Barátkozó fák, megható kis madarak és finom makk – Rendesen túltolták a Liget-propagandát

Az új kommunikációs irány centruma: kutya, gyerek, madár, mókus.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek gyakorlatilag vég nélkül rendelkezésére áll pénz és paripa, és az erőforrásokat használják is: pár hetenként kiplakátolják, hogy milyen csodálatos lesz a megújult és hatalmas épületekkel telerakott új park.

Eddig a propaganda inkább csak arról szólt, hogy milyen szép zöld lesz a park, nőni fog a zöldfelület, a múzeumba meg jönnek majd a turisták és a bolygó összes lakosa jól jár, a környékbeliekkel együtt. A mindennek ellenére csupán tízezres követőtáborral rendelkező Liget-Facebook-oldal viszont most felkapcsolt egy fokozatot: már nem beszélnek másról, mint „fakéreg-akrobata csuszkákról”, a „boldogság érzését átélő gyerekekről” és kutyafürdetők tengeréről.

Hosszan írnak arról például, hogy a „megható nevű csilcsapfüzike” mellett erdei fülesbagoly is fészkel a Városligetben, és persze ezek a cuki kismadarak is jobban fognak járni projekttel – hogy pontosan miért jó egy „múzeumnegyed” a csilcsapfüzikének, arra nem térnek ki.

Ehelyett inkább arról írnak, hogy „a gyermekek természetének egyik alapvető jellege, hogy mindenben keresik a játék lehetőségét, s hogy játék közben képesek legjobban megérteni, elsajátítani a környezet által nyújtott lehetőségeket, miközben átélik a boldogság érzését” – oké, ezzel nyilván senki nem fog vitatkozni. A Liget játszóterei tehát olyanok lesznek, ahol a gyerkőc a természethez kapcsolódhat, és „ez segíti őket az élet általános törvényeinek megértésében”. Sőt, a fa, a homok „által hívott asszociációk lényeges eleme” a „melegség”, „a puhaság, az élet”. Hát, ilyen ihletetten talán még senki sem beszélt egy homokozóról, ami a fővárosi játszótereknek azért nagyjából alapeleme.

Zöld, gyermekbarát és okos -- a megújuló ...

Zöld, gyermekbarát és okos – a megújuló Városliget. Tudjátok, hogy majdnem félmillió gyermek él Budapesten? Azt szeretnénk, ha ők is és a szüleik is nagyszerűen éreznék magukat a Ligetben és törzsvendégekké válnának. No és állandó célpontja lenne a vidéki családoknak is ez a fővárosi „100 holdas pagony”.

Máshol azt írják, hogy a Liget játszótereinek ennél még nemesebb céljuk lesz: megmutatni a gyerekeknek a Liget lényegét. És ez nem más, mint a kultúra, a művészetek és a tudomány találkozása, ami segít megismerni a környező világot. Úgy fest, a Liget-projekt nélkül esélyünk sincs többé arra, hogy magyar „kultúra, művészetek és tudomány” előrelépjen!

Mindez elsőre vicces, másodikra kicsit ijesztő: a propagandaszöveg mantrázása úgy megy el az abszurd lózungok ismételgetéséig, hogy semmiféle konkrétumot, valódi hírt, információt nem közölnek a nyilvánossággal.

És akkor arról még nem is szóltunk, hogy a Liget Budapest egyik posztja szerint az agg kocsányos tölgy, név szerint Baltazár „odvában vidám barátcinegék élnek”. Persze Baltazár jóban van a mókusokkal is, akik szerint ő adja a környék legfinomabb makkjait. Ez még mókás, de az kevésbé, hogy természetesen Baltazár „örömmel követte a pavilonok építését”, és minderről tárgyalt a Liget titkos manóival is. Aha, ujjonganak a fák, hogy jönnek a múzeumépületek, világos.

No, de a legjobb mégis az, ahogy a Liget Budapest beszélget a hozzászólókkal, vagyis a néppel. Például valaki felteszi az oldalon a Ligetben fészkelő 40 madárfajról szóló poszt alatt, hogy a madarak rosszul fognak járni, csak ezen az oldalon már csak ingatlanfejlesztő hívek maradtak, ezért olyan remek a hangulat. „Nagyon nehéz úgy beszélgetni, ha ignorálja a tényeket. Nem lesz kevesebb fa, s a Liget csodálatos élővilága marad továbbra is egyebek mellett a madaraknak is” – jött a riposzt a Liget Budapesttől, de a tényekkel adósak maradtak.

Mindeközben a projekt nyúlik, mint a rétestészta, az Új Nemzeti Galéria átadását és a park rendezését 2020 végére tervezik. Legutóbb a Zene Háza terveinek felülvizsgálatáról érkeztek hírek, persze nem a Liget oldalán. Az M1-nek nyilatkozó Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója azt mondta, hogy a Zene Házának megvalósításához nincs meg Magyarországon a megfelelő építőipari szaktudás. Állítólag már a japán sztárépítész, Fujimoto is tud arról, hogy módosítania kell a terveket.