, 328 oldal, 2990 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.