„Lerángatta a hálót is az a kurva gém” – újabb ember-madár konfliktus

Lokál

Városiasodó vízi madár eszi ki a dísztavakból az aranyhalakat. Csináljunk harckocsiakadályt a kert díszéből?

Több tízezer forint értékű aranyhalat evett ki egy makói kerti tóból egy szürke gém. A tulajdonos, Gyarmati András azt írta a Facebookon, a halállomány harmada már odavan. Szerinte azért figyelhetett föl a halakra a madár, mert a tavirózsa kipusztult, és a levelei nem fedték a felszínt.

Amikor közzétette, hogy járt, a hozzászólásokból kiderült: valószínűleg ugyanaz a madár a közelben több dísztavat is számontart és rendszeresen látogat. „Üdv a csapatban. Hozzánk már tavaly is járt. Most napi rendszerességgel. Nagyon figyel. Nem tudunk neki mit csinálni, azonkívül, hogy mérgelődünk” – írta egy ismerőse. – „Nálunk tele van a tó növénnyel, nem tudjuk lefedni. Szomszéd kéményről és tetőről figyel különböző időpontokban, hajnalban, este, mikor hogy.” Volt, akitől 30-40, máshonnan 60 halat evett ki a gém, és úgy látszik, a ragadozómadár-szemet ábrázoló gömb nem tartja távol, sem a fényes szélforgók.  

 
Várja, mikor megy be a házba a tó gazdája   
Fotó: Gyarmati András/Facebook 

 „Csirkedrót a lelke” – ez volt az egyik védekezési javaslat. A csirkedrót a hagyományos drótkerítésnél sűrűbb szövésű drótháló, a tyúkudvarok kerítésére azért húzzák rá, hogy megakadályozza a kiscsirkék kijutását a réseken. Más javaslat szerint négy cöveket kell leverni a tó sarkaira, és fél méterrel a tó felszíne fölött ki kell feszíteni egy zöld hálót, amit egy karabinerrel le lehet kapcsolni, amikor az ember a kertben van és élvezni szeretné a tó látványát.

A szürke gém (Ardea cinerea) állománya többek közt a jó ideje tartó védelemnek köszönhetően nő, itthon 3-4000 pár fészkel, a leggyakrabban nagy folyók mentén, ártéri erdőkben, kolóniákban. A költési idő után azonban minden vizes élőhelyen, szántókon és gyepeken lehet vele találkozni, és alkalmazkodik az emberi környezethez. A fővárosi állatkertben is fészkel. Többnyire halat eszik, de változatos a táplálékbázisa: a rákokat, kétéltűeket, rovarokat is szereti, a szántóföldön pockokra, más rágcsálókra vadászik. A szakirodalom szerint „lokálisan kárt okozhat halastavakon, de ez a madarak riasztásával mérsékelhető”.

Ez azonban a kerti tavaknál nem válik be, mert azok a példányok, amelyek a városba bejárnak zsákmányolni, nem ijednek meg akármitől. A felakasztott, villódzó fényű CD-lemezektől sem.

„A jelenség legalább tíz éve nemcsak jelen van, de terjed és erősödni látszik, összefüggésben a faj urbanizációjával, és a kerti tavak számának emelkedésével” – írta a Narancs.hu kérdésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A védekezés tényleg nem egyszerű, és nem csak azért, mert a madár védett. – „Kerti tavat a szépségéért létesítenek az emberek, ezért a potenciális megoldásként kínálkozó lehálózás (a gém le fogja tépni), a berepülést akadályozó dróthuzalok, begyaloglást megakadályozó villanypásztor olyan »erőddé« alakítaná a tavat, ami az eredeti funkcióját már nem töltené be. A riasztás és hasonló próbálkozások valószínűleg még ideig-óráig sem működnek:

egy városi gém ugyan mitől és miért ijedne meg, miközben a felnőtt egyedeknek állományszintű ragadozója sincs?

Gyakorlati megoldást egy aktív kutya jelenthet, ha játéknak fogja fel a gém elüldözését.”

Aki viszont azt gondolja, a kerti tóval nem kompatibilis a kutya, annak el kell engednie a problémát. A halakat ki fogja enni a gém az utolsó példányig, de attól a tó még szép marad.

Orbán Zoltán arról számolt be, hogy korábban jellemzően Budapestről keresték az MME-t gémügyekkel, és előfordult, az egyik kerti tó gazdája arról panaszkodott, a víz fölé feszített rashelhálót is simán leszedte a madár. 

Jellemző az emberekre, hogy olyan megoldást várnak ilyenkor, ami azonnal hat, és úgy, hogy a tó és a környezete maradjon olyan, amilyen volt. Ez azért sem megy, mert a városi élethez szokott állatok simán tudomásul veszik, hogy az élet kegyetlen, kihívásokkal teli, és azonnal hozzáfognak leküzdeni az akadályt.

Orbán Zoltán korábban videót is közzé tett arról, hogy egy szürke gémnél kisebb madár, a fekete rigó nem hajlandó tudomásul venni, hogy a mohára ott, azon a helyen lenne szükség a kertben, ahová az ember rakta.

(Címlapunkon: Szürke gém a londoni St. James's Parkban egy hűvös őszi napon, 2018. november 21-én. Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.