„Valaki azt kérdezi: milyen lesz ez a város ötven év múlva? Ábrándozom, de amint kirajzolom a nyílegyenes sugárutakat, a Duna medre alatt keresztül-kasul robogó földalattikat, a kispesti helyiérdekű repülőgép-állomást és a vízivárosi fellegkarcolókat, képzeletem folyton beleakad szegénységünkbe és szárnya szegik.”
Bizonytalanság, eltökéltség, félelem, eufória – ilyen vegyes érzésekkel vonult az idei Budapest Pride-on a magát a queer közösség tagjának valló borsodi fiatal, aki lapunknak mesélt a vonulás előtti napokban őt ért atrocitásról is.
