Törvénybe ütközően bővíti az olasz szalámigyáros egykori villáját a jelenlegi tulajdonosa

Lokál

A XVI. kerületben található Dozzi-villát 2015-ben kezdték árulni közel 700 millió forintért. Idén márciusban cserélt gazdát. Az új tulajdonos a fővárosi védettséget élvező ingatlan területén a kerületi és a fővárosi önkormányzat tudomása nélkül, jogszabálysértő módon egy melléképület kivitelezésébe kezdett. 

Budapest Főváros Kormányhivatala szeptember 6-án építésfelügyeleti eljárást indított, miután a XVI. kerületben található Dozzi-villát érintően bejelentést kapott egy rendeletekbe ütköző melléképület megépítéséről – értesült a Narancs.hu. 

A szecessziós villát a 19. században Magyarországra érkező olasz származású szalámigyáros, Dozzi József (azaz Giuseppe Dozzi) építette Mátyásföldön. A Budapesthez 1950-ben csatolt, 1933-tól önálló nagyközség a 19. század végén vált kedvelt üdülőteleppé, ahol elegáns villákat, vendéglőket, sportpályákat, parkokat építettek. A Dozzi-villát 2015-ben az akkori tulajdonosa közel 700 millióért kezdte hirdetni, de ez az ár később lement 550 millió forintra. (Érdemes megnézni az épület figyelemre méltó, kimunkált díszeit erre a linkre kattintva.) A tulajdoni lapok szerint idén márciusban kelt el, a jelenlegi tulajdonosa egy bizonyos Ecometalex Invest Kft. A társaság főtevékenysége a céginformációs adatbázis szerint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

A tulajdonos az ingatlant a közelmúltban bővíteni kezdte; a Májusfa utcai oldalán található kerítése mentén melléképület kivitelezésébe fogott. 

Csakhogy az épület fővárosi védelem alatt áll, továbbá a kerületi építési szabályzat szerint az építési övezetben, ahol a Dozzi-villa is található, legfeljebb egy főépület és egy melléképület helyezhető el – márpedig az ingatlanon már áll egy melléképület. 

 
A Dozzi-villa 2019-ben jól láthatóan, és a közelmúltban takarásban (a felső kép hátterében látható a már meglévő melléképület) 
Fotó: olvasónk felvétele 

„Nem kívánatos”

A mátyásföldiek figyelmét felkeltette az építkezés, ugyanis a Dozzi-villa helyi látványosságnak számít, a készülő melléképület pedig takarja az épületet. A fővárosi rendelet értelmében védett építmény közvetlen környezetében csak olyan építési munka megengedett, amely az építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja, és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik. 

A problémát a XVI. kerületi önkormányzatnak az egyik lakos jelezte, aki több kifogást is megfogalmazott. Így például a kerületi rendelet szerint az építési övezet telkein a közterülettől (így az utcától is) mért 10 méteres területen belül lábon álló kerti tető nem helyezhető el – márpedig az épülő melléképületen tető látható. Értesüléseink szerint a fideszes Kovács Péter polgármester vezette önkormányzat jelezte „a jogtalan építkezést” az építésfelügyeletet ellátó kormányhivatalnak – könnyen lehet, hogy ez alapján indult az eljárás. 

Az ügy Erő Zoltánhoz, Budapest főépítészéhez is eljutott; egy birtokunkba jutott dokumentum szerint a Fővárosi Önkormányzat Várostervezési Osztályától nem kértek településképi véleményt, ami nélkül a kormányhivatal nem adhat ki építési engedélyt fővárosi védett ingatlan esetében. Továbbá a kerületi főépítész levelet írt az ingatlan tulajdonosának, hogy mutassa be a terveket és állítsa le a munkálatokat, ugyanis a XVI. kerületi önkormányzathoz sem érkezett előzetesen bejelentés az építkezésről. 

Magyarán a beruházásról sem a kerület, sem a főváros nem tudott, hiába beszélünk egy rendkívüli kulturális és anyagi értékkel bíró, rendeletekkel védett villaépületről. 

Egyébként Erő Zoltán főépítész álláspontja szerint településkép és az építészeti értékvédelem szempontjából az előkertben készülő építmény „nem kívánatos” még építészetileg igényes megjelenés esetén sem, mert méreténél fogva a védett szecessziós épületet az utca felől jelentős mértékben takarná. Ráadásul értesüléseink szerint a tulajdonos a képen látható melléképületnél nagyobb beruházást tervez, ami a felvételek tanúsága szerint további takarást eredményezhet. 

 
Építkezés a villa közvetlen közelében
Fotó: olvasónk felvétele

Felszólították, hogy bontsa le

Szerettük volna felvenni a kapcsolatot az ingatlan tulajdonosával, de kérdéseinkre nem kaptunk választ az Ecometalex Invest Kft. ügyvezetőjétől, így azt sem tudtuk meg, hogy mennyiért vásárolták meg a korábban több mint félmilliárd forintért hirdetett villát. Az ingatlan bérbeadásával foglalkozó társaság egyik tulajdonosa a csömöri székhelyű Ecometalex Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., aminek árbevétele 2019-ben közel 4 milliárd forint volt a honlapjuk szerint. 

2020. március elejétől a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnt, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el, ezért a melléképület sorsát nézve kulcskérdés, hogy hogyan zárul az építésfelügyeleti eljárás. Erő Zoltántól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a fővárosi önkormányzatnak jelenleg nincs lehetősége szankcionálásra, bírságolásra, azonban a Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-i, fővárosi településképi rendelet módosítását követően, várhatóan szeptember 14-i hatállyal Budapest számára is lehetővé válik a településképi kötelezés és bírságolás jogintézménye. A kerületi önkormányzat indíthat településképi kötelezési eljárást; bírságot is kiszabhat és kötelezheti a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására. Erő Zoltán tájékoztatása szerint a XVI. kerületi polgármester, Kovács Péter végzésben felhívta „az ügyfél figyelmét”, hogy jogszabálysértést követett el, valamint megszüntetése érdekében az építési munkákat azonnali hatállyal állítsa le, és a már megépített építményrészt bontsa le. 

Kerestük Kovácst Péter polgármestert is, de kérdéseinkre nem kaptunk tőle választ. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.