A szentendrei képviselő-testület múlt szerdai ülésén megszavazta a város 2020-as költségvetését, amelyben a Ferenczy Múzeumi Centrumnak mindössze 80 millió forintnyi önkormányzati támogatást ítélnek meg, jóval kevesebbet, mint az előző években bármikor. Ez pedig változásokat vetít elő a múzeum életében.
A várost a tavalyi önkormányzati választásig fideszes többségű képviselő-testület vezette, a kultúráért alpolgármesterként a fideszes EP-képviselő Gyürk András testvére, Gyürk Dorottya felelt. 2017-ig 147 millió forintot, 2018-ban 215, 2019-ben pedig 240 millió forintot irányoztak elő az intézmény támogatására. (Gyürk Dorottyát bár kerestük, nem sikerült elérnünk.)
A tavaly októberi önkormányzati választásokon azonban mind a tíz egyéni választókerületben a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) jelöltjei szereztek mandátumot, és a civil szervezet adja a polgármestert is Fülöp Zsolt személyében. A Fidesz négy helyi politikusa csak kompenzációs listáról tudott a képviselő-testületbe jutni, Gyürk Dorottya végül le is mondott mandátumáról.
A helyzetet bonyolítja, hogy a múzeumot az elmúlt öt évben vezető Gulyás Gábor mandátuma májusban lejár, és betegsége miatt nem is pályázik újra, így az új városvezetés akár új koncepciót is megvalósíthat az intézményben, de a korábbi támogatás nagyarányú csökkentése mindenképpen nehéz helyzetbe hozza a múzeumot.
Gulyás Gábor távozó igazgató lapunknak elmondta, hogy az új önkormányzat tavaly ősszel kért tőle egy üzleti tervet, amelyben arra is választ vártak, hogy minimálisan mennyi pénzből tudna az intézmény működni. E szerint 430 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a múzeum az alapvető törvényi kötelezettségeit (az épületek üzemeltetését, a munkatársak fizetését, a gyűjteménykezelést, az állandó kiállítások működtetését) teljesíteni tudja, de ez az összeg már nem lenne elegendő arra, hogy időszaki kiállításokat hozzanak létre, jóllehet ezekből jelentős jegybevételekre számíthatnának.
„A mostani képviselő-testület által végül megszavazott, mintegy 80 millió forint összegű, minden idők legalacsonyabb önkormányzati finanszírozása a bérekre, járulékokra és a rezsire sem elég, ami praktikusan az eddigi működési rend végét jelentené a múzeumban” – mondja Gulyás, azt is hozzátéve, hogy az elmúlt években a gyakorlatilag változatlan állami normatíva és az önkormányzati finanszírozás mellett pályázati forrásokból is bővítették az intézmény költségvetési keretét. Együttműködtek például a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, amely a 2016 óta megrendezett Art Capital képzőművészeti fesztivált két alkalommal támogatta, s esetenként cégek is beszálltak egy-egy kiállítás támogatásába.
A múzeum számos régészeti feltárást is végzett, s azokból szintén származott bevétele, de a későbbiekben ez is kétségessé válhat.
Állami fenntartás?
„Nem arról van szó, hogy a múzeum helyett máshova csoportosítjuk át a pénzt, hanem arról, hogy a lehetőségeinkhez kell igazítani a város költségvetését” – mondta Fülöp Zsolt polgármester, hozzátéve, hogy elsődleges feladatnak a bölcsődék, óvodák üzemeltetését, a város alapvető működésének a biztosítását, az utak karbantartását, a szemétszállítást tartják. „A város költségvetése 8,5 milliárd forint, a Ferenczy Múzeumi Centrumé tavaly összesen közel 1 milliárd forint volt. A múzeum megyei hatókörű intézmény, és ennek a megyei szintű feladatnak az ellátására Szentendre gazdasági erejénél fogva nem képes” – teszi hozzá azzal, hogy a múzeum épületei is rossz állapotban vannak, négy gyakorlatilag alkalmatlan a kiállításra.
A polgármester elmondása szerint az önkormányzati választások után Gulyás Gábor igazgató azt mondta neki, hogy a továbbiakban reálisan nem számolhatnak olyan pályázati pénzekkel, mint amilyenek korábban például az MNB-alapítványoktól vagy a Miniszterelnökségtől kapott támogatások voltak. Az új városvezetés ennek ellenére megkereste mind az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mind a Miniszterelnökséget, hogy az állam valamilyen módon szálljon be a finanszírozásba.
„Választ még nem kaptunk, de elkezdjük a tárgyalásokat, és én bízom benne, hogy tudunk szakmai alapon, érzelmektől mentesen, racionálisan döntéseket hozni közösen a múzeum működtetésére” – mondta Fülöp Zsolt. Hozzátette, ha nem sikerül megállapodni az állammal akár a közös üzemeltetésben, akár abban, hogy átveszi a múzeum működtetését, akkor a város a jelenlegi költségvetés alapján csak a múzeum alapműködését fogja finanszírozni – kisebb létszámmal; a projektekre, kiállításokra pedig egyenként, külön ad majd pénzt.
Az önkormányzat ezzel párhuzamosan kezdeményezte a jelenleg a múzeumi centrumhoz tartozó MűvészetMalom leválasztását is az intézményről. Fülöp Zsolt azt mondta, ez a kiállítóhely soha nem volt megyei fennhatóság alatt, és ha a Ferenczy Múzeumi Centrum állami fenntartásba kerülne, akkor az önkormányzat vállalná a MűvészetMalom működtetését. A kiállítóhelyet akkor is leválasztanák, ha nem kerül az államhoz a múzeum – a polgármester szerint ez a jobb átláthatóság és tervezhetőség miatt is szerencsésebb lenne. Az intézményt a városi fesztiválokat és a művelődési ház programjait is szervező Szentendrei Kulturális Nonprofit Kft. venné át, a szakmai irányítást pedig egy helyi művészekből álló grémium biztosítaná.
Kis város, nagy múzeum
Az önkormányzat álláspontja szerint jelenlegi formájában egyébként is túl nagy a 110 fős létszámmal működő múzeum. Fülöp Zsolt összehasonlításképp azt említette, hogy a Szentendrénél több mint hatszor annyi pénzből gazdálkodó Győr 460 millió forintot ad a megyei múzeumának, miközben annak alig 70 fős létszáma van, de a 40 ezres lélekszámú Békéscsaba is 37,7 milliárdból gazdálkodik, amelyből 30 millió forintot ad a mindössze 38 fős állománnyal működő múzeumára. „A Ferenczy Múzeumban tíz kurátor volt eddig az év 12 hónapjában foglalkoztatva, ilyen sehol nincs, egyetlen más magyarországi megyei múzeumban sem. A jövőben eseményekre, kiállításokra fogunk kurátorokat felkérni, és természetesen ennek megfelelően fogunk finanszírozni is” – jelentette ki a polgármester.
Az 1951-ben létrejött Ferenczy Múzeum sajátos képződmény. A 70-es években a városban alkotó művészek egy része megállapodást kötött a városi tanáccsal, hogy a továbbiakban múzeumként kell fenntartani alkotóhelyüket vagy egy erre kijelölt épületet, így a múzeum nem egy épületben működik, hanem számos kisebb kiállítóhely tartozik hozzá: ilyen az Ámos Imre–Anna Margit Emlékmúzeum, a Barcsay Múzeum, a Czóbel Múzeum, a Kmetty Múzeum, a Kovács Margit Kerámiamúzeum, valamint a Vajda Múzeum. Ezekhez jött – a Ferenczy Múzeum, valamint a régészeti központok mellett – a Helytörténeti Kiállítóhely, a Népművészetek Háza, a Vaczek-villa, a Régészeti Bemutatóhely, valamint a helyi kezdeményezésből 1999-re kialakított MűvészetMalom is.
Gulyás is úgy gondolja, hogy Szentendre méretéhez képest a Ferenczy Múzeumi Centrum nagy, és nem véletlen, hogy az egykori „megyei múzeumok” közül csak kettő akad, amely nem megyeközponthoz került (a másik a sokkal kisebb tatai múzeum). „Ez olyan tagadhatatlan tény, amellyel az önkormányzatnak nyilván számot kell vetnie, ugyanakkor szerintem ettől izgalmas a város. Sok hazai település keresi az identitását, Szentendre esetében erre az erős képzőművészeti hagyománya és jelene miatt sincs szükség” – véli Gulyás.
Nemzetköziség vagy helyi művészek
A jelenlegi önkormányzat azonban az eddigi múzeumvezetés nagyra törő terveit sem feltétlenül támogatja, és úgy véli, a múzeum kicsit túllőtt a célon, amikor Art Capitalt rendezett, illetve nagynevű külföldi alkotókat próbált a városba csábítani. „Az előző vezetés stratégiája az volt, hogy tegyék fel a múzeumot a kortárs művészet térképére. Az azonban nem reális, hogy ez a múzeum nemzetközi szinten akar versenyezni ekkora költségvetéssel, mert egyszerűen nem tudnak labdába rúgni, nincs rá elég erőforrás” – mondta Lang András, az önkormányzat kulturális, oktatási és civil bizottságának elnöke, aki korábban az önkormányzat ülésein is kifejtette ezt.
Bár Gulyás programja sokakat vonzott, és több, az igazgatósága idején szervezett kiállítása is nagy elismerést váltott ki – ilyen volt például 2016-ban a japán művész Chiharu Shiota installációja a Kmetty Múzeumban, vagy 2018-ban Yoko Ono és Sam Havadtoy kiállítása –, Lang amellett érvel, hogy egy városi múzeumnak inkább a város történetét kellene elmesélnie, és a helyi művészeket bemutatnia. Lang elismeri, hogy az előző városvezetés fellendítette a kulturális életet a városban, és voltak jó programok, kiállítások a múzeumban, illetve az Art Capital fesztiválon, de e rendezvényeknek semmi közük sem volt a városhoz, és hosszú távon nem is voltak fenntarthatók, ugyanis pályázati pénzekből és önkormányzati ingatlanok eladásából fedezték a költségeiket. Lang szerint a MűvészetMalom eredeti küldetése is az volt, hogy szentendrei művészeket mutasson be, az utóbbi években azonban ez csak elvétve valósult meg. Szerinte sok sértődés is esett a városban, a mai fiatal, helyben alkotó művészeket nem vonták be a programokba, és kevés lehetőséget kaptak a kiállításra.
Juhász Gergő, a helyi művészekből álló Forgács Egyesület tagja szerint az intézmények inkább ismert művészeket állítanak ki, és nincs olyan fórum, amely összefogná a helyben alkotó művészeket. „Régi diskurzus, hogy nincs pénz – de inkább párbeszéd nincs. Szentendrén nincs olyan hely, ahol a turisták meg tudnák nézni a most itt élő alkotók műveit például egy állandó galériában, vagy akár időszaki kiállításokon.” A fiatalok önszerveződő, félig-meddig legális módon rendeztek maguknak kiállításokat és összművészeti programsorozatokat. Ilyen volt például a 11 évig működő ElevenKert, a Manófesztáció, vagy a jelenleg is működő Local Open Studio (LOS) nevű galériájuk. Lang András szerint viszont ha csak a MűvészetMalom maradna városi kézben, ott olyan programot lehetne megvalósítani, amely elmesélné a város kapcsolatát a művészetekkel, míg a múzeumi centrum többi részének programját meghatározhatja az állam, ha átveszi.
Gulyás erre azzal replikázott, hogy az elmúlt öt évben 79 szentendrei művészt mutattak be – ami több, mint bármely korábbi igazgatói ciklusban volt. Arra pedig, hogy miért külföldi művészek állítottak ki, azt mondta, az igazgatói pályázaton nyertes, és a képviselő-testület által annak idején ellenszavazat nélkül támogatott programot valósította meg; ennek fontos eleme volt a nemzetközi kapcsolódások és kontextus létrehozása. Hozzátette azt is, hogy elhűlve hallotta, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen az önkormányzati vezetés egyes művészeket nevesítve tette egyértelművé, hogy kiket kellene kiállítani. Hozzátette, az elmúlt öt évben semmiféle pártpolitikai befolyás nem jelenhetett meg az intézményben, de erre tetten érhető igény sem volt. Ezért is tartja elképesztőnek az egyik önkormányzati közleményben szereplő állítást, miszerint a kormány vele üzente volna meg, hogy a múzeum nem kap több támogatást. Ezt nemcsak azért tartja tisztességtelennek, mert nem volt ilyen üzenet, hanem azért is, mert azt a hamis képet sugallja, mintha az előző években kormányzati támogatásokból működtek volna.
Bármit is tervez azonban az önkormányzat a múzeummal, a januárban kiírt igazgatói pályázatban továbbra is az egész múzeumi centrum vezetésére keresnek embert. A pályázat benyújtási határideje a hét elején járt le, és a polgármestertől úgy értesültünk, egy pályázó biztosan lesz. A jelentkezőket természetesen tájékoztatni fogják a kialakult helyzetről.
