30 százalékkal több baleset történt idén a vasúti átjárókban

  • narancs.hu
  • 2024. július 4.

Lokál

A MÁV-START műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese beszélt erről csütörtökön Balatonlellén.

Magyarországon az idén eddig 36 baleset történt a vasúti átjárókban, 30 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában – közölte az MTI híradása szerint a MÁV-START műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese csütörtökön Balatonlellén, hozzátéve, hogy

a június „fekete héttel” zárult: öt baleset történt, az egyik három halálos áldozatot követelt.

Kormányos László a település vasúti megállóhelyénél azzal indokolta a tájékoztató megtartását, hogy a nyári szünetben gyerekek kelnek útra a szüleikkel, nőtt az autóforgalom, tízezrek, százezrek utaznak, közlekednek a nyaralóhelyeken, és ez különösen a Balatonnál jelentősen növeli a balesetek kialakulásának esélyét. A vezérigazgató-helyettes emlékeztetett arra, hogy a MÁV 2022-ben indította el Érj haza biztonságban! kampányát a vasúti átjárókban történő balesetek számának csökkentésére, ennek jegyében a Balatonnál és a Velencei-tónál is bemutatják a vasúti közlekedés kockázatait, felhívják a figyelmet a biztonságos közlekedésre, és arra, hogyan viselkedjünk a vasútállomásokon.

Kormányos hangsúlyozta: a KRESZ betartásával, körültekintő közlekedéssel megelőzhetők a vasúti balesetek. Felhívta a közlekedők figyelmet, hogy bármilyen eszközt használnak, piros jelzés esetén akkor se haladjanak át vasúti átjárón, ha a sorompó még nem zárult le, szabad jelzésnél pedig elővigyázatosságból nézzenek körbe. Azt javasolta, hogy vasúti területeken ne használjunk mobiltelefont, fülhallgatót, a strandkellékek szállításánál pedig ügyelni kell arra, hogy azok ne akadályozzák a kilátást, tájékozódást. Tilos vasúti járműre felmászni, felsővezeték közelébe kerülni, tárgyakat a vonat elé helyezni, a járműveket megdobálni, mert tragédiába torkollhat – mondta a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a társaság minden ilyen esetben feljelentést tesz.

Nagy Balázs mozdonyvezető, aki önhibáján kívül már két esetben is gázolt, azt mondta, munkája során naponta tapasztalja, hogy az emberek figyelmetlenül kelnek át a vasúti átjárókon, sőt vannak, akik a nyílt vágányon teszik ezt.

Rámutatott, ha valaki a vonat elé lép, szinte biztos, hogy a baleset bekövetkezik, mert a vonat fékútja olyan hosszú, hogy nem tud időben megállni. A MÁV közleményében azt írta, hogy újabb elemekkel bővíti intenzív vasútbiztonsági kampányát, Härtlein Károlynak, a BME Fizikai Intézet mesteroktatójának a közreműködésével SÍN-TÉR címmel ismeretterjesztő filmekben hívja fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára. Kormányos László azt is közölte, hogy a filmsorozat következő epizódja csütörtöktől látható a MÁV honlapján és Facebook-oldalán, ez az úgynevezett elsodrási határral, illetve a vasútállomásokon áthaladó vonat okozta vákuummal foglalkozik, azzal a veszéllyel, amit a szerelvény az ahhoz közel állókra jelent.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.