A legkisebb zöldfelület is sokat érhet a városi hőség ellen
Néha már elviselhetetlen a városi hőség

A legkisebb zöldfelület is sokat érhet a városi hőség ellen

Tudomány

Mindegy, hogy nyírott gyep vagy méhlegelő, a zöldítés életeket ment, mert egyre melegebb lesz a belvárosokban. Szilassi Péter geográfust kérdeztük a városi hőség elleni védekezés módszereiről.

A klímaváltozás kutatói többféle szcenáriót vizsgálnak, de egyvalamiben egyetértenek: mind forróbbak lesznek a nyarak, és ez a hatás a városokban fokozottan érvényesül. 

A központokban 2–6 fokkal, helyenként akár 8 fokkal is melegebb lesz, mint a település peremén.

Ezen pedig életek múlnak, már most is. A hőhullámok idején sokkal több idős, vagy érrendszeri betegséggel küzdő emberért mennek a mentők. A városban élők egészségét pedig sokkal jobban meg is fogja viselni a klímaváltozás, mint a falusiakét.

A belvárosok túlzott felmelegedése ellen pedig csak a zöldfelületek növelése lehet megoldás. Ez hosszú távra szóló döntéseket feltételez, mert egy most elültetett fa ötven-hatvan év múlva, tényleg az unokáink idejében fejti ki igazán a városi klímát befolyásoló hatását. Mivel a városban a közterületek mellett magánterületek is vannak, fontos, hogy az önkormányzatok a helyi építési szabályzatukban határozzák meg, az új házak építésekor minimum mennyi zöld felület maradjon a portán – Szilassi Péter geográfus szerint így függ össze a városi emberek egészsége, jövője a klímaváltozással.

A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense a kérdésre, hogyan lehet védekezni a városokban a hőhullámok ellen, a zöldítést mondja a leghatékonyabb megoldásnak.

Amikor átalakítanak egy régi teret, feltörik az aszfaltot, műkövet raknak le, olykor elhangzik, hogy „mediterrán” hangulatú lett a környezet. Ám a köztérátalakítások során jellemzően nagyobb figyelem jut a mesterséges felületeknek, amelyek aztán napközben elnyelik a napsugárzás jelentős részét, és éjszaka sem hűlnek ki eléggé, megtartják a nappal felvett hőt. A város klímájára gyakorolt hatását nézve pedig majdnem mindegy, hogy a burkolt felület aszfalt vagy műkő.

Az számít, hogy mekkora az a terület, amit nem burkolnak, hanem növényekkel ültetnek be.

A gyep a városokban most épp más szempontból vált a közbeszéd témájává.

Bár biztosan meg lehetne mérni, hogy a klímára gyakorolt hatása szempontjából melyik értékesebb, a nyírt pázsit vagy a méhlegelő, erre vonatkozó adata nincs a szegedi egyetem kutatójának, de szerinte sok különbség nem lehet a két változat között – akkora biztosan nincs, mint a gyep és a közvetlenül mellette lévő műkő között.

„Akkor lehet ezt érezni, amikor – mint most én Varsóban egy nagy parkban – sétál az ember mezítláb a gyepen jó ideig, érezve még az éjszakai hűvös kisugárzását, és aztán rálép a mellette lévő műkőre, ami máris forró” – mondja a geográfus.

„Kísérleteznek textilekkel, de egyik vizsgált anyag sem ér annyit, mint egy biológiailag aktív, víz- vagy növényfelület.

A növényzet klímaszabályozó hatásánál nincs erősebb.

A fa nem csak árnyékot ad, a párologtatás révén is hűti a környezetét, és a gyep hűtő hatása is nagyságrendekkel jobb bármilyen más felületénél. Nagyon szimpatikus kezdeményezés, hogy az olyan területeket, amelyeket nem használnak, füvesítik, például a villamossínek közét, a növényzet azt a területet is hűti. Azt hinné az ember, teljesen mindegy, hogy ott gyep van, beton vagy kő, de ez nem igaz” – hangsúlyozza a kutató.

Hozzáteszi, az éjszakai órákban – mivel a városközpont akkor is jóval melegebb, mint a város pereme – pedig elkezd áramlani a levegő.

„Ez az úgynevezett vidéki szél a központ felé halad a sugárutakon, amelyek ilyenkor ventillációs folyosóként működnek. Ott, ahol ezt a légmozgást segítik a zöld felületek, gyepek, fák, cserjék, melyek fölött páradúsabb és hűvösebb a levegő, sokkal jobban érvényesül ez a hatás.

Ezek a városi sugárutak klimatikus hűtőfolyosóként funkcionálnak ilyenkor.

Segít, ha ezekben a sávokban a beépítést minimalizálják, és szabad az útja a légmozgásnak. Ezek apróságoknak tűnnek, de sok kicsi sokra megy, minden négyzetméter területhasználatának van jelentősége” – mondja Szilassi Péter. 

Mint mondja, a mifelénk is terjedő közösségi kertek – a szedhető gyümölcs mellett – a maguk szerény módján szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban elviseljék az emberek a hőséget, például a panelházak között. „Egyre fontosabbá válik – erre vonatkozóan is vannak kutatások –, hogy a városi emberekre hány négyzetméternyi biológiailag aktív felület jut, és milyen a hozzáférésük, hány perc alatt érhetik el a legközelebbi ilyen közparkokat, közkerteket. Általában elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás miatt egyre jobban növekszik a városi zöld felületek jelentősége. Ezt figyelembe kell venni a várostervezésnél, a településrendezési tervek készítésénél is.”

Budai park

 
A zöldfelületeknél és a sugárutaknál nincs jobb hűsítő 
Fotó: Jászai Csaba / MTI
 

A lakóházak előtti közterület ugyanakkor problémás is lehet: az emberek fát ültetnek a házuk elé, de jellemzően nem szokták kikérni ehhez szakember véleményét. Ez nem csak azért gond, mert a közterületen álló meggy- vagy szilvafát a törvény szerint nem permetezhetnék, vagy mert a gyümölcsöt jog szerint bárki más is leszedheti, az áramszolgáltató pedig, hogy ne nőjön bele a vezetékbe, változó szakszerűséggel megritkítja a koronát. Azért is lehet ez konfliktusforrás, mert nagyon gyakran tájidegen faj kerül közterületekre vagy magántelkekre, amelynek az értéke jóval kisebb, mint amekkora kárt okoz.

„A vizsgálataink szerint ebből a szempontból furcsa kettősség jellemző. A magas hőmérsékletű, száraz levegőjű városi klímát a növényfajok nagy része megsínyli, kiszáradnak. Gyakran előfordul, hogy olyan igénytelenebb fajokat ültetnek magánemberek – de néha önkormányzatok is – amelyek valóban kibírják az extrém hőséget, de inváziós fajok. Ilyen az ezüstfa, vagy a bálványfa, amely aztán kiirthatatlan, és sok helyen szétszedi a burkolatot. Fontos odafigyelni arra, hogy ez a jelenség ne váljon tömegessé. A saját kertjében nyilván mindenki azt ültet, amit akar. Lehet önkormányzati rendeletet hozni erre is, de az, hogy betartják-e, nagyban múlik azon, milyen a kapcsolat a lakosság és az önkormányzat között” – magyarázza a kutató. 

Hozzáteszi, a zöldfelületek mellett a víznek is van hűtő hatása, de számít, mekkora felületről van szó. Például a Szegeden átfolyó Tisza túl keskeny ahhoz, hogy az egész város klímáját jelentősen befolyásolja. A folyóparti lakásokban viszont pár fokkal hűvösebb lehet, annak köszönhetően, hogy a víznek többi idő kell a felmelegedéshez, mint a burkolt felszíneknek.

A vízfelszín közelében hűvösebb van, egy téren a szökőkútnak vagy egy városi park tavának is lehet ilyen hatása.

„Minél nagyobb biológiailag aktív felületet tartunk fenn a környezetünkben, annál nagyobb eséllyel tudunk védekezni a hőség ellen. Akár az erkélyen gondozott paradicsomnak is lehet jelentősége” – mondja Szilassi Péter. „A zöld felületnek nem csak a felszínen van hatása a klímára, hanem három dimenzióban, a falakon, a lapos tetőn is. Az ilyen növényzet által visszavert sugárzás is jótékonyan befolyásolhatja az egész épület hőháztartását.”

Ha ez a szempont – amellyel együtt jár, hogy egyre többen vállalnak felelősséget a környezetükért – előtérben marad, lehet úgy alakítani a városokban a környezetet, hogy a zöld felületek térben kapcsolódjanak egymáshoz, hálózatot alkossanak.

„Persze, a klímaváltozásnak nem csak rossz hatásai vannak” – emlékeztet Szilassi Péter. – „A bioklimatológia használja a sörkerti nap fogalmát az olyan napokra, amelyeken este kilenc órakor még húsz fok feletti a levegő hőmérséklete: az éghajlatváltozás hatására tavasszal és ősszel is várhatóan nőni fog az ilyen sörkerti napok száma, amikor huszonegynéhány fokban az emberek szívesen kiülnek a teraszokra. Ezek a teraszos szezonok kitolódnak, ami bevételi forrás a vendéglátásnak, de a városi élet mindennapjait is kellemesebbé teszi.”

 

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk