„Az ilyen part igen ritka. Elpusztítja: Tarlós Pista.”

  • narancs.hu
  • 2017. április 7.

Lokál

Csatát vesztettünk, de a háború most jön, mondják a partvédő civilek.

Szerdán szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés, hogy a római-parti és a Nánási–Királyok útjai nyomvonalak közül az előbbit támogatja. Ezzel alighanem megpecsételődött a főváros utolsó természetes partszakaszának és így a parti fák sorsa, igaz, nem először. A javaslat úgy ment át simán, hogy a helyszínen több civil és zöld szervezet demonstrált a parti gát ellen.

A hivatalos szakértői vélemény szerint (amit persze más szakértők nem tartanak megalapozottnak) a part menti változat 7 milliárd forinttal kerülne kevesebbe, mint a Nánási úti gát.

A természetes partszakasz megőrzéséért küzdő civilek egyik hangadó csoportja, a Maradjanak a FÁK a Rómain Facebook-oldal így reagált a döntésre:

„A düh és a szomorúság a mostani fővárosi döntés miatt teljesen érthető. Ezt az energiát kell most magatokban cselekvéssé átfordítani. Jelenleg a nyomvonalról döntöttek, ahová a részletes terveket kidolgozhatják. Ilyen döntés volt már, Dunát is lehet velük rekeszteni, mégis sorra véreztek el az engedélyezésen a tervek. A tervezők most vízjogi engedélyt kísérelnek meg szerezni. Azért nem lesz nekik egyszerű, mert ez a nyomvonal több ponton ellentmond a területre érvényes városrendezési szabályoknak. Ha jogszerűen akarnak eljárni, ezeket a kerületnek elébb módosítania kell. A módosítást csak a kerületi közgyűlés hagyhatja jóvá. Kérdés, hogy a közgyűlés tagjai akarnak-e tagok lenni a választások után is? Ti vagytok azok, akik nyomás alá tudjátok helyezni a képviselőiteket. Aztán a tervnek környezetvédelmi engedélyt is kell szereznie. Ott meg lakossági fórumot kell tartani. És még mindig ott van a polgári engedetlenség. Választási évben elég neccesek tudnak ám lenni azok a híradások, ahol kopaszokat vezényelnek ki békés civilek ellen. Mozgalmas év elé nézünk, megszervezzük magunkat. De a Rómait nem adjuk. Közösen fogjuk megvédeni!”

Ők tették ki pénteken az alábbi kreatív falvédőt is.

A Természetesen szeretjük a Rómait – Civilek aktívan, önkéntesen nevű Facebook-oldal szintén azon az állásponton van, hogy az igazi harc most jön.

„Csak csatát vesztettünk, nem háborút! Reméljük Tarlós házi emberei is be fogják látni, ahogy a korábbi két tervező cég, hogy a part nem alkalmas egy ekkora védmű megépítésére. Ha pedig nem, akkor továbbra is nagy civil ellenállásba fognak ütközni, ha kell, testünkkel fogjuk védeni a partot. Hajrá Római!”

Maga Tarlós egyébként már kissé belefáradt az egész gátmizériába, ezt a Greenpeace küldöttségének mondta még a közgyűlés előtt. Vagyis állítása szerint neki személyesen nem annyira fontos, hogy mindenképp a parti gát épüljön meg.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.