tévésmaci - Sül!

  • .
  • 2009. május 14.

Trafik

Ezen a gyönyörű májusi reggelen Popota Athina nyugalmazott pedagógus, a hetvenéves Athina néni átvágott a Szent Imre téren - bár magában még ennyi év után is Tanácsház térnek nevezte. A posta felől közeledett, konkrétan a Sallai Imre utcából, aminek valamilyen csoda folytán nem változtatták meg a nevét az új rezsim emberei.
Már a templomnál járt, amikor izgatottan kiabáló, hevesen gesztikuláló kis csoportra lett figyelmes, sietve haladtak el mellette a rendőrség irányába, ott volt az mindjárt a posta mellett. Athina néni előbb nem szentelt különösebb figyelmet nekik, annyi a futóbolond manapság. Igyekezett az órájára koncentrálni, a tér túlsó sarkán fekvő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában volt orosztanár, óraadó. Megpróbálta lepergetni magában a kilencedik leckét, tulajdonképpen kisebb zökkenőkkel sikerült is. Nem mindig szokott neki még ma sem, mert bár szinte az első görög emigránscsoporttal érkezett az országba, és szinte másnap orosztanárnő volt Csepelen, a hosszú idő alatt két nyelv maradt tökéletesen idegen neki: a magyar és az orosz. Már jóformán kiért a "betonra" (a tér 1-es kapu felőli sarkát hívják így), amikor felötlött benne, hogy a kiáltozó emberek mintha azt óbégatták volna, hogy: Lenin, Lenin... Jobb is, hogy kezdődik a műsor.

Pénteken (15-én) délben egyből menjünk romantikázni a régiekkel, Edward Fox csapja a szelet Vanessa Redgrave-nek az Itália csókjában, amiről senki nem hinné el, hogy kábé a Ponyvaregénnyel egyidős darab - sokkal többnek néz ki (13.35-kor az RTL Klubon). Apropos Tarantulánk, a Duna tévén este kilenckor Jackie Brown. Az én barátom, Sanyi persze ekkor a film+-n kezdi nézni a Sikolyt. És olyan embereket is ismerek, akik már fél órája bámulják az MGM-en a Tennessee-i éjszakák című 1989-es thrillert, aminek legalább annyira hülye címe van, mint egy Bródy János-dalnak. De mivel a dalnak is füle van, besúgom a rendezőnek, ha 14.25-kor nem nézték meg az HBO-n az Overnightot, ami vagy egy verhetetlen lóról szól, vagy brókerekről.

Szombaton kapcsoljuk Moszkvát, nos, ezúttal nem (egyből) a Vörös teret, de kétségkívül elkezdődik 20.55-kor az m1-en az Eurovíziós Dalverseny idei döntője - Orbán Viktor szerint nyugodtan tekinthetjük a választás nulladik fordulójának. Az HBO-n már nyolc óra óta megy a Shine a Light - A Rolling Stones Scorsese szemével című zenés, de inkább unalmas dokumentumfilm. Tegye fel a kezét, aki szerint nem igazságtalanság, hogy a Rolling Stones soha nem nyert Eurovíziós Dalfesztivált, és Földes László (Hobo) sem.

Vasárnap egy Okwe nevű szereplő lehúz némi belsőséget a klotyóban és a Gyönyörű mocsokságok című Frears-műben az RTL Klubon 23.10-kor. Khm, okvetlenül nézzék meg, hogy csinálja. Egy óra múlva átfarolhatnak a tv2-re, mert kezdődik A Sebhelyesarcú, a világ egyik legtúlértékeltebb filmje, Tony Montana szerepében Al Pacinóval. A Filmmúzeum stílszerűen a Végre vasárnapot adja 21.20-kor, szerencsére Truffaut, az elfeledett nyomorult nem csinált filmet a naptár minden kockájából. A ViaSat3-on 23.05-kor Az utolsó mohikán biztosan téves címzés, szerintem lesz mohikánból még pár raklappal. S nem is csak a tévében.

Hétfőn nincs tévé, visszajött Lenin.

Kedden a film+2 nyomatja 19.40 Woody Allen egyik kései marhaságát, A jáde skorpió átkát, ciki, nem ciki, én nagyon bírom, igaz, kicsit csalódtam, amikor kiderült, hogy nem is Frenreisz Károly a főszereplője.

Szerdán, mint ahogy azt már a múltkor is jeleztem, visszatér Szicília réme, a kopasz Montalbano felügyelő az egyes csatornára 20.10-kor. De hogy krimiben a magyarok mindig jobbak voltak az olaszoknál, azt Hintsch György 1967-es fekete-fehér felszólalása, a Kártyavár ékesen bizonyítja majd 23.40-kor ugyanezen az adón. Kálmán György, Törőcsik Mari, Gobbi Hilda, Tony Páger: grandiózus szereposztás!

Csütörtökön 22.45-kor megnézhetnénk ugyan az MGM-en az 1959-es A Sátán kutyája című Sherlock-marhaságot, de sajna már a könyökünkön jön ki: olyan régen volt jó, hogy már rossz. Így vagyunk a tévézéssel is teljesen. Ne tévézzenek, megárt.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”