Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a „kiherélt” klímatörvény miatt

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 14.

Lokál

A képviselők szerint a kormány a négy klímacélból hármat kidobott és a 14 területből, amelyre cselekvési tervet kellene kidolgozni, 10-et szintén kukázott.

Az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzék által benyújtott, de a kormánytöbbség által kiherélt klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében. – olvasható az ellenzéki pártok által kiadott közleményben.

A pártok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón elmondták, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, mert nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ellenzéki klímatörvény-tervezet beterjesztőjeként a sajtótájékoztatón elmondta: rá sem ismerni a végül elfogadott szövegváltozatra, amelynek még a címe is változott. A fideszes országgyűlési többség a négy klímacélból hármat kidobott és a 14 területből, amelyre cselekvési tervet kellene kidolgozni, 10-et szintén kukázott – tette hozzá, arcpirító cinizmusnak nevezve a történteket.

Az ellenzéki kezdeményezés nem egyedülálló, több országban van példa arra, hogy a hasonló alkotmánybírósági felülvizsgálat pozitív eredményt hozott.Április végén a német Szövetségi Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény - mivel az nem fékezi meg eléggé a CO2 kibocsátást és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait. Így Németországban a döntés értelmében 2022-ig szigorúbb klímatörvényt kell meghozni.

Közleményükben emlékeztetnek, a magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt. Az kormánytöbbség akkor az ellenzéki előterjesztést alaposan átírta, jelentősen megnyirbálva, gyengítve a klímacélokat!

Kritikaként többek közt ezt fogalmazták meg:

  • A kormánytöbbség által elfogadott klímatörvény szerint „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.” Ha ez marad, akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, és ne kockáztassa saját létét.
  • Az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65%-os kibocsátás-csökkentés van szükség.
  • A klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, pedig e nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni és nem érhetők el a klímavédelmi célok. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21%-os megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől. Legalább ilyen fontos, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.

Amennyiben a kezdeményezés sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, hogy szigorúbb célkitűzéseivel összhangban legyen az alkotmányos értékekkel és megfelelő választ adjon az éghajlatváltozás kihívására. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát. Ennek megfelelő döntést várunk az Alkotmánybíróságtól! – zárják a sajtóközleményt.

A klímaváltozással rendszeresen foglalkozunk a Narancs print és online kiadásában egyaránt:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.