A ceglédi kórház az EU-tól kért pénzt kézfertőtlenítőre

  • narancs.hu
  • 2018. április 19.

Lokál

Elismerik, az intézményben nem állnak rendelkezésre a korszerű kézhigiénés rendszerek.

„Nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – olvasható abban a támogatási szerződésben, amit a ceglédi Toldy Ferenc Kórház kötött, miután elnyert egy 32 milliós támogatást, írja444 a Ceglédi Spotlight nevű oldalra hivatkozva.

A pénz tehát kézfertőtlenítő eszközökre kellett, például szappanadagolókra, kézszkennerre és levegőminta-vételezőre, és az összeg felét az Európai Unió fizette.

„Mint napjaink bármely egészségügyi intézményében, a Toldy Ferenc Kórházban is egyre komolyabb problémát jelentenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, illetve az antimikrobiális rezisztencia. Ennek egyik fő oka, hogy az intézményben nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – írják a szerződésben.

A Ceglédi Spotlight hozzáteszi, a kórháznak 2016-ban az aktív fekvőbeteg-ellátásban 23 ezer esete volt, a krónikus ágyakon 112 ezer ellátási napot teljesített, a járóbeteg-szakrendeléseken pedig kb. 500 ezer esetet láttak el.

A kórházi fertőzésekről írott Materia Medica blogbejegyzésünket itt olvashatják.

Kórházi fertőzések, avagy üzenet a múltból

Vajon mit szólna Semmelweis Ignác, ha ma sem találna kézfertőtlenítőt a kórházakban? „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.