A Virág Csaba-féle villamos-teherelosztó után a Várnegyed újabb jelentős építészeti alkotásának, Jánossy György és Laczkovics László ún. Diplomata-házának (Szentháromság tér 7-9.) a bontása is megkezdődött múlt héten szerdán. Annak ellenére, hogy a beruházónak, a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak (PADME) erre nincs jogosultsága.
„Nehezen hittük el, hogy a fenyegetettség után ez be is következik. Matolcsyék alapítványa, a PADME nem tétlenkedik, hullanak a téglák, rombolnak, tombolnak. Ma reggeli bejelentésünkre a Kerületi Közterület-felügyeleti Iroda munkatársai kiszálltak, megállapították, hogy a kivitelező nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel, az ügyben azonnali eljárást kezdeményeztek. Gyors tempót diktál a gazda, a törvényességet később is le lehet papírozni!” – jelezte az építészcsoport a Facebook-oldalán a bontás megkezdése után, hozzátéve, hogy az építtető a jogszabályellenes munkavégzéssel – melynek legfőbb célja „bizonyára a megkezdett értékvizsgálatok ellehetetlenítése” – még veszélyezteti is a járókelők és a turisták testi épségét. A csoport múlt pénteken helyszíni demonstrációval is felhívta a figyelmet a törvénytelenségre.
„Nagyrészt építészek gyűltünk itt össze, sok barátunkkal együtt, akiknek fáj ezt a csontvázat látni! Építészek, akik megnevezése a magyarban olyan szépen tükrözi hivatásukat. Az, aki éppé tesz, épebbé tesz. Régen voltak építészek az utcán, de akkor is a rombolás ellenében, Nagymarosnál az ökológia védelmében, majd az erdélyi falvak megmentéséért! A háborúk pusztításai borzalmasak. A Várban most dübörgő bontókalapácsok értelmetlenek” – mondta az eseményen Roth János építész.
V. Naszályi Márta kerületi polgármester arról beszélt, hogy a kormány saját magának épít a budai Várban kormányzati negyedet, és „ehhez kapcsolódva porig rombolják mindazt, amit nem értenek, nem szeretnek, nem éreznek a sajátjuknak vagy egész egyszerűen csak nyerészkedni szeretne a kormányzati holdudvar”. A polgármester szerint ha a budai Vár építészetéről nincs szakmai és társadalmi konszenzus, akkor nem lehet másról szó, mint politikai bosszúról, illetve a kormányzati hatalommal való magánönkényt.
„Az elmúlt 12 évben tanúi lehettünk annak, hogy elvették az önkormányzatoktól az építési jogköröket, és csak a településképi véleményezést hagyták meg; hogy szisztematikusan lebontották a műemlékvédelmi, környezetvédelmi szervezeteket, hatóságokat” – jegyezte meg V. Naszály Márta, aki úgy véli, mindez csak arra, hogy „olyan épületeket, amelyeket nem szeretnek, nem értenek, nem akarnak”, azt következmények nélkül lerombolhassák.
„Ezzel együtt még a pillanatnyi rendszerben is jogtalan, ami történik, két szempontból is”
– jegyezte meg a Diplomata-ház bontásáról a polgármester, s emlékeztetett arra, hogy tavaly december 30-án úgy adták ki a bontási engedélyt, hogy nem kértek településképi véleményt a budavári önkormányzattól, ráadásul a bontóknak nincs közterület-használati engedélye.
„Igyekszünk megismerni az ezzel kapcsolatban elhangzó véleményeket, ahogy a történeti előzményeket is igyekeztünk feltárni, megérteni” – nyilatkozta még január 5-én az Építészfórumnak Reisz Ádám tervező, a megbízatást elnyerő RAPA Architects részéről. „Sokakkal beszéltem a témáról, egyesek kerestek, másokat én kerestem meg, szóval nagyon is foglalkoztat minket a kérdés, de mivel a jelenlegi épület sorsával kapcsolatban nem veszünk részt a döntéshozatalban, így ezzel kapcsolatban nincs értelme és nem is lenne szerencsés reagálnom” – fogalmazott Reisz, így a Huszonkettesek Építész Csoportnak sok választása nem maradt, mint az, hogy az utolsó szalmaszálba kapaszkodjon. Abba, hogy a bontást végzőknek nincs területhasználati engedélyük. Így
az állandó őrséggel tulajdonképpen azt kívánják megakadályozni, hogy engedély nélkül lezárhassák a ház előtti járdát.
Kedd délután is többen álltak őrséget szinte feltűnés nélkül, csak egy kihelyezett kisebb pult jelezte, hogy valami „történik”.
„Azzal, hogy mi itt vagyunk a járdán és nem hagyjuk, hogy ezt jogellenesen leszalagozzák, fel tudjuk hívni a figyelmet a jogsértésre, illetve talán lassítani is tudjuk azt a folyamatot” – mondta az őrség egyik tagja, Lente András, aki a tavaly született műemlékvédettségi kezdeményezésükben bízik, ami azért fontos, mert ennek alapján az államnak szakmai vizsgálatot kell(ene) kezdeményezni.
„December 21-én nyújtottuk be az ez irányú kezdeményezésünket a kormányhivatalba, erre december 30-án – végeredményben szabálytalanul – kiadták a bontási engedélyt” – jegyzi meg az ugyancsak őrséget álló Rácz Miklós, aki úgy véli, a döntéshozók
„előre akartak szaladni annak érdekében, hogy olyan kész helyzetet teremtsenek, hogy okafogyottá váljon a vizsgálat”.
„Közérdekű adatigénylést adtunk be január 5-én, hogy foglalkoznak-e az ügyünkkel” – teszi hozzá Rácz. „Épp tegnap (január 17-én, hétfőn) kaptunk visszajelzést, de ebben csak az áll, hogy megkapták a december 21-én küldött beadványunkat, az ezzel kapcsolatos lépéseket egyelőre nem teszik meg.”
„A bontási engedély megvan és bontják is a házat elég ütemesen, és elég ügyesen, mert egyelőre nem a közterületi munkálatok folynak. De persze ők is tudják, hogy anélkül nem lehet teljesen lebontani az épületet, mi pedig egész addig itt leszünk, amíg nincs erre engedélyük” – jegyzi meg Lente András.
Megszaporodó kiemelt beruházások
A Diplomata-ház bontása és a helyére tervezett új épület egyelőre nem nevezhető ún. kiemelt állami beruházásnak, ha viszont annak nyilváníthatják, akkor a mostani jogsértő lépések is semmivé válnak. Az őrség harmadik tagja, Roth János épp arra hívja fel figyelmünket, hogy a budai Vár már most is tele van ilyen kiemelt beruházásokkal.
„Mi, építészek úgy egy éve döbbentünk rá, nem figyeltünk oda kellően, hogy mit jelent a kiemelt állami beruházás státusz. Itt a budai Várban azt jelenti a most épülő vagy eltervezett középületek vonatkozásában, hogy a kormány vissza akarja alakítani a Várnegyedet olyanra, amilyen 1944. március 19. előtt volt, egyáltalán nem törődve azzal, hogy ez csak úgy valósulhat meg, hogy minden normális építészeti, urbanisztikai, gazdasági és önkormányzati érdeket figyelmen kívül hagynak, és egyedül az értéktelen replika-építészet számít” – mondja Roth János.
Nagyon jó példa erre a szemközti épület, az egykori Pénzügyminisztérium, ami a századfordulón épült három alacsony épület helyére. „Ezt a monumentális neogótikus palotát építészetileg sohasem tekintették jelentősnek, ráadásul ugyanolyan magas volt a homlokzata, mint a mellette álló Mátyás templomnak, ezzel a Vár sziluettjét is károsan befolyásolta. Az épületet már a II. világháború előtt számos kritika érte, miután pedig Budapest ostroma idején a házat szétlőtték, újjáépítésétől eltekintettek – az említett okok miatt. Most ezt a vitatott épületet súlyos milliárdokért fogják újra felépíteni, ráadásul amit létrehoznak, az egy hamisítvány lesz” – mondja Roth János, hozzátéve, hogy ez csak egy a Várnegyedben zajló számos „újjáépítés" közül.
Jól sikerült épület
„Jánossy György Laczkovics Lászlóval közösen tervezett Szentháromság téri házán tanítani lehetne azt az építészeti magatartást, ahogy egy régi városrészt továbbfejleszteni lehet és illik, azokat a finom építészeti-művészi fogásokat, ahogy egy ilyen feladat megoldható” – írta a Magyar Építőművészet című folyóirat a Diplomata-házról átadása után, 1983-ban, nem is sejtve, hogy a vitathatatlanul jól sikerült épületet negyven éven belül megsemmisítik, méghozzá úgy, hogy hatalmi szóval söprik le mindazokat a szakmai érveket, amely az épület jelentőségét, értékét hangsúlyozta és bizonyította.
„Kicsit talán különös is, hogy édesapám nevét a szakmai vagy az országos sajtóban egész életében nem írták le annyiszor, mint az elmúlt időszakban, ezen épület kapcsán. Az is a sors különös játéka, hogy neve ezzel a kálváriával szinte a modern építészet egyik jelképévé vált, noha ő – legalábbis a szónak a szakmán belül manapság általában használt, szűkebb értelmében – nem is volt »modernista« építész” – írta Facebook-bejegyzésében Laczkovics László fia, ám keserűen hozzátette: „Most úgy tűnik, hogy minden hiába volt... de legalább néhány dolog kiderült. Kiderült, hogy kik a bátrak, és kiknek van gerincük; kik azok, akik az értékek védelmében folytatott további küzdelmekben is számíthatnak egymásra; kik lapítanak, kik a cinkosok, és kik a tettesek. Én egyiket sem fogom elfelejteni.”
Ez az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.
Frissítés: „Tudomásunkra jutott, hogy hamarosan egy betonrágó érkezik a Diplomata-ház bontására. Sajnos ez a gép már komoly rombolásra képes, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legtöbben őrizzük az épületet a következő két napban! Nem ismerjük a becsapódás pontos idejét, de 07 00 - 17 00 óra között folyamatosan kint leszünk. Gyertek!” – közölte a Huszonkettesek Építész Csoport a Facebook-oldalán, kedden délután 4 órakor.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
