Habár a randevúzás nyűgei és örömei visszatérő témái a kibeszélő- és valóságshow-knak, magazinok tanácsadó rovatának, sitcomoknak és egész estés vígjátékoknak, meglepő módon soha nem esik szó a legfontosabb szempontról: az ökológiai költségekről. Pedig elég egyszer körbenézni, hogy "a szerelem nevében" mire nem képesek felbolydult hormonháztartású ismerőseink: benzinfaló autók, üvegházas virágok, drága és fölösleges ajándékok, pazarló vacsorák, szennyező kozmetikumok, kétes körülmények között előállított új ruhák jutnak főszerephez, és akkor azokról még nem is beszéltünk, akik egy romantikus éjszaka kedvéért az ország (ne adj' isten, a kontinens!) másik végébe is elzarándokolnak. A hódítás nevében bevetett arzenál elsősorban a természetet igázza le. A fogyasztás- és férfiközpontú konvenciók által túszul ejtett randevúzás újragondolásával zöldebb, igazságosabb, meghittebb és célratörőbb módon találkozhatunk szívünk választottjával.
A zöldtalálkához
is két ember kell. Merőben fölösleges a hetes buszról olyasvalakit fixírozni, aki a dugóban terepjáróval araszol előre, és James Lovelockról azt hiszi, hogy ausztrál pink rock énekes - ennyi erővel kereshetünk társat a tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai Aurul részvényeseinek éves közgyűlésén is. A Földanyánk előtt is maximálisan vállalható partnerek nincsenek túl sokan, de szerencsére koncentráltan fordulnak elő: biopiacokon, kerékpáros-megmozdulásokon, tüntetéseken, ökopolitikai eseményeken a kellemeset könnyű összekötni a hasznossal. Pusztán a módszert tekintve az internetes társkeresésnél aligha létezik környezetbarátabb megoldás, számos fontos részletről még azelőtt tájékozódhatunk, hogy kitennénk a lábunkat otthonról. Külföldi előfizetőink abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy számos zöld randioldal szolgáltatásai közül választhatnak: a greensingles.com, green-passions.com, etchicalsingles.com, datefortrees.com, human2human.com vagy a concernedsingles.com társkeresőn regisztrálva egy tucat országban találhatnak megalkuvás nélkül hozzájuk illő ökopartnert. Az antropológiai optimisták megpróbálkozhatnak a "sima" randioldalak, hétköznapi helyszínek közönségével is, de ne feledjék, hogy egy rendszeresen hipermarketben vásároló földlakó átnevelése óvatos becslések szerint is öt-hét hónap, az eredmény pedig korántsem garantált. A zöld offline ismerkedés favoritja minden bizonnyal az úgynevezett rapidrandi (lásd: Gyors fiúk, gyors nők, Magyar Narancs, 2003. május 22.), ahol egy rendezvényszervező cég jóvoltából hatvan perc alatt akár hét vonzó ismeretlentől is kikérdezhetjük a Gaia-elméletet. A környezeti világválság árnyékában akkor se legyünk szégyenlősek, ha randevúinkat magunk készítjük elő: egy modern, ökotudatos ember aligha sértődik meg amiatt, hogy egy délutánon (és helyszínen) többekkel is találkozunk.
Még egy oly szimpatikus vállalati környezeti tanácsadó, a mindent újrahasznosító freegan (Bővebben: "Kicsit tényleg húzós munkahely", Magyar Narancs, 2008. március 13.) is katasztrofális választás, ha később rendszeresen a fél világon kell átutazni, hogy találkozzunk. Egyes számítások szerint csak az USA-ban tízmillió ember él távkapcsolatban, egymástól több száz vagy ezer kilométerre, ezek a párok évente
tizennyolcmillió tonna
utazási szén-dioxid kibocsátásáért felelősek. (Összehasonlításképpen: az amerikai tömegközlekedés évi hétmillió tonna szén-dioxidot enged a légkörbe.) Nézzünk szembe a tényekkel: ezt a szentségtörést szinte kizárólag a szex miatt követik el! Ennek tarthatatlanságát ismerte fel a lokálszexuálisok egyre népszerűbb nemzetközi mozgalma, amelynek tagjai a "milyen messze mennél el egy kis szexért?" költői kérdésre konkrét válasszal szolgálnak. Száz "szexmérföld" a maximális távolság, amelyet egy öntudatos mozgalmár egy-két hetente hajlandó megtenni, a földrajzi különbségeket figyelembe véve a limitet itthon tizenöt-húsz kilométerben állapíthatjuk meg. Ennél messzebb menni egy hancúrozás kedvéért kirívó felelőtlenség, idő- és pénzrabló elfoglaltság, de egyáltalán nem is romantikus - kevesebb lehangoló dolog létezik annál, mint amikor a rég nem látott kedves a hosszú utazástól karikás szemekkel, bezsírosodott hajjal és kellemetlen szájszaggal toppan elénk. A fenntartható randevúzásban a szomszéd lány/srác elcsépelt erotikus toposza új életre kel, ha pedig a lakóközösségi hirdetőtáblán tesszük közzé felhívásunkat, a hirdetési költséget is megspóroltuk. Ügyeljünk rá, hogy keresésünk fókuszát csak fokozatosan, minden helyi lehetőség tüzetes kiértékelése után tágítsuk. Az ügyet a sok utazgatás miatt bűntudatos popipar is felkarolta, nem véletlen, hogy a Gogol Bordello már két évvel ezelőtti budapesti koncertjén is egy "Think globally, fuck locally!" felirat előtt játszott a tomboló közönségnek.
Az első randinak nem kell a pazarlás köré szerveződnie ahhoz, hogy emlékezetes legyen. Flancos éttermi vacsora, bárgyú mozielőadás, dohányfüstös kávéházi ücsörgés helyett kezdeményezzünk közös kocogást, evezést, biciklizést, sétát; részt vehetünk együtt tavaszi erdőtakarításon, madárgyűrűzésen, a turistajelzések újrafestésén, krosszmotorosok, quadosok bekerítésén vagy bármilyen egyéb önkéntes munkában, ami a természet és a helyi közösség érdekeit szolgálja. Sokkal többet fogunk megtudni egymásról, mintha azt lesnénk, hogy a másik milyen bort rendel a halhoz. Különösen tanulságos lehet, ha egy radikálisabb környezetvédelmi akcióban együtt veszünk részt, és valahová oda is láncoljuk magunkat, ha pedig a dolgot izgatónak találjuk, semmi akadálya, hogy később ezt partnerünkkel nyugodtabb körülmények között megismételjük. Mondanunk sem kell, hogy bárhová is induljunk, a legjobb választás a tömegközlekedés, a kerékpár és a gyaloglás - a telekocsi megszervezése egy késő esti légyott esetén nehézségekbe ütközhet.
A legjobb, ha megjelenésünk nem hagy kétséget afelől, hogy a válságos időkben melyik oldalon állunk. A madárijesztő és a divatmajom között számos átmenet létezik, ma már egyáltalán nem lehetetlen
zölden is sikkesnek
látszani. A jobb minőségű turkált ruha mellett fiatal magyar tervezők újrahasznosított anyagokból készült öltözékeiből és kiegészítőiből is válogathatunk. Ugyanez vonatkozik a kozmetikumok világára. 'szintébb és környezetkímélőbb, ha a nagy találkozás előtt csak egész visszafogottan, természetes alapanyagú szerekkel illatosítjuk, csinosítjuk magunkat. A szájüreg frissen tartására például a folyamatos, idegesítő rágózás helyett használjunk egy kevés ánizzsal ízesített köménymagot. Ezt csak egész rövid ideig kell ropogtatni, igaz, kiköpködése bizonyos szituációkban megütközést kelthet. Az ajándékokra nem fogunk sok szót vesztegetni, ezek feleslegesek, és sok esetben károsak. A csokor virágot, amit a metsző szélben a megállóban szorongatunk, temérdek víz és áram elpocsékolásával állították elő, ha pedig import, akkor a frissesség megőrzése érdekében vegyszerrel fújták le, és bejárta a fél világot. Tárgyat ajándékozni ebben a korai fázisban kimondott lúzerség, általában elbizakodottságot sejtet, és a zöldpartnerben visszatetszést ébreszt. Ha végképp nem bírunk magunkkal, akkor legalább saját kezűleg készítsünk valamit: nem rossz megoldás egy válogatáscédé a poptörténet legszebb zölddalaiból, amihez ötleteket a hírneves Rolling Stone magazin honlapjáról is meríthetünk. (rollingstone.com/rockdaily/index.php/2008/04/18/weekend-rock-list-best-green-songs/) Az ékszerekre ugyanez vonatkozik, kivéve, ha egy korábbi románc lenyomatát hasznosítjuk: értelmes ember aligha akad meg azon, hogy a gravírozáson más keresztneve(k) szerepel(nek). Könyvet is adhatunk, de azt inkább kölcsön, az édesség értelemszerűen fair trade legyen, az első otthon elfogyasztott pohár bor pedig bio. A hálószobai játékok kizöldítésének számtalan módszere létezik, ezeket már korábbi cikkünkben tárgyaltuk. (Lásd: Hogyan legyünk zöldszeretők?, Magyar Narancs, 2007. március 29.)
Néhányan hajlamosak rögtön az első éjszaka után becenevet aggatni partnerükre. Ez általában meglehetősen kiábrándító, kivéve, ha a hajnali derengésben egy találó, inspiráló és bájos zöldelnevezés jut eszünkbe. Az "Öko-Tarzan", "Öko-Jane", "Zöld Muskétás" "Föld Kapitány", "Újratölthető", "Megújuló" ragadványnevek értelemszerűen a szexuális teljesítményt méltatják ízlésesen, a "Bringababa", "Bringapapa", "Bringabébi" is magáért beszél. A szembeötlő sokoldalúságot díjazhatjuk például a "Hibridem" felkiáltással, az általános elégedettség kifejezésére alkalmas lehet az egyszerű, költői "Zöldcsillag" kifejezés. Egymásra találó vega párok szívesen használják majd a "Humuszom", "Tofum", "Bioborsóm" elnevezéseket, a "Répácskám", "Hüvelyesem" megszólítástól tartózkodjunk. Sokan már két-három randi után elcipelnék szüleikhez szívük választottját, ami a legtöbbünk számára ijesztő, emellett káros is. Minek elzarándokolni olyanokhoz, akik szinte biztosan műtrágyát használnak a konyhakertben, és dobozos sört bontanak, mielőtt leültetnek a plazmatévé elé? Ha pedig mégis szimpatikusak vagyunk egymásnak, akkor ez a jövőre nézve rendszeres - nem elhanyagolható ökológiai költségű - látogatásokat jelent. Kíméljük egymást és a környezetet, ha a dolog komolyra fordul, a házasságkötéskor szinte biztosan találkozunk. A barátainknak viszont még időben mutassuk be randipartnerünket, egy esetleges szakításkor ugyanis mindenki - a Föld is - hálás lesz, ha kedvesünk gyorsan talál magának új barátot/barátnőt.
Egy ökológiai értelemben szép/elegáns szakítás nem személyesen, hanem telefonon vagy e-mailben történik. Ha rútul becsapnak minket, csalódottságunkban se legyünk annyira elvakultak, hogy szerelmes leveleket égetünk, a papírnak a szelektívben a helye. Azt se feledjük, hogy a plüssállatok, egyéb emléktárgyak különösen sok káros anyagot tartalmazhatnak. Emelt fővel menjünk kis csomagunkkal az utcára, és vigasztalódjunk avval, hogy a tavaszi lomtalanításkor minden újra gazdára talál.
