A ceglédi kórház az EU-tól kért pénzt kézfertőtlenítőre

  • narancs.hu
  • 2018. április 19.

Lokál

Elismerik, az intézményben nem állnak rendelkezésre a korszerű kézhigiénés rendszerek.

„Nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – olvasható abban a támogatási szerződésben, amit a ceglédi Toldy Ferenc Kórház kötött, miután elnyert egy 32 milliós támogatást, írja444 a Ceglédi Spotlight nevű oldalra hivatkozva.

A pénz tehát kézfertőtlenítő eszközökre kellett, például szappanadagolókra, kézszkennerre és levegőminta-vételezőre, és az összeg felét az Európai Unió fizette.

„Mint napjaink bármely egészségügyi intézményében, a Toldy Ferenc Kórházban is egyre komolyabb problémát jelentenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, illetve az antimikrobiális rezisztencia. Ennek egyik fő oka, hogy az intézményben nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – írják a szerződésben.

A Ceglédi Spotlight hozzáteszi, a kórháznak 2016-ban az aktív fekvőbeteg-ellátásban 23 ezer esete volt, a krónikus ágyakon 112 ezer ellátási napot teljesített, a járóbeteg-szakrendeléseken pedig kb. 500 ezer esetet láttak el.

A kórházi fertőzésekről írott Materia Medica blogbejegyzésünket itt olvashatják.

Kórházi fertőzések, avagy üzenet a múltból

Vajon mit szólna Semmelweis Ignác, ha ma sem találna kézfertőtlenítőt a kórházakban? „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.”

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.