„Lerángatta a hálót is az a kurva gém” – újabb ember-madár konfliktus

Lokál

Városiasodó vízi madár eszi ki a dísztavakból az aranyhalakat. Csináljunk harckocsiakadályt a kert díszéből?

Több tízezer forint értékű aranyhalat evett ki egy makói kerti tóból egy szürke gém. A tulajdonos, Gyarmati András azt írta a Facebookon, a halállomány harmada már odavan. Szerinte azért figyelhetett föl a halakra a madár, mert a tavirózsa kipusztult, és a levelei nem fedték a felszínt.

Amikor közzétette, hogy járt, a hozzászólásokból kiderült: valószínűleg ugyanaz a madár a közelben több dísztavat is számontart és rendszeresen látogat. „Üdv a csapatban. Hozzánk már tavaly is járt. Most napi rendszerességgel. Nagyon figyel. Nem tudunk neki mit csinálni, azonkívül, hogy mérgelődünk” – írta egy ismerőse. – „Nálunk tele van a tó növénnyel, nem tudjuk lefedni. Szomszéd kéményről és tetőről figyel különböző időpontokban, hajnalban, este, mikor hogy.” Volt, akitől 30-40, máshonnan 60 halat evett ki a gém, és úgy látszik, a ragadozómadár-szemet ábrázoló gömb nem tartja távol, sem a fényes szélforgók.  

 
Várja, mikor megy be a házba a tó gazdája   
Fotó: Gyarmati András/Facebook 

 „Csirkedrót a lelke” – ez volt az egyik védekezési javaslat. A csirkedrót a hagyományos drótkerítésnél sűrűbb szövésű drótháló, a tyúkudvarok kerítésére azért húzzák rá, hogy megakadályozza a kiscsirkék kijutását a réseken. Más javaslat szerint négy cöveket kell leverni a tó sarkaira, és fél méterrel a tó felszíne fölött ki kell feszíteni egy zöld hálót, amit egy karabinerrel le lehet kapcsolni, amikor az ember a kertben van és élvezni szeretné a tó látványát.

A szürke gém (Ardea cinerea) állománya többek közt a jó ideje tartó védelemnek köszönhetően nő, itthon 3-4000 pár fészkel, a leggyakrabban nagy folyók mentén, ártéri erdőkben, kolóniákban. A költési idő után azonban minden vizes élőhelyen, szántókon és gyepeken lehet vele találkozni, és alkalmazkodik az emberi környezethez. A fővárosi állatkertben is fészkel. Többnyire halat eszik, de változatos a táplálékbázisa: a rákokat, kétéltűeket, rovarokat is szereti, a szántóföldön pockokra, más rágcsálókra vadászik. A szakirodalom szerint „lokálisan kárt okozhat halastavakon, de ez a madarak riasztásával mérsékelhető”.

Ez azonban a kerti tavaknál nem válik be, mert azok a példányok, amelyek a városba bejárnak zsákmányolni, nem ijednek meg akármitől. A felakasztott, villódzó fényű CD-lemezektől sem.

„A jelenség legalább tíz éve nemcsak jelen van, de terjed és erősödni látszik, összefüggésben a faj urbanizációjával, és a kerti tavak számának emelkedésével” – írta a Narancs.hu kérdésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A védekezés tényleg nem egyszerű, és nem csak azért, mert a madár védett. – „Kerti tavat a szépségéért létesítenek az emberek, ezért a potenciális megoldásként kínálkozó lehálózás (a gém le fogja tépni), a berepülést akadályozó dróthuzalok, begyaloglást megakadályozó villanypásztor olyan »erőddé« alakítaná a tavat, ami az eredeti funkcióját már nem töltené be. A riasztás és hasonló próbálkozások valószínűleg még ideig-óráig sem működnek:

egy városi gém ugyan mitől és miért ijedne meg, miközben a felnőtt egyedeknek állományszintű ragadozója sincs?

Gyakorlati megoldást egy aktív kutya jelenthet, ha játéknak fogja fel a gém elüldözését.”

Aki viszont azt gondolja, a kerti tóval nem kompatibilis a kutya, annak el kell engednie a problémát. A halakat ki fogja enni a gém az utolsó példányig, de attól a tó még szép marad.

Orbán Zoltán arról számolt be, hogy korábban jellemzően Budapestről keresték az MME-t gémügyekkel, és előfordult, az egyik kerti tó gazdája arról panaszkodott, a víz fölé feszített rashelhálót is simán leszedte a madár. 

Jellemző az emberekre, hogy olyan megoldást várnak ilyenkor, ami azonnal hat, és úgy, hogy a tó és a környezete maradjon olyan, amilyen volt. Ez azért sem megy, mert a városi élethez szokott állatok simán tudomásul veszik, hogy az élet kegyetlen, kihívásokkal teli, és azonnal hozzáfognak leküzdeni az akadályt.

Orbán Zoltán korábban videót is közzé tett arról, hogy egy szürke gémnél kisebb madár, a fekete rigó nem hajlandó tudomásul venni, hogy a mohára ott, azon a helyen lenne szükség a kertben, ahová az ember rakta.

(Címlapunkon: Szürke gém a londoni St. James's Parkban egy hűvös őszi napon, 2018. november 21-én. Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.