58 százaléknak tetszik az autómentes Lánchíd ötlete

  • narancs.hu
  • 2023. június 11.

Lokál

A Medián felmérése szerint a lakógyűlés ötlete a budapestiek 72 százalékának szimpatikus.

A Medián és a 21 Kutatóközpont ezer fővárosi ember véleményét összesítő felmérése szerint a budapestiek 58 százaléka most egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a Lánchídon csak buszok, taxisok és kerékpárosok közlekedhessenek, autósok ne. Ez azért érdekes, mert áprilisban még ugyanannyian voltak, akik visszaengedték volna az autósokat a hídra, mint azok, akik nem – írja a hvg.hu.

A jelek szerint a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett Budapesti Lakógyűlés érdekelte a főváros lakóit.

A kezdeményezés nyomán egy levélben kapott kóddal nyilváníthattak véleményt négy kérdésben a 14 évesnél idősebb budapesti lakosok. Az akció azáltal is ismertté vált, hogy a Karácsony elleni kampány erősödött a kormánypárti médiában, bár az ellenzéki érzelmű szavazók fogékonyabbak voltak a főpolgármester kommunikációjára, közülük többen tudtak a lakógyűlésről.

A lakógyűlést és azt a gondolatot, hogy a város problémáinak megoldásáról a budapestiek dönthessenek, a megkérdezettek 72 százaléka tartja jó ötletnek. Így gondolja a budapesti Fidesz-szavazók fele, és az ellenzékiek 87 százaléka.

A Medián és a 21 Kutatóközpont a lakógyűlésen felvetett egyik témáról, a Lánchíd jövőbeni használatáról is kérdezte az ezer budapestit. A válaszadók 35 százaléka szerint Budapest érdekeinek az felelne meg, ha az autósok is közlekedhetnének a hídon, 58 százalék szerint viszont csak a buszokat, a taxisokat és a kerékpárosokat szabad ráengedni.

Az ellenzéki szavazók 76 százaléka, a bizonytalanok 62 százaléka zárná ki az autósokat a Lánchídról, a kormánypártiaknak a 28 százaléka. De ez utóbbi körben is változik az emberek véleménye – írja a hvg.hu –, mivel áprilisban a kormánypártiaknak még csak 13 százaléka állt az autómentes párton.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.