Balatoni körkép: Stég és föld

szerző
Linder Bálint
publikálva
2002/29. (07. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az ország lakossága Balaton-kérdésben két pártra oszlik: fóbiásokra és függőkre. Az előbbieket semmivel nem lehet rávenni, az utóbbiakat viszont semmi nem tarthatja vissza, hogy a "magyar tengeren" töltsék szabadságukat. Az előbbieknek mindegy, hogy idén vízhiány lépett fel, vagy helyreállították a természetes homokos parti fövenyt, az utóbbiak viszont vagy örök elégedetlenkedők, vagy nagy ábrándozók.

Az ország lakossága Balaton-kérdésben két pártra oszlik: fóbiásokra és függőkre. Az előbbieket semmivel nem lehet rávenni, az utóbbiakat viszont semmi nem tarthatja vissza, hogy a "magyar tengeren" töltsék szabadságukat. Az előbbieknek mindegy, hogy idén vízhiány lépett fel, vagy helyreállították a természetes homokos parti fövenyt, az utóbbiak viszont vagy örök elégedetlenkedők, vagy nagy ábrándozók.Siófok. Emlékezetünkben még mindig a hétvégi hűtőtáskás villámlátogatások, a keletnémet kiscsajok, a Neoton Família vagy Ötvös Csöpi él, ám még az efféle nosztalgiánál is jobban tartják magukat a régi szólamok, hogy a "magyar tenger" drága, a turistákat átverik, a part pedig hemzseg a németektől és a szúnyogoktól. Pedig már fogyasztókorúvá cseperedett egy-két nemzedék, akiknek mindez semmit nem mond. A "Balaton fővárosa" derekasan küzd múltjával, rá sem lehetne ismerni, ha nem kísértene néhány sápadt neonfelirat, a kicsinosított hoteleken nem ütne át az ismerős kockaforma. A vasútállomás megújult épülete és a Jókai-park akár a Bodeni-tónál lehetne.

Német város

"Az utazási iroda programfüzetében az állt, hogy Siófokon a leghangosabb a klubélet. Ez be is jött, nem unatkozunk, minden este valamelyik diszkóba járunk inni és szórakozni. Csupán egy-két nálunk kapható italt, például a Smirnoff Ice-t hiányolom" - mondta Anja, a 15 éves hamburgi gimnazista, aki barátaival két hétre jött a Balatonhoz.

Lassan az összes német tartományban elkezdődik a szünidő, sorban érkeznek a lány kor- és honfitársai. Az eltöltött vendégéjszakákra vonatkozó statisztikák szerint szinte minden második vendég német. Az elő- és az utószezonban főleg nyugdíjasok élvezik a magyaros vendégszeretetet - a helyi zsargon ezt nevezi "múmiatours"-nak, a főszezonban pedig a kis- és többgyermekes családok mellett főleg bulizni vágyó fiatalok fordulnak meg tömegével. "Siófokon a Coca-Cola Beach House és a rá épülő szórakozóhelyek a fiatalok igényeit próbálják kielégíteni, más jellegű szervezett ifjúsági programot viszont nem tudunk ajánlani - mondta Halász Klára, a víztoronyban található Tourinform iroda vezetője. - Jó marketingmunkával előkészített nemzetközi ifjúsági találkozóra például nagy szükség lenne."

A helyi vállalkozók és a lakosság egy része azon kesereg, hogy az ifjúsági turizmus felforgatja a város éjszakai nyugalmát, és zavarja azokat a vendégeket, akik a pihenést nem "tuctuc"-zenével képzelik. A helyzet "fokozódik": a Siófoki Fürdőegylet, a helyi szállodások, kereskedők, vendéglősök, taxisok civil szervezete reklámkampányra készül, szórólapokat nyomtatnak, hogy tartsák be a csendrendeletet, mivel - ahogy az egyik szálloda tulajdonosa fogalmazta - "a nyomás a családos turisták részéről is jelentős".

Másfelől a vendégek "kis pénzükért" egyre színesebb szolgáltatást várnak el, így akik versenyben szeretnének maradni, azoknak hostesseket és szabadidőprogramok kiötlésére szakosodott különítményt kell alkalmazniunk. Egy Balatonnál szolgáló host (amúgy műszaki főiskolás) arról mesélt, hogy az all inclusive-utat - 18-20 ezer forint/nap - befizető, gondjaira bízott német vendégek folyton keveslik, amit kapnak, közben egész nap a hotelben kuksolnak, mondván, hogy az "jár nekik". Közben a személyzet válogatás nélkül keletnémetnek titulálja őket, mert nincs borravaló.

Bódéérdekek

A Balaton északi partjára érve akár közlekedési eszközt is válthatunk, mert nagyszerű bicikliút van a part mentén. A településeken azonban még mindig megszámlálhatatlan, kaotikusan elhelyezett műanyag reklámtábla virít, igaz, mostanában már nem látni az útszélen reklámfelületnek kirakott 1200-es Ladákat, odaspárgázott "zimmer frei"-kartonnal és szunyókáló nagypapával.

Balatonfüred utcáin már "városi" a forgalom, a kikötőben hoszszú combú lányok négy nyelven mantrázva a Balatoni Hajózási Rt. árainál olcsóbb utakkal kecsegtetnek. Az egyórás hajózás 1000 Ft-ba kerül, a diszkóhajón 2300-ért lehet rázni, bár mint mondják, manapság nem az a duhaj közönség vált jegyet, amelyet régen Bujtor Istvánnak kellett lepofozni a fedélzetről, inkább az éjszakai Balatonra kíváncsi népek választják a szemlélődés e fülsértő formáját.

A város nem akar Siófokkal versenyezni, inkább vitorlásaival, szép háttértelepüléseivel, borával és kerékpárútjaival szeretné a figyelmet megragadni. Ahogy mindenütt, itt is a szezon elnyújtásán fáradoznak, az őszre kitolt fesztiválokkal a belföldi turistákat szeretnék az évközi hosszú hétvégéken vitorlázni, borozni látni. Füred tehát a fürdővárosimázsra hajt, ezért az utóbbi években néhány kényes városplasztikai műtétet is végre kellett hajtani. Pálfy Sándor polgármester például a Tagore sétány tőszomszédságában lebontatta a több évtizede ott éktelenkedő kolbászsütő bódésort, de intézkedése olyan hullámokat korbácsolt, ami őt magát is majdnem elsodorta, és az időközi választásokon csak nagy nehezen tudott székébe visszakapaszkodni. Pálfy szerint sok balatoni településnél a korábbi arculat elhagyását nehezíti, hogy a bazársorok, lepukkadt piacok az önkormányzati testületek tagjainak közvetlen vagy közvetett érdekeltségébe is tartoznak. (Jelenleg éppen Fonyódon zajlik hasonló birkózás a kikötői üzletsor jövőjével kapcsolatban, bár ott éppen a polgármesterre vetült a gyanú árnyéka, hogy saját érdekből akarja lebontatni a bodékat.)

Kicsi, de erős?

Illés Antal, Balatonszemes polgármestere a régió kistelepüléseinek legfőbb nehézségét abban látja, hogy községként is kisvárosi feladatokat kell ellátniuk. Büszke ugyan a virágosítási program révén meghonosult osztrák muskátlikultuszra, az állomáshoz közeli zenepavilon kialakítására, örül, hogy összefogással négy ingyenes vécét is kihelyeztek a strandokra, és a bódévárosok helyén már kulturált házikókból kínálják a vízparti portékákat. De az igazi attrakció, a falu jövőjét biztosító befektetés az lesz, ha a szemesi gyógyfürdő és élménypark, amelynek több száz oldalas megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, a közeljövőben felépülhet.

Ha Keszthely felől Zánkán, Füred felől pedig Tihanyon is átcsap a szálláskereső turisták hulláma, akkor rúghat labdába az északi parti Örvényes, a Balaton-felvidéki "csendesülős" körzet egyik utolsó települése. A falu strandja azért "szabad", mert a belépőszedésre alkalmazottakat tartani, a strandrendelet értelmében zuhanyzót, vízi mentőt fenntartani nem lenne rentábilis. "Régebben azért látszott a víz alja, mert akkor köves volt" - mondta a vízminőségről egy helyi lakos, majd megnyugtatásunkra hozzátette, hogy az itt lakók csak azért nem pancsolnak, mert dolgoznak, és gyermekkorukban egy életre kifürödték magukat. A nagyobb települések napolajszagú nyüzsgése elől ide húzódók számára rossz hír lehet, hogy a Balaton-part első golfpályáját két éven belül itt adják át, az önkormányzat méretes sport- és üdülőfalu felépítését szeretné, sőt akár jet skit is tenne a németek alá, mert a falusi csönd nem hoz eleget a konyhára. Csakhogy a Balaton-felvidéken a természetvédelem és az üdülőturizmus ösvényei keresztezik egymást. "Valahogy ki kell egyezni, pezsegjen a falu, de a hagyományokat is meg kell őrizni" - mondta az egyik örvényesi elöljáró.

Eszkimók és fókák

A felmérések szerint a Balatonhoz ellátogatók jóval kevesebb nű, komplett termékek, melyek exkluzivitásukkal felkeltenék a vastagabb pénztárcájúak érdeklődését is. ""riási a túlkínálat a vendéglátó- és a szálláshelyek tekintetében - mondta Fülöp László, a Csárdás étterem tulajdonosa, a Siófoki Fürdőegylet vezetője. - A 80-as évek közepén 20-25 nyílt - vállalati üdülőktől, hotelektől, strandoktól független - étterem működött Siófokon, most az egy-két asztalos pizzériákkal együtt ötszáznál is több. 1990 után az ágyak száma ugyancsak megsokszorozódott, ma Siófokon negyvenezer ágy várja a látogatókat, az egész balatoni kapacitás 18 százaléka, mivel a tömeges turizmust kielégítő, alacsony színvonalú SZOT-üdülők átvedlettek szállodává, bárki kiírhatta a házára, hogy hotel, miközben csak kevesen fejlesztettek. A nagy konkurencia miatt az alacsonyabb szintű szolgáltatást kínáló üzletek levitték az árakat, viszont az igények nőttek: egy mai étlapon kétszer annyi főétel van, mint 15 évvel ezelőtt, és két-háromféle csapolt sör a minimum." Fülöp László szerint optimalizálni kéne a különböző szolgáltatóegységek számát, hogy minőségi szolgáltatások mellett is megélhessenek, és még fejleszteni is tudjanak. Oláh Miklós, a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) társadalmi kutatócsoportjának vezetője úgy véli, a régió szempontjából káros, hogy a turizmus bevételeinek zömét a szezonra idetelepedő vállalkozások inkasszálják, amelyek aztán nem helyben, hanem telephelyeik önkormányzatánál fizetik a helyi adót. Az infrastrukturális fejlesztések akkor haladnának előre, ha az önkormányzatok az itt képződött jövedelmek nagyobb hányadát tudnák maradásra bírni. A hivatalos adatszolgáltatásra kötelezhető kereskedelmi szálláshelyek a vendégforgalomnak csak 8-10 százalékát jelentik, mintegy 71 ezer üdülőingatlan vendégforgalmáról alig tudni valamit. Feltételezhető, hogy jó részük adómentes forintokat (is) termel. Oláh szerint különösen problémás annak a zömmel befektetési céllal vásárolt tízezer ingatlan jövedelmének megadóztatása, amelyet külföldiek a rendszerváltás óta vásároltak a vidéken. Az üdülőingatlanok tulajdonosainál az évi mintegy 200 ezer külföldi vendég 7-8 milliárd forintnyi valutát (a hivatalos balatoni idegenforgalmi bevételek egyharmadát) hagy, ám az önkormányzatoknak nincs megfelelő apparátusa, hogy a külföldiektől beszedje az idegenforgalmi adót, különösen, ha a vendégek a tulajdonos rokonainak adják ki magukat. Az önkormányzatok ráadásul kényszerből bérbe adnak minden üzemeltethető szolgáltatást. Ahogy a balatonalmádi strandon egy büfés fogalmazott: "Ha a város rendesen szedné a pénzt, már minden fűszál aranyból lenne!"

Álom, álom

Mivel a térségben keletkező több száz milliárd adózott forintból is csak keveset csöpögtetnek vissza a régióba, általános a vélekedés, hogy a fejlesztéseket, míg a régió önállóvá nem válik, központi költségvetésből is támogatni kellene. A 2002-2006 közötti fejlesztési koncepció 106 programpontjának megvalósításához szakértői becslések szerint 390 milliárd forintra lenne szükség, amit központi, regionális és EU-pénzekből fedeznének.

A legfontosabb szempont mégis az, hogy a mindenkori kormányzat a Balatont önálló régióként kezelje, államigazgatási értelemben is, hogy érdekei ne rendelődjenek alá más térségének, és az EU-alapoknál saját projektekkel pályázhasson. Az Orbán-kormány idején a régió fejlődése a Bóka István vezette Balatoni Fejlesztési Tanács irányításával nagy lendületet kapott. Az előrelépés most attól függ, hogy az új kormány a beígért pénzeket valóban kifizeti-e.

"A Balaton hosszú távú fejlődése szempontjából alapvető a 4-6 hetes turisztikai szezon kiszélesítése, hiszen az infrastruktúra fenntartása egész éven át egy rövidke nyár miatt nemzetgazdasági luxus" - mondta dr. Balázs Árpád, Siófok fideszes polgármestere, a BFT alelnöke. A kistérségek és a települések megpróbálnak egérutat találni: meglévő termálkutakra - Fonyód, Szemes, Földvár, Siófok - gyógyturisztikai beruházásokat terveznek, a minőségi szolgáltatások szorgalmazásával konferenciaturizmusra - Keszthely, Füred, Siófok -, vitorlás- vagy borturizmusra próbálnak berendezkedni. Az M7-es horvát határig történő kiépítésével a vendéglátósok szerint lenne rá esély, hogy a délszláv háború idején útvonalat váltott olaszok ismét megjelenjenek a Balaton partján. Balázs Árpád szerint konszenzusra kéne jutni a régió repülőterének kérdésében is, hogy végre megindulhassanak az átalakítások egy európai színvonalú leszállóhely megteremtésére. A térségben kéne megteremteni a Balaton idegenforgalommal kapcsolatos munkaerő-szükségletét biztosító képzést - Siófokon jó példa erre a Kodolányi Főiskola kihelyezett idegenforgalmi tagozata -, mert a távoli városokban végzett tanulók egyre ritkábban térnek vissza a térségbe. A társadalomkutatók állítják: az elvándorlás oly mértékű lehet, hogy a demográfiai előrejelzések szerint 2040-ig közel 20 százalékkal csökkenhet a 250 ezres helyi lakosság, míg a nyugdíjasok száma megduplázódik. Egy romló képzettségi szerkezetű és öreg helyi lakosság pedig nem tud a minőségi turizmusnak megfelelő infrastruktúrát működtetni.

Bogár Zsolt,

Linder Bálint

Jó víz, csak mire elég?

Már a 70-es évek közepén észlelték a tó előrehaladott algásodását, de a vízminőség javítását célzó beruházások csak akkor indultak el, amikor Keszthelytől Akarattyáig sűrű zöld színt vett fel a Balaton. A projekt a kékalgák foszforszükségletének utánpótlási útvonalát támadta. A régió szennyvizének elvezetésére körcsatornarendszer épült, megszüntették a hígtrágyázást, megépült a Kis-Balaton felső tározója. A 90-es évek elején foszforleválasztókat helyeztek üzembe több regionális szennyvíztisztítóban, a csatornázás is folytatódott. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézének állásfoglalása szerint mára a tó középső és keleti medencéje vízminőségi szempontból mezotrófra javult, ami azt jelenti, hogy ilyen tóban az üdülő még nem észlel elszíneződést. A csatornázottsági szint növelésével (amit a 2006-ig szóló fejlesztési terv 95 százalékosra irányoz elő) a minőség tovább javítható. Mivel a Balaton öntisztuló, és befolyt vizei szennyezettebbek, mint kifolyó vizei, ezért tavasszal az alacsony vízállás mellett is tisztább volt a tó, mint máskor. A harmadik szezon óta tartó szárazság legalább 40-50 cm-rel csökkentette a vízmagasságot, de a pulzáló vízszintű tavaknál ez természetes, a nádasnak pedig kifejezetten árt a centire állandó vízmennyiség. Bár a 19. században volt már egy jóval nagyobb száraz időszak is (a Velencei-tó kiszáradt, a déli vasút forgalmát pedig a Balaton kiszáradt medencéjében keletkező homokviharok miatt le kellett állítani), azért a Balatoni Fejlesztési Tanács a vízpótlás megoldására tanulmányt készíttet, amely azt vizsgálja, hogy ésszerű költségekkel és ökológiailag is racionális módon hogyan lehetne pótolni a Rábából a hiányzó vizet.

Közbiztonság

A Balaton-parti településekről készült ügyészségi bűnügyi statisztikák első látásra riasztóak, hiszen az állandó lakosság számához viszonyított adatokat közölnek, pedig a szezonban akár ötször annyi ember is megfordul egy-egy településen. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények, így lopások, betörések fordulnak elő, utóbbiak csökkenőben, mert a nyaraló- és üzlettulajdonosok tömegesen szereznek be riasztóberendezéseket. "A rendőri jelenlét a part mentén turizmusbarát formában ölt testet: kis szerencsével láthatunk rendőrt szolgálati lovon, mountain bike-on vagy robogón közlekedni. Ezek a szolgálati formák az állomány körében igen népszerűek" - nyilatkozta a Narancsnak Váradi Károly alezredes, Balatonfüred rendőrkapitánya. A fokozott rendőri jelenlét hatására a füredi bűncselekmények száma az elmúlt öt évben huszonöt százalékkal csökkent. Az elkövetők között magas az ingázók, illetve a vendégmunkások aránya. A bandák jobban kedvelik a déli partot a lényegesen nagyobb számú és kaliberű szórakozóhely miatt, de a bűnözés struktúrája a két parton azonos. A Robotzsaru program keretében beszerzett számítógépeknek köszönhetően a balatoni kapitányságokon naprakészek a többi városban történtekkel kapcsolatban. Mindkét oldalon elenyésző az életellenes bűncselekmények száma, és viszonylag ritka a súlyos testi sértés is. A füredi rendőrkapitány szerint szervezetten csak a gépkocsilopást űzik a Balaton dombosabb felén. A védelmi pénz beszedésére specializálódott csoportok az északi partról kiszorultak, mert a vendéglátósok szorult helyzetükben a rendőrökhöz, vagy őrző-védőkhöz fordultak. "Védelmi pénz? Én ilyenről nem is tudok" - erősítette meg egy makacsul az eget kémlelő vendéglős.

Míg Cholnoky Jenő feljegyzései szerint a múlt század elején a helybéliek gyakran elverték az idelátogató turistákat, ezt a turisták ma egymással teszik.

Tavasszal felreppent, hogy Németországban hirdetések jelentek meg, melyek filléres szállást (5-6 euró/nap), páratlan éjszakai életet (plusz olcsón hozzáférhető kábítószert) ígértek "a Balaton fővárosában". Az önkormányzat hiába érdeklődött a külügyön keresztül, a hirdetésnek végül nem akadtak nyomára. A part menti diszkókban ennek ellenére felbukkan a drog. Több klub részt vesz az ISM biztonságos szórakozóhely programjában (Siófokon a Flört és a Palace), és vállalták, hogy pihentetőszobát alakítanak ki, és gondoskodnak azokról, akik kiütik magukat vagy rosszul lesznek a kábítószertől.

A bűnözők urbánus hajlamait figyelembe véve Siófok bűnözési szempontból a legfertőzöttebb balatoni város. Július-augusztusban rendőrtagozatos középiskolások végeznek bűnmegelőző feladatokat: három nyelven szerkesztett röplapokat szórnak, melyekkel a betöréses, illetve besurranásos lopások, autófeltörések, valamint a strandlopások veszélyeire hívják fel a figyelmet. A program atyja, Molnár Zsolt rendőr őrnagy tavaly már sikeresen tesztelte a módszert, Balatonföldváron a diákok "rendőries" jelenlétének köszönhetően negyven százalékkal csökkent a bűnelköve yi évben, csak az önkormányzatok fogékonyságán múlhat a nyári alternatív bűnmegelőzési hálózat kialakítása.

szerző
Linder Bálint
publikálva
2002/29. (07. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...