Stohl Luca a UNICEF konferenciáján: "A zaklatónak nem kell indok, hogy támadásba lendüljön”

„A fiatalok jelentik a zaklatást, de annak felismerése problémát okoz nekik” – mondta Sebhelyi Viktória, az UNICEF munkatársa, a szervezet online kerekasztal-beszélgetésén. A #nemvagyegyedül kampány keretén belül az internetes zaklatások következményeire hívják fel a figyelmet szakemberek, olyan ismert személyek segítsével, akik munkájuknak köszönhetően minden nap ki vannak téve az online bántalmazásnak.

Sebhelyi szerint nem várható el egy gyerektől, hogy a zaklatást felismerje, ez a felnőtt társadalom feladata. „Az első és legfontosabb, hogy figyeljünk oda a gyerekekre” – mondta Rimkóczi Tamás, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa, aki szerint először nem jogi útra kell terelni a problémát, hanem biztosítani kell az érintetteket arról, hogy nincsenek ebben a helyzetben egyedül.

A beszélgetésben részt vett Stohl Luca, táncművész-műsorvezető is, aki szerencsésnek mondta magát, ugyanis az iskolában nem érte atrocitás, de miután képrenyőre került „elindult az őrület”. „Gyakorlatilag mindegy, hogy az ember mit posztol. A zaklatónak nem kell indok, hogy támadásba lendüljön” – fogalmazott. Stohl szerint azonban, ha az ember kellő higgadtsággal válaszol egy-egy kommentre, akkor azzal zavarba lehet hozni a bántalmazót, sokszor még elnézést is kérnek. Rimkóczi ehhez hozzátette, hogy mindenkinek meg kell tanulnia kiállnia magáért, és ha valaki segítséget kér, „az nem árulkodás”. „Az nem oké, ha valaki a hatalmi erőfölényét, ártó szándékát a másik kárára használja fel. Ez nem fair, ezt nem hagyhatjuk” – mondta.

Puskás Peti zenész-színész úgy látja, hogy egyes véleményvezérek mindig az éppen trendi témákkal (két hónappal ezelőtt a koronavírussal, pár hete a feketéket érő rasszizmussal) foglalkoznak, miközben vannak olyan problémák, amelyek konstansak, nem időhöz kötöttek, azokat is fel kellene vállalniuk.

Istenes Bence szerint a szülőknek már a óvodákban figyelniük kell arra, hogy a gyerekeik hogy viselkednek. A műsorvezető úgy látja, amekkora kincs az internet, akkora veszély is; a közösségi médiában mindig a szép pillanatokat osztják meg az emberek, ezért azt tanácsolja mindenkinek, hogy senki ne higgye el azt, ami a Facebookon vagy az Instagramon történik. Hozzátette, vannak olyan kihívások az interneten, melyek kifejezetten arról szólnak, hogy másokat bántsanak, megalázzának, „ami tökre nem menő”.

Dallos Bogi énekesnő elmesélte, hogy vele is megtörtént, hogy kiközösítették, de ő erről tudott beszélni a szüleivel. Viszont nem érezte azt, hogy nekik kellene megoldania az ő problémáját, hanem neki kellett az érintett közösségben (történetesen a gimnáziumában) ezt elérnie. Stohl Luca ehhez hozzáfűzte, mindenkinek saját magát kell felvérteznie, amihez nem árt, ha van szülői, baráti segítség, de még így is nagy bátorság kell ahhoz, hogy kiálljon a sértett magáért. Ráadásul vannak, akiknek nincsenek bizalmas kapcsolatai az életében, nem tudnak kihez fordulni, ezért van mindenkin óriási felelősség, hogy segítsen a bajbajutottakon.

Sebhelyi Viktóra visszatért a bántalmazás felismeréséhez, ami szerinte rendkívül nehéz, ugyanis az zaklatás intenzitása nem mindig folyamatos, lehet benne ciklikusság. A bántalmazó „néha visszavesz”, ami miatt a sértett gyerek rosszul értelmezheti a helyzetet. Az első védelmi vonal az lehet az ő esetükben, ha megtanítjuk őket a jogaikra, ezt követően pedig a társadalmat kell érzékenyíteni.

Facebook/@UNICEFMagyarország

Nem mindig tudni, ki a zaklató

Fenyvesi Zoltán színész elmesélte, hogy amikor egy fesztiválra utazott, arról értesítette a telefonja, hogy be akarnak lépni az Instagram-fiókjába. Két napig zajlott a próbálkozás, de nem derült ki, hogy ki volt a hátterében, viszont nagyon rosszul érintette, hogy minden személyes üzenete elveszhet, s nem mellesleg illetéktelen kezekbe kerülhetett volna az oldala.

„Hogy lehet még mindig valakinek annyi profilja, amennyit csak akar?” – kérdezte Istenes, utalva ezzel arra, hogy hamis fiókokkal bárki kommentelhet, a névtelenség segíti a zaklatókat, szerinte ezt jobban kellene szabályozni, korlátozni. Puskás Peti megemlítette, hogy 30-40 éve kitaláltak egy rendszert a labdarúgásban, miszerint ha valaki befut a pályára mérkőzés közben, akkor kitiltják a meccsekről. Ezt a közösségi médiában is használni lehetne, tehát ha valaki vét a rendszer ellen, akkor „nem kell többet részt vennie benne”.

Fenyvesi hozzáfűzte, rengeteg olyan rajongói oldal van, ami megszólalásig hasonlít egy ismert személyéhez, ezért könnyű összetéveszteni őket. Istenessel olyan is megtörtént, hogy valaki az ővéről másolt hamis profillal írt lányoknak, és az egyik ismerősének sem tűnt fel, hogy nem ő van a fiók mögött.

Süveg Márk rapper elmondta, sokszor nem lehet tudni, hogy a zaklató egy gyerek vagy idősebb ember. Egyszer elvesztette a türelmét és konfliktusba került egy kommentelővel; állítása szerint kikelt magából és „csúnyákat írt”, később derült ki, hogy a zaklatója egy 11 éves gyerek volt. „Van valami gyökere annak, ha valakiből zaklató lesz. Lehet, hogy ő is zaklatott volt, vagy kompenzál, felém vezeti le a dühöt, bosszúját” – mondta.

Kéretlen képek

„A 18 év alatti gyerekek 30 százalékát éri internetes zaklatás, a lányokat többségben” – számolt be Sebhelyi Viktória az UNICEF 30 országra kiterjedő kutatásáról. Stohl szerint globálisan rendbe kell tenni, „hogyha egy nő bármiben sikeres, azt nem biztos, hogy térdeléssel, egyéb fortélyokkal érte el”. Hozzátette, kapott nem kért, várt fotót, de ekkor már 25 éves volt, ezért „nagyot nevetett rajta”, viszont ez egy 13 éves lány esetében másképpen csapódik le.

Dallos Bogi szerint nincs olyan televízióban szereplő nő, aki ne kapott volna szexista megjegyzéseket. Az X-Faktor zenés tehetségkutató alatt (amiben zsűritagként dolgozott) olyan megszerkesztett képekkel éltek vissza, amin „meztelenül” volt látható. Ő már megerősödött annyira, hogy tudja kezelni az ilyen helyzeteket, és tudatosan figyel arra, hogy ne tegyen ki magáról „szexi” képeket, ne adjon ennek a tevékenységnek táptalajt. Puskás Peti megemlítette, a metoo-mozgalom nagyra nőtt az elmúlt években, viszont azok, akik ki mertek állni a történetükkel, addig még soha „annyi lekurvázást nem kaptak”, ezért elengedhetetlen a társadalom érzékenyítése.

A Kékvonal munkatársa szerint sokan azért nem mernek segítséget kérni, mert félnek az áldozathibáztatásról. Attól tartanak, hogy elbagatellizálják a problémájukat, nem hisznek nekik, kérdőre vonják, felelőssé teszik őket. Az UNICEF szakértője úgy látja, a bántalmazók nagyon gyakran maguk is bántalmazottak voltak, de ez nem feltétele a zaklatásnak. Továbbá azért nem lehet valakit felmenteni, mert korábban őt is érte abúzus. Elmondta azt is, hogy egy fiatal lánynak nem feltétlenül megoldás az, ha megpróbálja a bántalmazóval megbeszélni a dolgot, sokszor ez nem elég.

Süveg Márk a nézőkhöz „fordult”, és azt mondta; „ha te vagy a bántalmazott, az áldozat, és én bántottalak, akkor nekem van bajom veled. Nekem van bajom veled. Olyan szép a magyar nyelv. Hol van a baj? Nálam van a baj. Nekem van bajom veled. Nem nálad van a baj. Ezt még a fiatalok is fel tudják fogni. Ha sikerül fejben tartani ezt a mondatot, az sokaknak segíthet”.

A teljes beszélgetést itt tekintetik meg.