"Táncolhattam Medgyessy Péterrel" (Bellovicz Bernadett szépségkirálynő)

  • Beszterczey Judit
  • 2002. augusztus 8.

Lélek

Magyar Narancs: Kisebb botrányba fulladt a legelső magyarországi cigány szépségkirálynő-választás.
Magyar Narancs: Kisebb botrányba fulladt a legelső magyarországi cigány szépségkirálynő-választás.

A 21 éves magyarországi roma szépségkirálynőt Szkopjéban a világ legszebb cigánylányának is megválasztották. A fejére illesztett korona azóta is egy macedón vitrinben díszeleg, de az első helyezettnek járó jutalmat azért hazahozhatta. Egy varrógépet.

Bellovicz Bernadett: A februári versenyen bundagyanúba keveredtünk, ugyanis én lettem az első, a húgom pedig a második. Huszonhét lány jutott a döntőbe, szerintem féltékenységből terjesztették rólunk a pletykákat. Mindenki a saját ruhájában lépett a kifutóra, és nekünk volt a legszebb cigány népviseletünk.

MN: Mi volt a nyeremény?

BB: Egy kétszázezer forint értékű utazás, a húgom pedig egy százezreset nyert. Nem panaszkodom, hiszen például a zsűri tagjai között ült az indiai nagykövet asszony, Raduly József muzsikus és több más, elismert cigányzenész is. Később hatalmas cigánybált rendeztek, ahol táncolhattam Medgyessy Péterrel is.

MN: Mi történt a verseny után?

BB: Jó ideig semmi. Igaz, hogy ismertebb lettem, megállítottak az utcán, hiába vártam azonban a felfedezők, az ügynökségek jelentkezését. Azt hittem, hogy megmozgatom az emberek fantáziáját, de senki sem keresett. Májusban aztán kaptam egy levelet: a Rádió © értesített, hogy nemzetközi cigány szépségkirálynő-versenyt rendeznek Macedóniában. A húgommal eldöntöttük, hogy elindulunk. Az nevezett be, aki akart. Szponzorok felkutatásába kezdtünk, hiszen a repülőjegyek árát is mi fizettük, ráadásul egy csomó fellépőruhát is varratnunk kellett, édesanyánk hatalmas költségekbe verte magát. Egyedül Csécsei Béla, a VIII. kerület polgármestere segített: egy repülőjegy árát kifizette.

Ráadásul a kiutazás előtt egy csalóba botlottunk, aki nagyon átvert bennünket. Meglépett az útlevelünkkel. Macedóniába vízum kell, bennünket pedig sürgetett az idő. Jelentkezett egy távoli ismerős, aki állította, hogy elintézi a vízumunkat. Újságírónak adta ki magát, nagyon megnyerőnek és segítőkésznek bizonyult. Naiv fejjel odaadtuk neki az útlevelünket. Persze eltűnt, mint az aranyóra. Szerencsére még a verseny előtt sikerült új okmányokat csináltatnunk, így néhány nap késéssel, de megérkeztünk Szkopjéba. Egy magas rangú országgyűlési képviselő lett a jóakarónk, a nevét nem árulom el.

MN: Ott már minden simán ment?

BB: Nem éppen. Az útlevélbalhé miatt később érkeztünk, a lányok már tanulták a koreográfiát. Tizenhét roma csaj volt a döntőben, összehasonlíthatatlanul aranyosabbak voltak, mint a magyarországi riválisok. Gyönyörű hotelben kaptunk szállást, körülugráltak bennünket. Június 17-én rendezték meg a döntőt, egy strandon. Az e-mailen viszont más dátum szerepelt, úgyhogy azt hittem, akkor csak a főpróbára kell menni. A verseny helyszínén tudtam meg, hogy a hétvégére való tekintettel előbbre hozták a döntőt. A fellépőruhákat pedig a hotelban hagytuk, úgyhogy kölcsön kellett kérnem néhány cuccot: miniszoknyát, koktélruhát, kesztyűt. Kissé elveszettnek éreztem magam, mert mindenki macedónul beszélt, egy kukkot sem értettem. Az eredményt is macedónul hirdették ki, először a különdíjasokat szólították. Azt hittem, hogy ők a győztesek, mégis furcsa volt, hogy senkire nem húzták rá azt a koronát. Úgy kellett kilökdösni, amikor kimondták a nevem.

MN: Kikből állt a nemzetközi zsűri?

BB: Fogalmam sincs, vakítottak a fények. Egy hatalmas medence körül vonultunk fel. Azóta sem tudom, hogy kik és milyen szempontok alapján választottak meg szépségkirálynőnek. Annyit közöltek, hogy a húgom öt ponttal kapott kevesebbet, mint én.

MN: Mi mindent nyertetek?

BB: Elég rosszulesett, hogy csak azon az estén viselhettem a koronám, aztán vissza kellett adnom. Egy márkás varrógépet, egy szőnyeget, egy kosztümöt és egy pár cipőt kaptam még. Utazás, pénznyeremény nem volt. Azért örülök a gépnek, mert nyári ruhákat akarok varrni.

MN: Hogyan fogadták a sikert itthon?

BB: Megérkeztem Budapestre, de megint nem történt semmi, pedig tudtommal magyar lány még nem nyert nemzetközi szépségversenyen. Állítólag modellalbumot kellene készítenem, hogy azzal kopogtassak ügynökségről ügynökségre. Kétlem, hogy lenne értelme, bár nem várhatom, hogy a számba repüljön a sült galamb. Erősen gondolkoztam azon, hogy indulhatok-e magyar rendezvényeken. Szerintem a származásom miatt nem állnám meg a helyem a magyarországi szépségversenyeken. Egy televíziós műsorban ugyanis az előző szépségkirálynő kifejtette, hogy roma lány nem képviselheti az országot, mert nem magyar.

Beszterczey Judit

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.