Barátkozó fák, megható kis madarak és finom makk – Rendesen túltolták a Liget-propagandát

  • narancs.hu
  • 2017. április 12.

Lokál

Az új kommunikációs irány centruma: kutya, gyerek, madár, mókus.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek gyakorlatilag vég nélkül rendelkezésére áll pénz és paripa, és az erőforrásokat használják is: pár hetenként kiplakátolják, hogy milyen csodálatos lesz a megújult és hatalmas épületekkel telerakott új park.

Eddig a propaganda inkább csak arról szólt, hogy milyen szép zöld lesz a park, nőni fog a zöldfelület, a múzeumba meg jönnek majd a turisták és a bolygó összes lakosa jól jár, a környékbeliekkel együtt. A mindennek ellenére csupán tízezres követőtáborral rendelkező Liget-Facebook-oldal viszont most felkapcsolt egy fokozatot: már nem beszélnek másról, mint „fakéreg-akrobata csuszkákról”, a „boldogság érzését átélő gyerekekről” és kutyafürdetők tengeréről.

Hosszan írnak arról például, hogy a „megható nevű csilcsapfüzike” mellett erdei fülesbagoly is fészkel a Városligetben, és persze ezek a cuki kismadarak is jobban fognak járni projekttel – hogy pontosan miért jó egy „múzeumnegyed” a csilcsapfüzikének, arra nem térnek ki.

Ehelyett inkább arról írnak, hogy „a gyermekek természetének egyik alapvető jellege, hogy mindenben keresik a játék lehetőségét, s hogy játék közben képesek legjobban megérteni, elsajátítani a környezet által nyújtott lehetőségeket, miközben átélik a boldogság érzését” – oké, ezzel nyilván senki nem fog vitatkozni. A Liget játszóterei tehát olyanok lesznek, ahol a gyerkőc a természethez kapcsolódhat, és „ez segíti őket az élet általános törvényeinek megértésében”. Sőt, a fa, a homok „által hívott asszociációk lényeges eleme” a „melegség”, „a puhaság, az élet”. Hát, ilyen ihletetten talán még senki sem beszélt egy homokozóról, ami a fővárosi játszótereknek azért nagyjából alapeleme.

Zöld, gyermekbarát és okos -- a megújuló ...

Zöld, gyermekbarát és okos – a megújuló Városliget. Tudjátok, hogy majdnem félmillió gyermek él Budapesten? Azt szeretnénk, ha ők is és a szüleik is nagyszerűen éreznék magukat a Ligetben és törzsvendégekké válnának. No és állandó célpontja lenne a vidéki családoknak is ez a fővárosi „100 holdas pagony”.

Máshol azt írják, hogy a Liget játszótereinek ennél még nemesebb céljuk lesz: megmutatni a gyerekeknek a Liget lényegét. És ez nem más, mint a kultúra, a művészetek és a tudomány találkozása, ami segít megismerni a környező világot. Úgy fest, a Liget-projekt nélkül esélyünk sincs többé arra, hogy magyar „kultúra, művészetek és tudomány” előrelépjen!

Mindez elsőre vicces, másodikra kicsit ijesztő: a propagandaszöveg mantrázása úgy megy el az abszurd lózungok ismételgetéséig, hogy semmiféle konkrétumot, valódi hírt, információt nem közölnek a nyilvánossággal.

És akkor arról még nem is szóltunk, hogy a Liget Budapest egyik posztja szerint az agg kocsányos tölgy, név szerint Baltazár „odvában vidám barátcinegék élnek”. Persze Baltazár jóban van a mókusokkal is, akik szerint ő adja a környék legfinomabb makkjait. Ez még mókás, de az kevésbé, hogy természetesen Baltazár „örömmel követte a pavilonok építését”, és minderről tárgyalt a Liget titkos manóival is. Aha, ujjonganak a fák, hogy jönnek a múzeumépületek, világos.

No, de a legjobb mégis az, ahogy a Liget Budapest beszélget a hozzászólókkal, vagyis a néppel. Például valaki felteszi az oldalon a Ligetben fészkelő 40 madárfajról szóló poszt alatt, hogy a madarak rosszul fognak járni, csak ezen az oldalon már csak ingatlanfejlesztő hívek maradtak, ezért olyan remek a hangulat. „Nagyon nehéz úgy beszélgetni, ha ignorálja a tényeket. Nem lesz kevesebb fa, s a Liget csodálatos élővilága marad továbbra is egyebek mellett a madaraknak is” – jött a riposzt a Liget Budapesttől, de a tényekkel adósak maradtak.

Mindeközben a projekt nyúlik, mint a rétestészta, az Új Nemzeti Galéria átadását és a park rendezését 2020 végére tervezik. Legutóbb a Zene Háza terveinek felülvizsgálatáról érkeztek hírek, persze nem a Liget oldalán. Az M1-nek nyilatkozó Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója azt mondta, hogy a Zene Házának megvalósításához nincs meg Magyarországon a megfelelő építőipari szaktudás. Állítólag már a japán sztárépítész, Fujimoto is tud arról, hogy módosítania kell a terveket.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."