A ceglédi kórház az EU-tól kért pénzt kézfertőtlenítőre

  • narancs.hu
  • 2018. április 19.

Lokál

Elismerik, az intézményben nem állnak rendelkezésre a korszerű kézhigiénés rendszerek.

„Nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – olvasható abban a támogatási szerződésben, amit a ceglédi Toldy Ferenc Kórház kötött, miután elnyert egy 32 milliós támogatást, írja444 a Ceglédi Spotlight nevű oldalra hivatkozva.

A pénz tehát kézfertőtlenítő eszközökre kellett, például szappanadagolókra, kézszkennerre és levegőminta-vételezőre, és az összeg felét az Európai Unió fizette.

„Mint napjaink bármely egészségügyi intézményében, a Toldy Ferenc Kórházban is egyre komolyabb problémát jelentenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, illetve az antimikrobiális rezisztencia. Ennek egyik fő oka, hogy az intézményben nem állnak rendelkezésre olyan korszerű kézhigiénés rendszerek, amelyek lehetővé tennék a munkatársak és betegek megfelelő kézfertőtlenítését” – írják a szerződésben.

A Ceglédi Spotlight hozzáteszi, a kórháznak 2016-ban az aktív fekvőbeteg-ellátásban 23 ezer esete volt, a krónikus ágyakon 112 ezer ellátási napot teljesített, a járóbeteg-szakrendeléseken pedig kb. 500 ezer esetet láttak el.

A kórházi fertőzésekről írott Materia Medica blogbejegyzésünket itt olvashatják.

Kórházi fertőzések, avagy üzenet a múltból

Vajon mit szólna Semmelweis Ignác, ha ma sem találna kézfertőtlenítőt a kórházakban? „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.