Az amerikaiak 43 százaléka még nem kapott oltást, többségük nem is akar

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 24.

Lokál

Főleg a republikánusok utasítják el a vakcinát.

Az eddig be nem oltott amerikaiak többsége nem akar oltást, csupán 16 százalékuk felelte egy friss felmérés során, hogy valószínűleg beadat magának koronavírus elleni vakcinát, és mindössze három százalék válaszolta, hogy biztosan beoltatja magát.

Az Egyesült Államok lakosságának 43 százaléka még nem kapott egyetlen oltást sem. A felmérést az AP a NORC Center for Public Affairs Research intézettel közösen végezte.

A megkérdezett beoltatlan felnőttek 35 százaléka válaszolta azt, hogy valószínűleg a jövőben sem kér oltást, 45 százaléka pedig határozottan állította, hogy nem fogja beoltatni magát. 

A felmérés szerint az iskolázottabbak körében élénkebb az oltakozási kedv. Míg az érettségivel nem rendelkezők 30 százaléka zárkózik el a vakcináktól, addig az érettségizetteknek csak 18 százaléka elutasító.     

A két nagy politikai párt - a republikánusok és a demokraták - hívei között még jelentősebb a különbség. A republikánus szavazók 43 százaléka felelte, hogy biztosan, vagy valószínűleg nem oltatja be magát, míg a demokrata párt híveinek csupán 10 százaléka ugyanennyire elutasító.

Emlékezetes, hogy Donald Trump előző, republikánus párti amerikai elnök maga is megfertőződött koronavírussal, ám hamar felépült és arra bíztatta a lakosságot, hogy "ne féljen a vírustól."

 A felmérés kitért arra is, hogy a beoltatlan amerikaiak 64 százaléka alig, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a vakcinák hatásosak a koronavírus különféle változatai, így a delta variáns ellen. A beoltottaknak viszont a 86 százaléka valamennyire mindenképpen bízik a vakcinák hatásosságában.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.