Törvénybe ütközően bővíti az olasz szalámigyáros egykori villáját a jelenlegi tulajdonosa

Lokál

A XVI. kerületben található Dozzi-villát 2015-ben kezdték árulni közel 700 millió forintért. Idén márciusban cserélt gazdát. Az új tulajdonos a fővárosi védettséget élvező ingatlan területén a kerületi és a fővárosi önkormányzat tudomása nélkül, jogszabálysértő módon egy melléképület kivitelezésébe kezdett. 

Budapest Főváros Kormányhivatala szeptember 6-án építésfelügyeleti eljárást indított, miután a XVI. kerületben található Dozzi-villát érintően bejelentést kapott egy rendeletekbe ütköző melléképület megépítéséről – értesült a Narancs.hu. 

A szecessziós villát a 19. században Magyarországra érkező olasz származású szalámigyáros, Dozzi József (azaz Giuseppe Dozzi) építette Mátyásföldön. A Budapesthez 1950-ben csatolt, 1933-tól önálló nagyközség a 19. század végén vált kedvelt üdülőteleppé, ahol elegáns villákat, vendéglőket, sportpályákat, parkokat építettek. A Dozzi-villát 2015-ben az akkori tulajdonosa közel 700 millióért kezdte hirdetni, de ez az ár később lement 550 millió forintra. (Érdemes megnézni az épület figyelemre méltó, kimunkált díszeit erre a linkre kattintva.) A tulajdoni lapok szerint idén márciusban kelt el, a jelenlegi tulajdonosa egy bizonyos Ecometalex Invest Kft. A társaság főtevékenysége a céginformációs adatbázis szerint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

A tulajdonos az ingatlant a közelmúltban bővíteni kezdte; a Májusfa utcai oldalán található kerítése mentén melléképület kivitelezésébe fogott. 

Csakhogy az épület fővárosi védelem alatt áll, továbbá a kerületi építési szabályzat szerint az építési övezetben, ahol a Dozzi-villa is található, legfeljebb egy főépület és egy melléképület helyezhető el – márpedig az ingatlanon már áll egy melléképület. 

 
A Dozzi-villa 2019-ben jól láthatóan, és a közelmúltban takarásban (a felső kép hátterében látható a már meglévő melléképület) 
Fotó: olvasónk felvétele 

„Nem kívánatos”

A mátyásföldiek figyelmét felkeltette az építkezés, ugyanis a Dozzi-villa helyi látványosságnak számít, a készülő melléképület pedig takarja az épületet. A fővárosi rendelet értelmében védett építmény közvetlen környezetében csak olyan építési munka megengedett, amely az építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja, és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik. 

A problémát a XVI. kerületi önkormányzatnak az egyik lakos jelezte, aki több kifogást is megfogalmazott. Így például a kerületi rendelet szerint az építési övezet telkein a közterülettől (így az utcától is) mért 10 méteres területen belül lábon álló kerti tető nem helyezhető el – márpedig az épülő melléképületen tető látható. Értesüléseink szerint a fideszes Kovács Péter polgármester vezette önkormányzat jelezte „a jogtalan építkezést” az építésfelügyeletet ellátó kormányhivatalnak – könnyen lehet, hogy ez alapján indult az eljárás. 

Az ügy Erő Zoltánhoz, Budapest főépítészéhez is eljutott; egy birtokunkba jutott dokumentum szerint a Fővárosi Önkormányzat Várostervezési Osztályától nem kértek településképi véleményt, ami nélkül a kormányhivatal nem adhat ki építési engedélyt fővárosi védett ingatlan esetében. Továbbá a kerületi főépítész levelet írt az ingatlan tulajdonosának, hogy mutassa be a terveket és állítsa le a munkálatokat, ugyanis a XVI. kerületi önkormányzathoz sem érkezett előzetesen bejelentés az építkezésről. 

Magyarán a beruházásról sem a kerület, sem a főváros nem tudott, hiába beszélünk egy rendkívüli kulturális és anyagi értékkel bíró, rendeletekkel védett villaépületről. 

Egyébként Erő Zoltán főépítész álláspontja szerint településkép és az építészeti értékvédelem szempontjából az előkertben készülő építmény „nem kívánatos” még építészetileg igényes megjelenés esetén sem, mert méreténél fogva a védett szecessziós épületet az utca felől jelentős mértékben takarná. Ráadásul értesüléseink szerint a tulajdonos a képen látható melléképületnél nagyobb beruházást tervez, ami a felvételek tanúsága szerint további takarást eredményezhet. 

 
Építkezés a villa közvetlen közelében
Fotó: olvasónk felvétele

Felszólították, hogy bontsa le

Szerettük volna felvenni a kapcsolatot az ingatlan tulajdonosával, de kérdéseinkre nem kaptunk választ az Ecometalex Invest Kft. ügyvezetőjétől, így azt sem tudtuk meg, hogy mennyiért vásárolták meg a korábban több mint félmilliárd forintért hirdetett villát. Az ingatlan bérbeadásával foglalkozó társaság egyik tulajdonosa a csömöri székhelyű Ecometalex Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., aminek árbevétele 2019-ben közel 4 milliárd forint volt a honlapjuk szerint. 

2020. március elejétől a jegyzők építésügyi hatósági hatásköre megszűnt, az építésügyi hatósági feladatokat a kormányhivatalok látják el, ezért a melléképület sorsát nézve kulcskérdés, hogy hogyan zárul az építésfelügyeleti eljárás. Erő Zoltántól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a fővárosi önkormányzatnak jelenleg nincs lehetősége szankcionálásra, bírságolásra, azonban a Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-i, fővárosi településképi rendelet módosítását követően, várhatóan szeptember 14-i hatállyal Budapest számára is lehetővé válik a településképi kötelezés és bírságolás jogintézménye. A kerületi önkormányzat indíthat településképi kötelezési eljárást; bírságot is kiszabhat és kötelezheti a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására. Erő Zoltán tájékoztatása szerint a XVI. kerületi polgármester, Kovács Péter végzésben felhívta „az ügyfél figyelmét”, hogy jogszabálysértést követett el, valamint megszüntetése érdekében az építési munkákat azonnali hatállyal állítsa le, és a már megépített építményrészt bontsa le. 

Kerestük Kovácst Péter polgármestert is, de kérdéseinkre nem kaptunk tőle választ. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.