A TV2-nek és a köztévének gyárt műsorokat a városligeti hőlégballon leendő üzemeltetője

  • narancs.hu
  • 2021. február 9.

Lokál

A Városliget Zrt. azt ígéri, fákat nem kell majd kivágni az attrakció miatt. 

A közmédiának és a TV2-nek műsorokat gyártó vállalkozó üzemeltetheti majd a Városligetbe tervezett hőlégballont - közölte a Városliget Zrt. az Azonnalival

A Városliget.info oldal még pénteken írt arról, hogy elkezdődött a Városliget átalakításának harmadik üteme, amelynek keretében egy gázballon-kilátót is telepítenek az eddig érintetlen Mimóza-domb mellé, a Hermina út és a Kós Károly sétány sarkánál. 

A hőlégballonnal csak fel-le lehet majd emelkedni 150 méter magasra egyszerre mintegy 30 embernek, elvileg ezzel megidézve az 1896-os millenniumi kiállításon is működő hasonló ballonkilátót, és Szinyei Merse Pál hőlégballonos festményét is. 

A pályázati felhívást 2020 áprilisában írták ki, eszerint a Városliget Zrt. 5 évvel meghosszabbítható 10 évre adja használatba a pályázat nyertesének díj ellenében a kijelölt területet a ballonozásra. A használó nettó 600 ezer és 1,2 millió forint közterület-felhasználási díjat fizet havonta a területért, ő telepíti a ballont, és építi ki a szükséges infrastruktúrát is. A Városliget Zrt. az árbevételből is részesül majd. 

 

Az Azonnali.hu megkereste a Városliget Zrt.-t a ballonnal kapcsolatban, és azt a választ kapták, hogy a városligeti léghajózás „már több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő” szolgáltatásának visszaállításáról szól, a gőzballon 2014 óta szerepel a Liget Budapest tervei között, a helyszín pedig azért a Mimóza-domb, mert azt a Liget eredeti tervezője, Heinrich Christian Nebbien is kilátónak szánta. 

Azt is közölték, hogy

„a le- és felszállóhely kialakítása kapcsán fákat nem kell kivágni, a terület tájépítészeti előkészítése a Ligetben bevett eredményes kertészeti módszerekkel elvégezhető.”

A pályázat nyertese pedig a BallonKilátó Zrt., amelyet a lap szerint 2020 áprilisában jegyeztek be – vagyis közvetlenül a pályázat kiírása előtt –, egyik vezető tisztségviselője pedig Závodszky Zoltán János, aki 2011-ben pár hónapig az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, cége, a Show & Game pedig a közmédia, illetve a TV2 számára gyárt műsorokat. 

Bár a Ligetbe tervezett Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza sorsa a 2019-es önkormányzati választás óta kérdéses, Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis le kívánta állítani az építésüket, a Városliget Zrt. mostani válaszában kijelentette azt is, hogy ezek újjáépülnek.  

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.