MaNcs 32. évf. 10. sz. (2020-03-05)
Bármit mond is az emberminiszter, az új Nemzeti alaptanterv körül óriási vita zajlik, és széles az elégedetlenség. A következőkben megpróbálom kizárólag szakmai szempontból elemezni a NAT történelem és állampolgári ismeretek tantárgyról szóló részét. Hiszek ugyanis abban, hogy egyszer újra számít majd a döntéshozatal folyamatában a szakmai párbeszéd.
Az orbáni autokrácia évei, Thomas Mann-nal szólva, „erkölcsi szempontból jó idők”. Nem mintha okvetlenül könnyű lenne a jót választani, de hogy mi a jó és mi a rossz, az könnyen eldönthető.
Újabb lehetőség. Talán azért, mármint hogy azért végezték ki, mert valami idegenséget éreztek áradni a személyéből. Hogyan? Szókratész idegen Athénban? Ez butaság. Alapjában talán tényleg butaság, de mégis volt benne valami, ami az átlagos athéni polgárt irritálta. Szókratész – gondolta – azért nem egészen olyan, mint mi. Sőt, nagyon nem olyan, mint amilyenek mi vagyunk.
Nyilván van az úgy, hogy az ember fejében ott ül egy bajszos ellencenzor, és azt óbégatja, hogy mondjad ezt, mondjad azt, csináld ezt, csináld amazt, vedd elő nekik, rakd ki eléjük – csupa megveszekedett rosszaságot.
Folytatódik Karácsony Gergely kampánybeli „alkalmatlanozása”, csak más eszközökkel: újabban a választási programját kérik számon rajta – az ám, kik is? Nem, nem hardcore fideszes pártpolitikusok vagy a propagandagyár verőlegényei, még csak nem is az emberarcú fideszizmus kijelölt figurái.
Kedden, lapzártánk napján szavaz bizalmat a szlovén parlament Janez Janša új kormányának. Hogyan csempészte vissza magát Orbán többszörösen bukott barátja a hatalomba, és mi következik ebből?
A Kalózpárt jelöltjeként bő másfél éve vezeti a cseh fővárost, s polgármesterként két autoriter államnak is kesztyűt dobott. Populista kormányokról, intelligens városokról, uniós pénzekről és a visegrádi összefogásról beszéltünk.
Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul. Riportsorozatunk utolsó részében annak jártunk utána, hogyan növeli befolyását a magyar kormány Romániában.
Csaknem 70 milliárd forint volt a kórházak adóssága a múlt év végén. Mivel a „szokásos” év végi konszolidáció elmaradt, a kórházi beszállítók a pénzükre várnak – a kormány viszont azt kéri tőlük, hogy engedjenek el 20 százalékot, cserébe majd „gondolnak rájuk” a központosított közbeszerzésnél. Mi zajlik itt?
Bár a Péterfalvi Attila vezette NAIH jobban működik, mint sok más állami szerv, a kényes ügyekben a kormányzat meghosszabbított kezeként szolgál.
Nincs hódító politikája a DK-nak a párt elnöke szerint, bár a belépési hullámot ő is tapasztalja. Gyurcsány Ferencet a budapesti színházügyről, a lehetséges választási együttműködésről és a kormány új kommunikációs csapdáiról is kérdeztük.
Az Örkény Színház Asbóth utcai stúdiójának ajtaja most a hírhedt berlini technóklubba, a Berghainba vezet. A biztonsági őrök beengedik a fehér ruhás, ártatlan idegent, Oresztészt. Sötét fények, masszív szexualitás, euforikus hangulat. Az előadás azonban nem a buli felfokozott pillanatait idézi, hanem a lejövés fájdalmas óráit, amikor az ember szembesül a tetteivel.
Nem valószínű, hogy a Liget Galéria az idei kiállításain csupa olyan művészt mutat be, aki majd’ tíz éve kimaradt a művészeti élet körforgásából, azaz nem volt egyéni kiállítása, és nem szerepelt csoportos tárlaton sem. (Bár ha mégis ez a koncepció, akkor érdeklődve várjuk.) A januárban megrendezett Uglár Csaba-kiállítás után ugyanis most megint olyan művészt láthatunk, aki évekre teljesen eltűnt a színről.
Az Inforádió még létezik, ami elnézve az utóbbi idők magyar rádiós piacának változásait, nem magától értetődő.
Tárcanovellákat ír, monomusicalt játszik, és az idén húszéves 30Y jubileumi turnéjára készül. Beck Zoltánnal kései indulásáról, sorsfordító torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi munkásságáról és a gyöngyöspatai botrányról is beszélgettünk.
Jelentősen csökkentette a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum támogatását a civil vezetésű önkormányzat, s nem is szeretné megtartani az intézményt, inkább átadnák az államnak. Bár sokan elismerik az eddigi múzeumvezetés érdemeit, az önkormányzat inkább a helyi művészeknek adna teret, és jóval kevésbé ambiciózus programot valósítana meg.
A világszerte járványszerűen terjedő koronavírus-megbetegedés természetével, terjedésével, jövőbeli sorsával kapcsolatban sok a bizonytalanság, de az mégis biztos, hogy előbb-utóbb nálunk is felbukkan majd.
A tömeges pánikreakciókat megállítani nem lehet, de korlátozásukra van lehetőség. Az ELTE egyetemi docensével a koronavírus-járvány fogadtatásáról beszélgettünk.
Más addigra befejezi pályafutását, mire a filmes világba korábban csak néhány, főleg vígjátéki forgatókönyvvel (plusz az Európa-díjas Gomorra) belekóstoló színházi ember, Gianni Di Gregorio első filmjét, ötvenhét évesen, elkészítette.
Új filmje, a Világpolgárok megjelenésünk napján kerül Pesten a mozikba. A helyben utazó nyugdíjasokról szóló komédia alkotójával öregségről, helyhez kötöttségről és szolidaritásról beszélgettünk telefonon.
