Az egyre gyakoribb kilakoltatásokra hívja fel a figyelmet Alföldi Róbert, Hajdu Szabolcs, Parti Nagy Lajos, Sárosdi Lilla és Schilling Árpád

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 28.

Lokál

A lakhatási válságról szóló Lakásmenet apropóján.

A Város Mindenkié csoport 8. alkalommal rendezi meg felvonulását a lakhatáshoz való jogért, mely célja többek között, hogy felhívja a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra, a családok tömeges kilakoltatására, a hajléktalan embereket diszkrimináló törvényekre.

"Mert lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség, élet."

Évente több ezer kilakoltatás történik, idős, beteg emberek és gyermekes családok kerülnek az utcára. A kilakoltatások során sokszor gyerekeket választanak el szüleiktől, akik így állami gondozásba kerülnek, ahonnan felnőttként kikerülve sokan hajléktalanná válnak.

A videóban az ismert megszólalók, Alföldi Róbert, Bíró Kriszta, Hajdu Szabolcs, Gyabronka József, Lang Györgyi, Parti Nagy Lajos, Pálos Hanna, Sárosdi Lilla, Schilling Árpád, Török-Illyés Orsolya olyan kilakoltatással kapcsolatos megtörtént élethelyzeteket mesélnek el, amikkel A Város Mindenkié csoport több éves munkája során találkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.