A Lánchíd pesti hídfőjéhez vontatják majd az újraépített IV. Károly gőzöst

  • narancs.hu
  • 2023. december 26.

Lokál

Szálloda nem lesz, de rendezvényhelyszín igen.

Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának novemberi meghallgatásán ugyan azt mondta, hogy szállodahajóként és rendezvényközpontként üzemel majd a IV. Károly gőzös, de akkor Rogán vagy rosszul tudta, vagy gyorsan módosult a terv: a berugázást megvalósító Kerinbacher József állítása szerint ugyanis a legnagyobb gőzösön nem lesznek szállás helyek. Rendezvényközpont viszont tényleg lehet, ugyanis egy  látogatható, interaktív attrakció készül, a hajón rendezvényhelyszíneket is kialakítanak. 

„Komoly látványosság, egy 80 méter hosszú múzeum- és rendezvényhajó készül Budapestre, a Lánchíd pesti hídfőjéhez”

– ismertette terveit Kreinbacher a Telexnek.

Kreinbacher cége, a Chain Bridge Experience Kft. ötmilliárd forintos turisztikai támogatást kapott, de a részleteket korábban nem árulták el, és azt is csak Rogán meghallgatásáról lehetett tudni, hogy erre a hajóra adott pénzt az állam.

Kreinbacher a Telexnek most arról beszélt, hogy több szempontból sem szerette volna a IV. Károly projektjét felfedni. A nyilvánosság elmondása szerint azért zavarta, mert az általa megálmodott élmény bejelentését máshogyan szerette volna megszervezni, és szerinte az üzleti érdekeknek is jobbat tett volna, ha még nem publikus, hogy mi is készül. Kreinbacher azt tervezi, hogy a legnagyobb, a legemblematikusabb magyar folyami gőzhajót, a IV. Károlyt újra legyártatja, és a Széchenyi tér tövében turisztikai látványosságként és rendezvényhajóként üzemelteti. A hajó vonatással érkezik majd a komárnói gyárból.

A IV. Károly oldalkerekes termesgőzös 1917-ben készült el, ez volt a legnagyobb magyar folyami személyszállító gőzhajó. Ezen szállították végig a Dunán a Szent Jobbot 1938-ban, I. Szent István halálának 900. évfordulóján. A hajó túlélte a második világháborút és a szocializmust is, 1976-ig működött turistahajóként, majd előbb Budapesten, később Szegeden lett belőle állóhajó és a város egyik legismertebb látványossága. 2000-ben került a Szeged melletti tápéi öbölbe, ahol mostanra gyakorlatilag csak egy roncs maradt belőle.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.