„Lerángatta a hálót is az a kurva gém” – újabb ember-madár konfliktus

Lokál

Városiasodó vízi madár eszi ki a dísztavakból az aranyhalakat. Csináljunk harckocsiakadályt a kert díszéből?

Több tízezer forint értékű aranyhalat evett ki egy makói kerti tóból egy szürke gém. A tulajdonos, Gyarmati András azt írta a Facebookon, a halállomány harmada már odavan. Szerinte azért figyelhetett föl a halakra a madár, mert a tavirózsa kipusztult, és a levelei nem fedték a felszínt.

Amikor közzétette, hogy járt, a hozzászólásokból kiderült: valószínűleg ugyanaz a madár a közelben több dísztavat is számontart és rendszeresen látogat. „Üdv a csapatban. Hozzánk már tavaly is járt. Most napi rendszerességgel. Nagyon figyel. Nem tudunk neki mit csinálni, azonkívül, hogy mérgelődünk” – írta egy ismerőse. – „Nálunk tele van a tó növénnyel, nem tudjuk lefedni. Szomszéd kéményről és tetőről figyel különböző időpontokban, hajnalban, este, mikor hogy.” Volt, akitől 30-40, máshonnan 60 halat evett ki a gém, és úgy látszik, a ragadozómadár-szemet ábrázoló gömb nem tartja távol, sem a fényes szélforgók.  

 
Várja, mikor megy be a házba a tó gazdája   
Fotó: Gyarmati András/Facebook 

 „Csirkedrót a lelke” – ez volt az egyik védekezési javaslat. A csirkedrót a hagyományos drótkerítésnél sűrűbb szövésű drótháló, a tyúkudvarok kerítésére azért húzzák rá, hogy megakadályozza a kiscsirkék kijutását a réseken. Más javaslat szerint négy cöveket kell leverni a tó sarkaira, és fél méterrel a tó felszíne fölött ki kell feszíteni egy zöld hálót, amit egy karabinerrel le lehet kapcsolni, amikor az ember a kertben van és élvezni szeretné a tó látványát.

A szürke gém (Ardea cinerea) állománya többek közt a jó ideje tartó védelemnek köszönhetően nő, itthon 3-4000 pár fészkel, a leggyakrabban nagy folyók mentén, ártéri erdőkben, kolóniákban. A költési idő után azonban minden vizes élőhelyen, szántókon és gyepeken lehet vele találkozni, és alkalmazkodik az emberi környezethez. A fővárosi állatkertben is fészkel. Többnyire halat eszik, de változatos a táplálékbázisa: a rákokat, kétéltűeket, rovarokat is szereti, a szántóföldön pockokra, más rágcsálókra vadászik. A szakirodalom szerint „lokálisan kárt okozhat halastavakon, de ez a madarak riasztásával mérsékelhető”.

Ez azonban a kerti tavaknál nem válik be, mert azok a példányok, amelyek a városba bejárnak zsákmányolni, nem ijednek meg akármitől. A felakasztott, villódzó fényű CD-lemezektől sem.

„A jelenség legalább tíz éve nemcsak jelen van, de terjed és erősödni látszik, összefüggésben a faj urbanizációjával, és a kerti tavak számának emelkedésével” – írta a Narancs.hu kérdésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A védekezés tényleg nem egyszerű, és nem csak azért, mert a madár védett. – „Kerti tavat a szépségéért létesítenek az emberek, ezért a potenciális megoldásként kínálkozó lehálózás (a gém le fogja tépni), a berepülést akadályozó dróthuzalok, begyaloglást megakadályozó villanypásztor olyan »erőddé« alakítaná a tavat, ami az eredeti funkcióját már nem töltené be. A riasztás és hasonló próbálkozások valószínűleg még ideig-óráig sem működnek:

egy városi gém ugyan mitől és miért ijedne meg, miközben a felnőtt egyedeknek állományszintű ragadozója sincs?

Gyakorlati megoldást egy aktív kutya jelenthet, ha játéknak fogja fel a gém elüldözését.”

Aki viszont azt gondolja, a kerti tóval nem kompatibilis a kutya, annak el kell engednie a problémát. A halakat ki fogja enni a gém az utolsó példányig, de attól a tó még szép marad.

Orbán Zoltán arról számolt be, hogy korábban jellemzően Budapestről keresték az MME-t gémügyekkel, és előfordult, az egyik kerti tó gazdája arról panaszkodott, a víz fölé feszített rashelhálót is simán leszedte a madár. 

Jellemző az emberekre, hogy olyan megoldást várnak ilyenkor, ami azonnal hat, és úgy, hogy a tó és a környezete maradjon olyan, amilyen volt. Ez azért sem megy, mert a városi élethez szokott állatok simán tudomásul veszik, hogy az élet kegyetlen, kihívásokkal teli, és azonnal hozzáfognak leküzdeni az akadályt.

Orbán Zoltán korábban videót is közzé tett arról, hogy egy szürke gémnél kisebb madár, a fekete rigó nem hajlandó tudomásul venni, hogy a mohára ott, azon a helyen lenne szükség a kertben, ahová az ember rakta.

(Címlapunkon: Szürke gém a londoni St. James's Parkban egy hűvös őszi napon, 2018. november 21-én. Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.