A Lánchíd pesti hídfőjéhez vontatják majd az újraépített IV. Károly gőzöst

  • narancs.hu
  • 2023. december 26.

Lokál

Szálloda nem lesz, de rendezvényhelyszín igen.

Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának novemberi meghallgatásán ugyan azt mondta, hogy szállodahajóként és rendezvényközpontként üzemel majd a IV. Károly gőzös, de akkor Rogán vagy rosszul tudta, vagy gyorsan módosult a terv: a berugázást megvalósító Kerinbacher József állítása szerint ugyanis a legnagyobb gőzösön nem lesznek szállás helyek. Rendezvényközpont viszont tényleg lehet, ugyanis egy  látogatható, interaktív attrakció készül, a hajón rendezvényhelyszíneket is kialakítanak. 

„Komoly látványosság, egy 80 méter hosszú múzeum- és rendezvényhajó készül Budapestre, a Lánchíd pesti hídfőjéhez”

– ismertette terveit Kreinbacher a Telexnek.

Kreinbacher cége, a Chain Bridge Experience Kft. ötmilliárd forintos turisztikai támogatást kapott, de a részleteket korábban nem árulták el, és azt is csak Rogán meghallgatásáról lehetett tudni, hogy erre a hajóra adott pénzt az állam.

Kreinbacher a Telexnek most arról beszélt, hogy több szempontból sem szerette volna a IV. Károly projektjét felfedni. A nyilvánosság elmondása szerint azért zavarta, mert az általa megálmodott élmény bejelentését máshogyan szerette volna megszervezni, és szerinte az üzleti érdekeknek is jobbat tett volna, ha még nem publikus, hogy mi is készül. Kreinbacher azt tervezi, hogy a legnagyobb, a legemblematikusabb magyar folyami gőzhajót, a IV. Károlyt újra legyártatja, és a Széchenyi tér tövében turisztikai látványosságként és rendezvényhajóként üzemelteti. A hajó vonatással érkezik majd a komárnói gyárból.

A IV. Károly oldalkerekes termesgőzös 1917-ben készült el, ez volt a legnagyobb magyar folyami személyszállító gőzhajó. Ezen szállították végig a Dunán a Szent Jobbot 1938-ban, I. Szent István halálának 900. évfordulóján. A hajó túlélte a második világháborút és a szocializmust is, 1976-ig működött turistahajóként, majd előbb Budapesten, később Szegeden lett belőle állóhajó és a város egyik legismertebb látványossága. 2000-ben került a Szeged melletti tápéi öbölbe, ahol mostanra gyakorlatilag csak egy roncs maradt belőle.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.