Széllel szemben (Felső László a Kendermag Egyesület elnöke)

  • Galambos Péter
  • 2002. augusztus 22.

Lélek

Magyar Narancs: Milyen nemzetközi tapasztalatokon alapul a legalizációs törekvés?

A nemrég alakult egyesület az első olyan hazai civil szervezet, amely a kenderszármazékok (marihuána, hasis) legalizálását tűzte ki hosszú távú céljának. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen

a hatályos magyar jogszabályt Európa legszigorúbb drogtörvényeként emlegetik.

Felső László: Rengeteg idevágó felmérés létezik, közülük azt a statisztikát említeném önkényesen, amely szerint Hollandiában a kenderszármazékok toleráns kezelésének bevezetése óta - a világon szinte egyedülálló módon - nem nő a heroinfüggők száma, hanem kismértékben csökken. Ráadásul az átlagéletkoruk emelkedik, ami azt jelzi, hogy egyre kevesebb fiatal próbálja ki a legveszélyesebb kábítószert. De egész Nyugat-Európában régóta a liberalizáció a tendencia, több ország is közelít a holland példához, aminek egyrészt nyilván az az oka, hogy arrafelé egészen máshogy kezelik az egyéni szabadságjogokat. Másrészt pedig a józan belátásnak is van ebben szerepe: egyre többen jönnek rá, hogy a szigorú tiltás jóval több kárt okoz a használóknak és a társadalomnak, mint maguk a kenderszármazékok.

MN: A Kendermag inkább társadalmi felvilágosító programot tervez, vagy valamiféle agresszív propagandakampányt?

FL: Alapvetően mindkettőre szükség van, hiszen a drogtörvény megváltoztatását szeretnénk elérni, ami csak úgy lehetséges, ha a kérdés napirenden van, az emberek sokat hallanak róla. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy beszélhessünk róla. Érveket akarunk ütköztetni, nem csak mondani a magunkét.

MN: Tekintettel arra, hogy az új kormány törvénymódosítás-tervezete sem szándékozik különbséget tenni a könnyű és a kemény drogok között, kérdés, vajon milyen eredményre van kilátás a közeljövőben.

FL: Bár politikai, társadalmi változások vannak és lesznek, szerintem Magyarországon nem nagyon lehet megmondani, milyen irányba mozdulnak el ezek a dolgok. A legnagyobb probléma ugyanis az alulinformáltság, a tudatlanság. De az egyesület azért alakult meg, A császár meztelen című könyvtől ihletve, mert mindannyian úgy éreztük, hogy most jött el ennek az ideje. Ha az 1999. március 1-jén életbe lépett törvényhez képest megengedőbb irányba indulunk el, az már jó. Ez egy komoly folyamat, amelyet most el kell kezdeni, mert az általunk remélt végeredményére az ország pillanatnyilag biztosan nincs még felkészülve. Tehát nem a társadalom akarata ellenére szeretnénk legalizálni, hanem az a célunk, hogy a közvélemény elfogadja: a marihuána olyan szer, amelynek a használatáért senkit nem szabadna börtönbe zárni.

MN: Milyen terepeken kívánnak tevékenykedni?

FL: Az információadás szóval foglalható össze a fő irány, amibe beletartozik a szórólapterjesztés, kiadványok megjelentetése, és mindenekelőtt tudományos fórumok, tanácskozások szervezése.

MN: Keresni fogják a kapcsolatot politikai pártokkal, hivatalos szervekkel?

FL: Egyelőre nem folyunk bele a politikába, de a távolabbi jövőben el tudom képzelni, hogy pártok fognak megkeresni minket azzal, hogy ezt az ügyet felvállalnák, támogatnák. Ami a rendőrséget illeti, az valamennyire mindig az éppen aktuális hatalom befolyása alatt áll, ez egyértelmű. De ettől függetlenül fontosnak tartjuk, hogy együttműködjünk a rendőrökkel is, teszem azt, megkérdezzük, tapasztalataik alapján egyenlőségjelet tesznek-e a heroin és a kenderszármazékok közé. Én egyébként e téren nem vagyok olyan rossz véleménnyel a rendőrökről, mint a legtöbben. Sajnos meg kell felelniük a fölülről jövő elvárásoknak.

MN: Ha már itt tartunk: attól nem tart az egyesület, hogy ha nem is követ el törvénybe ütközőt, előbb-utóbb kivívja a hatóságok ellenszenvét?

FL: Ez elvileg elképzelhető, de számunkra annyira egyértelmű a képviselt ügy létjogosultsága, hogy vállaljuk a veszélyét. Biztosak vagyunk a magunk igazában, ezért minket megbélyegezni nem lehet, megfélemlíteni sem egykönnyen. Számítunk a nyilvánosság védelmére.

MN: Vannak olyan nemzetközi szervezetek, amelyek segíthetnek?

FL: Hogyne, Amerikában nagyon komoly szerveződések léteznek, el is értek már egyet s mást, például a marihuána orvosi célú felhasználása terén. De ugyancsak említhetem Csehországot, ahol törvényjavaslat szintjéig jutott a liberalizációs törekvés. Régiónkban egyébként szinte az összes országban hosszú ideje létezik a miénkhez hasonló egyesület, általában több is. Nálunk ehhez képest gyerekcipőben jár a dolog, éppen ezért fontosak a nemzetközi kapcsolatok. Ápolásuk az energiánknak legalább a felét le fogja kötni, miközben igyekszünk majd minél több hazai szimpatizánst, külső támogatót toborozni, többek között a hamarosan beinduló honlapunk, a www.kendermag.hu segítségével.

Galambos Péter

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.